Westbahn

vasútvonal Ausztriában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 21.

A Westbahn korábban egy vasúttársaság neve volt, mely az Osztrák–Magyar Monarchia idején működött. Napjainkban egy 15 kV, 16,7 Hz-cel villamosított vasúti fővonal neve Ausztriában Bécs és Salzburg között. A vonalat a Kaiserin Elisabeth-Bahn építette.

Wien Westbf–St. Pölten Hbf–
Linz Hbf–Salzburg Hbf
Végállomás: Wien Westbahnhof
Végállomás: Wien Westbahnhof
A Westbahn útvonala
Hálózatkategória:A
Vonal:
  • Strecke 1 (Régi Westbahn):
    2011, 2012, 2013, 2014, 2015,
    2016, 2017,
    4011, 4012, 4013, 4014, 4015
  • Strecke 30 (Új Westbahn):
    2305, 2306, 2307, 4301
  • Strecke 3 (Staugleis):
    2035, 1036
  • Strecke 23 (Nahverkehrsgleis):
    2231
Hossz:312,2 km
Nyomtávolság:1 435 mm
Feszültség:15 kV, 16,7 Hz ~
Üzemeltető:Osztrák Szövetségi Vasutak
Maximális emelkedés:13 
Legkisebb ívsugár:247 m
Maximális sebesség:250 km/h
Kétvágányú:végig
A Wikimédia Commons tartalmaz Westbahn témájú médiaállományokat.
0,000 Wien Westbf S50  198 t.sz.m.
1,013 Wien Westbf Fbf
Vorortelinie Wien Heiligenstadt felől
2,553 Wien Penzing S50   S45 
Südbahn Wien Hbf felől
Schnellbahn Stammstrecke Wien Floridsdorf felől
3,437 Wien Meidling S1   S2   S3   S60   S80  210 t.sz.m.
Pottendorfer Linie Ebenfurth és Wiener Neustadt felé
3,967 Üst Penzing 1
Südbahn Graz Hbf felé
Verbindungsbahn
Donauländebahn
4,607
0,000
km-Wechsel
0,071 Lainzer Tunnel Ostportal (9,434 km)
0,215 ETCS L2 kezdete
Verbindungsschleife Donauländebahn von Wien Zvbf
0,679 Abzw Knoten Hetzendorf
2,022 Üst Knoten Hetzendorf 1
5,200 Wien Hütteldorf Güterzuggruppe
5,846 Wien Hütteldorf S50   S45   S80 
7,151 Üst Knoten Hetzendorf 4
Régi Westbahn (Weichenhalle) / Nahverkehrsgleis
8,112 Weichenhalle Portal
7,885 Wien Wolf in der Au S50  ( S80 )
Lainzer Tunnel(Westportal)
Új Westbahn Wien Meidling felől
9,362 Knoten Hadersdorf(„Weichenhalle“)
Új Westbahn Tullnerfeld felé
9,238 Wien Hadersdorf S50  ( S80 )
10,164 Wienerwaldtunnel (keleti portál, NSV kezdete)
9,940 Wien Weidlingau S50  ( S80 )
10,546 Üst Knoten Hadersdorf 1
Bécs/Alsó-Ausztria tartományhatár
10,952 Purkersdorf Sanatorium S50  ( S80 )
Régi Westbahn (Weichenhalle) / Nahverkehrsgleis
11,091
11,750
Fehlerprofil (−659 m)
11,839 Unter Purkersdorf S50  ( S80 ) 243 t.sz.m.
12,889 Purkersdorf Zentrum S50 
16,014 Üst Unter Purkersdorf 1
16,865 Unter Tullnerbach S50 
19,970 Tullnerbach-Pressbaum S50  317 t.sz.m.
21,283 Pressbaum S50  337 t.sz.m.
22,532 Dürrwien S50 
24,809 Rekawinkel S50  360 t.sz.m.
25,173 Rekawinkler Tunnel (307 m) 307 t.sz.m.
26,491 Kleiner Dürreberg Tunnel (247 m)
Eichgrabenviadukt (81 m)
29,931 Eichgraben-Altlengbach S50 
31,120 Hutten
32,334 Unter Oberndorf S50  285 t.sz.m.
23,540 Wienerwaldtunnel Westportal
34,300 Maria Anzbach S50 
35,814 Hofstatt S50  256 t.sz.m.
36,865 Neulengbach Stadt S50 
Laabenbachviadukt (187 m)
38,006 Neulengbach S50 
Tullnerfelder Ostschleife Tulln felé
ehem. Trasse der Tullnerfelder Bahn
Tullnerfelder Bahn Tulln felől
Werksanschluss
29,855 Tullnerfeld( S4 )  S40 
Michelhausen S40 
Tullnerfelder Bahn Herzogenburg felé
ehem. Trasse der Tullnerfelder Bahn
35,840 Atzenbrugger Tunnel (2460 m)
41,461 Ollersbach
38,441 Hankenfelder Tunnel (663 m)
40,171 Saladorfer Tunnel (729 m)
41,335 Üst Tullnerfeld 2
42,683 Reiserbergtunnel (1.370 m)
43,558 Kirchstetten
45,660 Stierschweiffeldtunnel (3.293 m)
49,076 Böheimkirchen
49,846 Üst Tullnerfeld 4
50,775 Raingrubentunnel (2.775 m)
51,510 Schildberg(elhagyott)
54,199
54,267
Fehlerprofil (−68 m)
54,445 Pottenbrunn
Új Westbahn Tullnerfeld felől
55,400 Knoten Wagram
Tehervonati elkerülővágány Knoten Rohr felé
Tullnerfelder Bahn Herzogenburg felől
60,563 St. Pölten Hbf S40  273 t.sz.m.
Leobersdorfer Bahn Hainfeld felé
Mariazellerbahn Mariazell felé
61,262 St. Pölten Fbf
Pummersdorfer Tunnel
62,025
62,031
Fehlerprofil (−6 m)
62,070 Eisbergbogentunnel (460 m)
63,720 Abzw St. Pölten 1
67,611
67,806
Fehlerprofil (−195 m)
68,664 Prinzersdorf 256 t.sz.m.
70,990 Markersdorf a. d. Pielach
72,525 Üst Prinzersdorf 2
Radlleitentunnel
74,035 Groß Sierning
Bründlkapellentunnel
Tehervonati elkerülővágány Knoten Wagram felé
75,100 Knoten Rohr
76,946
76,951
Fehlerprofil (−5 m, csak a régi Westbahnon)
Alte bzw. Új Westbahn (Umfahrung Loosdorf)
75,428 Tunnel Rohr (258 m)
77,550 Grüntunnel 1 (250 m)
78,131 Loosdorf
79,923 Üst Rohr 3
Umfahrung Melk
81,683 Wachbergtunnel 2 (1001 m)
82,434 Wachbergtunnel 1 (292 m)
84,665 Melk (korábban állomás)
83,930 Melker Tunnel (1845 m)
86,182
86,370
Fehlerprofil (−188 m)
86,436 Üst Rohr 6
91,925
92,230
Fehlerprofil (−305 m)
93,914 Pöchlarn 214 t.sz.m.
Erlauftalbahn nach Kienberg-Gaming
(Alt- bzw. Neustrecke)
97,300 Sittenbergtunnel (4692 m)
98,220 Krummnußbaum
99,368 Üst Pöchlarn 2
99,465 Üst Pöchlarn 12
102,521 Säusenstein
102,448
104,752
Fehlerprofil (−2.304 m)
107,137 Ybbs a.d. Donau 226 t.sz.m.
110,887 Neumarkt a. d. Ybbs-Karlsbach
113,607 Hubertendorf (aufgelassen)
113,400 Burgstaller Tunnel (2250 m)
115,776
115,795
Fehlerprofil (−19 m)
117,076 Blindenmarkt 248 t.sz.m.
124,558 Amstetten 273 t.sz.m.
127,287 Abzw Amstetten 11
Rudolfsbahn nach Kleinreifling
129,880 Üst Amstetten 2
131,146 Mauer-Oehling
134,975 Üst Amstetten 14
135,595 Aschbach
140,180 Krenstetten-Biberbach
141,579
141,586
Fehlerprofil (−7 m)
(Alt- bzw. Neustrecke)
144,245 St. Peter-Seitenstetten
145,269 Grüntunnel St. Peter (404 m)
147,230
147,428
Fehlerprofil (−198 m)
147,900 St. Johann-Weistrach
153,018 Siebergtunnel (6480 m)
147,979
147,982
Fehlerprofil (−3 m)
150,651 Haag
154,038 Stadt Haag
157,498 Üst Haag 2
160,026
162,161
Fehlerprofil (−2.135 m)
161,578
161,567
Fehlerprofil (+11 m)
163,043
163,057
Fehlerprofil (−14 m)
Rudolfsbahn von Steyr, Kleinreifling
164,100 St. Valentin 268 t.sz.m.
165,840 St. Valentin-Ennskanalbrücke
166,180 (Umfahrung Enns bzw. Altstrecke)
Donauuferbahn ‒ Schleife Ennsdorf
167,736 Abzw St. Valentin 11 Sarmingstein felé
168,737 Ennsdorf
Enns, Alsó-Ausztria/Felső Ausztria tartományhatár
170,973 Enns
172,649 Üst St. Valentin 3
173,675 Asten-Fisching
174,300
173,736
Fehlerprofil (+564 m)
175,640
176,378 Asten-St. Florian
178,030 Linz-Pichling
179,513 Abzw Asten-St. Florian 1
180,655 Linz Ebelsberg 2
nach Linz Vbf Ost und Linz Stahlwerke
182,349 Linz Kleinmünchen
nach Linz Vbf West
Summerauer Bahn von České Budějovice
188,051
188,000
Fehlerprofil (+51 m)
188,440 Linz Hbf Linzer Lokalbahn 1 2 3
Pyhrnbahn Selzthal felé
Linzer Lokalbahn Peuerbach felé
190,540 Anfang LZB
192,020 Leonding
194,162 Üst Linz 2
195,902 Pasching
198,043 Hörsching 295 t.sz.m.
201,347 Oftering
Verbindungsstrecke von Pyhrnbahn
206,185 Marchtrenk 307 t.sz.m.
Überwerfung nach Wels Vbf
208,811 Abzw Marchtrenk 1
Wels Vbf
212,815 Wels Hbf 316 t.sz.m.
Passauer Bahn Passau felé
Almtalbahn Grünau im Almtal felé
220,017 Gunskirchen 345 t.sz.m.
(Umfahrung Lambach bzw. Altstrecke)
225,672 Kalvarienbergtunnel (1410 m)
Lokalbahn von Vorchdorf–Eggenberg,
  Trauntalbahn Gmunden felé
226,109 Lambach 307 t.sz.m.
227,200
227,503
Fehlerprofil (−303 m)
227,633 Lambach Markt
Linienverbesserung Neukirchen bei Lambach
230,454 Neukirchen bei Lambach (neu Oktober 2012)
230,556 Haager Lies nach Haag am Hausruck
(seit Oktober 2012 isoliert)
233,498 Breitenschützing
235,120 Römerbergtunnel 710 m
236,662
236,940
Fehlerprofil (−278 m)
237,442 Schwanenstadt
240,330 LZB vége
Salzkammergutbahn von Schärding
243,292 Attnang-Puchheim 415 t.sz.m.
Salzkammergutbahn nach Stainach-Irdning
247,966 Vöcklabruck 435 t.sz.m.
250,233 Abzw Vöcklabruck 1
Kammerer Bahn Kammer-Schörfling felé
252,182
252,200
Fehlerprofil (−18 m)
253,317 Timelkam 450 t.sz.m.
Ampflwanger Bahn nach Ampflwang
257,090 Neukirchen-Gampern 435 t.sz.m.
259,723 Redl-Zipf 472 t.sz.m.
264,050 Vöcklamarkt 489 t.sz.m.
Attergaubahn nach Attersee
268,785 Frankenmarkt 511 t.sz.m.
274,577 Üst Frankenmarkt 2
275,637 Pöndorf 562 t.sz.m.
Felső-Ausztria/Salzburg tartományhatár
278,440 Ederbauer (2010 aufgelassen)[1] 601 t.sz.m.
Salzburg/Felső-Ausztria tartományhatár
281,916 Oberhofen-Zell am Moos 571 t.sz.m.
Landesgrenze Felső-Ausztria / Salzburg
285,216 Straßwalchen  S2  542 t.sz.m.
Mattigtalbahn von Braunau am Inn
287,427 Steindorf bei Straßwalchen  S2  542 t.sz.m.
289,174 Neumarkt-Köstendorf  S2  (Awanst) 544 t.sz.m.
Knoten Köstendorf (tervezett)
Seekirchnertunnel Ostportal (14 500 m, tervezett)
293,807 Weng  S2 
294,305 Üst Steindorf 2
296,136 Wallersee  S2 
299,445 Seekirchen am Wallersee  S2  514 t.sz.m.
Seekirchen Süd (tervezett)
302,782 Eugendorf  S2 
305,538 Hallwang-Elixhausen  S2  493 t.sz.m.
Seekirchnertunnel Westportal (tervezett)
Fischach
Leitnerbauertunnel Ostportal (2000 m, tervezett)
309,345 Üst Hallwang-E. 2
Leitnerbauertunnel Westportal (tervezett)
309,933 Salzburg Kasern  S2 
Anbindung Salzburg-Gnigl (tervezett)
310,880 Abzw Hallwang-E. 3
Salzburg Gnigl Vbf felé
Knoten Kasern (tervezett)
megszűnt Salzkammergut-Lokalbahn
Salzburg–Tirol-vasútvonal Wörgl felől
Salzburg Itzling felé
312,470
0,777
0,000 Salzburg Hbf  S2  428 t.sz.m.
Rosenheim felé
A vasút az 1900-as években
Salzburg Hauptbahnhof éjjel

Története

szerkesztés

A vonal első szakasza Bécs és Linz között épült meg 1856 és 1858 között Ferenc József császár uralkodása alatt. A vonal Linzből Salzburgot 1860-ban, Passaut 1861-ben érte el. A vállalat 1882-ben nemzetközi volt.

A vasút bécsi végállomása a Wien Westbahnhof, salzburgi végállomása pedig Salzburg Hauptbahnhof.

A vonal a második világháború alatt nagyon megrongálódott, de 1952-ig újjáépítették, és villamosították.

Napjainkban sok személyvonat, gyorsvonat, InterCity, EuroCity és ICE vonat közlekedik rajta 200 km/h-val, vagy lassabban. A vasutat jelenleg továbbfejlesztik és átépítik, hogy alkalmas legyen 230 km/h sebességre is. Ehhez további két vágányt építenek a meglévő kettő mellé. Ez azonban nem teljesen négyvágányú pálya, inkább kettő kétvágányú pálya, melyek több helyen is csatlakoznak egymáshoz. A vonalon a 2008-as menetrendváltás óta Railjetek közlekednek kétóránként ütemesen Münchenbe. A vonal része a Magistrale for Europe korridornak.

Jelentőség és bővítése

szerkesztés

A Westbahn a Südbahn mellett az osztrák vasúti közlekedés fő ütőere. Az EU bővítése tovább növelte jelentőségét. Nemcsak az osztrák belföldi vasúti forgalom nagy része zajlik a Westbahn vonalon, hanem a fontos távolsági járatok is a Westbahnon keresztül közlekednek Bécsből, többek között Hamburgba, Dortmundba, Kölnbe, Frankfurt am Mainba, Münchenbe vagy Zürichbe.

A Westbahn a TEN Párizs-Pozsony/Budapest vonalának fontos szakasza. Hosszú távon ezen az útvonalon közvetlen összeköttetést kell létesíteni a modern nagysebességű vonatokkal.

Bővítés 2010-ig

szerkesztés

A kapacitás növelése érdekében a vonalat 1990 óta nagyteljesítményű vonallá fejlesztették. Egyrészt a meglévő kétvágányú vonalat nagyteljesítményűre korszerűsítették, másrészt St. Pölten és Linz között a meglévő kétvágányú vonalat négyvágányúvá fejlesztették. Az új szakaszokat számos új alagúttal építették meg, hogy a vonalat így kiegyenesítve az akár a 250 km/h sebességre is alkalmas legyen. Ezt a fejlesztést a 2006-os menetrendváltás óta a Bécsből Frankfurtba, Münchenbe és Bregenzbe közlekedő ICE T vonatok, valamint a 2008. decemberi menetrendváltás óta a Budapest, Bécs, München és Zürich között közlekedő Railjet vonatok használhatják ki.

Bővítés 2018-ig

szerkesztés

A 2012. december 9-i menetrendváltás előtt a menetidő Bécsből Innsbruckba négy és fél óra volt; a menetrendváltással a menetidő négy óra 15 percre csökkent. A bővítési intézkedések befejezése után az utazási idő nagyjából "1-2-4-es rendszer" lesz, ami azt jelenti, hogy Bécsből Linzbe csak egy óra, Salzburgba két óra, Münchenbe vagy Innsbruckba pedig négy óra lesz az utazási idő.

A 2012. december 9-i menetrendváltással megnyílt az új Bécs-St. Pölten vonal (menetidő-csökkenés 16 perc). Ezen a szakaszon 230 km/h sebességgel közlekednek a vonatok. Ennek során a Bécsi-erdőn átvezető íves és hegyi vasútszakaszt kiegészítették egy új, Tullnerfelden átvezető szakasszal (Bécsi-erdő alagút és Perschling alagútlánc), amely St. Pöltennél újra csatlakozik a régi nyugati vasút útvonalához.

A meghosszabbítás során a Lambach - Breitenschützing szakaszt nagyteljesítményűvé korszerűsítették, és 2012 októbere óta 230 km/h sebességgel lehet közlekedni; a régi útvonal visszaszerelése 2013 júliusára megtörtént.[2]

Mivel a bécsi Wien Westbahnhof egy fejállomás, a Bécset meghaladó és a keleti szomszédos országokba (például Budapestre) közlekedő távolsági vonatoknak a Westbahnhofon kellett irányt változtatniuk. 2015 vége óta az összes távolsági vonatot, beleértve az összes railjet-járatot is, nem a Hadersdorfi csomópontból Hütteldorfon keresztül a Westbahnhofra irányítják, mint korábban, hanem a Lainzer-alagúton keresztül Wien Meidling állomáson keresztül az újonnan épült Wien Hauptbahnhofra. Ez alól kivételt képeznek a WESTbahn magánvasúti szolgáltató vonatai, amelyek továbbra is csak a bécsi Westbahnhof és a Salzburg Hauptbahnhof között közlekednek. 2017 végétől 2019 végéig a WESTbahn további vonatokat kínált, amelyek a bécsi Westbahnhofba tartó vonatokkal váltakozva a Hadersdorfi csomópontból a bécsi Meidlingben lévő Lainzer-alagúton keresztül a bécsi S-Bahn fővonalra közlekedtek, és a bécsi Pratersternbe irányították őket.

2015-ben üzembe helyezték a négyvágányú Ybbs an der Donau - Amstetten szakaszt, amelynek maximális sebessége 250 km/h.[3]

2016-ban befejeződött Amstetten állomás keleti fejének átépítése, amely nemcsak a négy nyugati vágánynak a peronokhoz való csatlakoztatását biztosította, hanem a tehervonatok kialakításához szükséges elegendő vágányhosszúságot is, és megváltoztatták az állomás keleti részén a váltók konfigurációját.

2017-ben adták át a forgalomnak a St. Pölteni tehervonat elkerülő utat (Knoten Wagram - Knoten Rohr), amely legfeljebb 120 km/h sebességgel járható.[4]

A linzi főpályaudvar keleti végállomását 2018 áprilisára tízvágányúvá fejlesztették, így biztosítva a négyvágányú Westbahn csatlakozását.[5]

A Linz Kleinmünchen - Oststeinfahrt Linz Hauptbahnhof szakaszon a linzi rendező pályaudvar is szerepel, és valószínűleg 2032-ig csak kétvágányú lesz. 2019-ben a linzi főpályaudvar nyugati végállomásán megkezdődtek a munkálatok a négyvágányú nyugati vasútvonal korszerűsítésére. Ezt követően a jelenleg fejlesztés alatt álló Linz Kleinmünchen - Linz Hauptbahnhof szakasz szerkezeti megvalósítása következik.

2032-re[6][7] várhatóan a Westbahn Bécs és Wels között végig négyvágányú lesz, de nem négyvágányú, hanem két kétvágányú vonalból áll majd, amelyek több üzemileg hasznos ponton kapcsolódnak egymáshoz.

Straßwalchen és Salzburg között további négyvágányú (27 kilométer) bővítést terveznek. A meghosszabbításra azért van szükség, mert ezt a szakaszt a salzburgi S-Bahn S2-es vonalának vonatai is használják. Ennek érdekében Köstendorf és Salzburg között új pályát hoznak létre, amely Seekirchen körül vezet majd.

A Köstendorf és Salzburg között tervezett új vonal hossza mintegy 21 kilométer. Az útvonal mintegy 16,5 kilométere a Flachgau-alagúton keresztül vezet, amely három szakaszra oszlik. A két egyvágányú alagútcső Köstendorf, Schleedorf, Seekirchen, Elixhausen és Hallwang települések alatt halad át. Köstendorfban és Salzburg Kasernben csatlakozik a meglévő Westbahn vonalhoz.

Ezt a vonalat a tervek szerint 2026-ban kezdik építeni.

  • 2004. augusztus 18-án az ICE S a Pöchlarn melletti Ybbs és Prinzersdorf közötti szakaszon (91. vonalkilométer) 305 km/h sebességrekordot állított fel a vasúti járművek számára Ausztriában;
  • 2008. július 12-én egy négy kocsiból álló railjet új sebességrekordot állított fel Ausztriában, 275 km/h sebességgel az osztrák vonatok kategóriában St. Valentin és Amstetten között.
  • A Neue Westbahn engedélyeztetésének részeként az ICE S 330 km/h sebességgel közlekedett, ezzel 336,4 km/h-val új osztrák sebességrekordot állítottak fel;
  • A 216,0 és 219,0 kilométer, valamint a 221,1 és 223,2 kilométer között a 230 km/óra engedélyezéséhez szükséges 253 km/órás hivatalos átvételi futást az 1016, 1116 és 1216 sorozatú mozdonyok mindegyikével elvégezték. A két szakasz között, Gunskirchen állomáson csak 240 km/h engedélyezett.
  • Elmar Oberegger: Zur Geschichte der „Kaiserin Elisabeth-Bahn“ (Budweis/Passau/Simbach am Inn/Wörgl-Amstetten-St. Pölten-Wien Westbahnhof). (Veröffentlichungen des Info-Büros für österr. Eisenbahngeschichte 8). Sattledt, 2007.
  • Elmar Oberegger: Zur Vorgeschichte der Westbahn von Wien nach Salzburg. 1815-1856. (Veröffentlichungen des Info-Büros für österr. Eisenbahngeschichte 12). Sattledt, 2008.
  • Alfred Horn: ÖBB Handbuch 1993. Wien, 1993.[8]

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Westbahn témájú médiaállományokat.
  1. Sablon:Salzburger Nachrichten|
  2. Linienverbesserung Lambach–Breitenschuetzing. ÖBB Infrastruktur Bau, 2016. február 18.
  3. Streckenausbau Ybbs–Amstetten. ÖBB Infrastruktur Bau, 2016. február 18.
  4. St. Pölten: Güterzugsumfahrung eröffnet – noe.ORF.at (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. december 16.)
  5. Linz Hauptbahnhof Ostseite – infrastruktur.oebb.at (német nyelven). (Hozzáférés: 2018. október 6.)
  6. ÖBB-Infrastruktur – Ausbau Linz–Wels (német nyelven)
  7. Der S-Bahn-Ausbau in Linz rückt weiter in die Ferne (német nyelven)
  8. ?. Schienenverkehr aktuell (2000) 
  NODES
eth 2
orte 1
see 9