Wikipédia:Albán helynevek írásmódja

Az alábbiakban egybegyűjtött gondolatsor célja, hogy a magyar Wikipédia-olvasók és -szerkesztők számára egyértelmű zsinórmértékül, ajánlásul szolgáljon a címszavainkban és szócikkeinkben megjelenő albán helynevek írásmódjára nézve.

Az albán helynevek nyelvtani sajátosságai

Az albán helynevek írásmódjának áttekintéséhez az albán nyelv alábbi alaktani sajátosságait kell figyelembe vennünk.

1. A határozott névelő hátravetett, ún. enkliktikus artikulus, ami mindközönségesen azt jelenti, hogy a román nyelvhez hasonlóan a határozatlan alakú főnév végéhez kapcsolódik: qytet ’város’ – qyteti ’a város’; lumë ’folyó’ – luma ’a folyó’. Egyes esetekben ez tőváltakozással is járhat: kodër ’domb’ – kodra ’a domb’. Ennek megfelelően valamennyi főnév rendelkezik határozatlan és határozott alakkal, köztük a helynevek is: Durrës – Durrësi, Tiranë – Tirana, Shkodër – Shkodra, Gjirokastër – Gjirokastra, Berat – Berati.
   Mindennek pusztán névszóragozási jelentősége van, azaz természetesen az albán nyelvi logika sem tételezi fel, hogy a határozott ’Tirana’ mellett létezik egy határozatlan ’egy Tirana’ értelmezési regisztere is a meglehetősen konkrét helynévnek. Adott elöljárók, összetételek, mondatszerkezetek és albanizmusok egészen egyszerűen a határozott, mások a határozatlan formát vonzzák, mindössze ennyi a jelentősége a helynevek határozott–határozatlan dichotómiájának. Például Tiranába – në Tiranë, Tiranából – nga Tirana.
2. Az albán nyelv három nyelvtani nemet, hím-, nő- és semlegesnemet különböztet meg, ami a helynevekre is kiterjed azzal a kikötéssel, hogy semlegesnemű albán helynév csak nagyon ritkán fordul elő. Durrës – Durrësi például hímnemű, Tiranë – Tirana nőnemű. Ennek jelentőségét az alábbiakban leírtak világítják meg.

Az albán helynevek írásmódja a Wikipédián kívül

Az albán lexikográfiai gyakorlat vegyes. Vannak lexikonok, amelyekben a helynevek egységesen határozatlan, és akadnak, amelyekben határozott alakjukban szerepelnek. A határozatlan alak használatát rendszerint azzal indokolják, hogy minden névszó így szerepel címszóként az albán szótárakban, lexikonokban, így ez alól a helynevek sem lehetnek kivételek (bár a határozatlan és határozott alakkal szintén rendelkező személynevek például mégis kivételt képeznek, hiszen kizárólag határozott alakjukban veszik fel őket a szótárakba). A határozott alak használata mögött az a fogalmi meggondolás áll, hogy a tulajdonnevek nagyon is konkrét, egyedi dolgokat írnak le, így a köznevektől való eltérés, a helynevek határozott alakban való szerepeltetése indokolt. Albán kiadású térképeken és az utak menti jelzőtáblákon döntően a határozatlan alakkal lehet találkozni, bár ezt nehéz megállapítani, a határozatlan alak ugyanis megegyezik a hol? hova? kérdésre válaszoló névszóragozási paradigmával.

Az albán nyelvterületen kívül a helynevek írásmódja meglehetősen vegyes képet mutat.

1. Kb. az 1970-es–1980-as évekig semmiféle névírási koncepció vagy fegyelem nem volt tetten érhető a tudományos publikációkban.
2. Azóta három, a maga szempontjai szerint egységes, egymással párhuzamos eljárás alakult ki.
   1. Az egyik általános megközelítés szerint az albán helyneveket határozatlan alakjukban kell írni, amely alól egyetlen kivétel a főváros, Tirana írásmódja. Azaz Durrës, Shkodër, Gjirokastër, Berat, de Tirana.
      Az elv nyilvánvalóan könnyen alkalmazható, csupán a határozatlan alak ismerete szükséges hozzá.
   2. A másik, a nemzetközi albanológiai szakirodalomban egyre inkább elfogadottá váló elv, amely napjainkra ajánlássá nőtte ki magát, a következő: a hímnemű helyneveket határozatlan, a nőnemű helyneveket határozott alakjukban közöljük. Azaz Durrës, Berat (hímneműek), de Tirana, Shkodra, Gjirokastra (nőneműek).
      Ez alapvetően „ejtéskényelmi” szempontokat követ, azaz a nem albán nyelvhasználók számára lényegesen könnyebb és egyszerűbb a nőnemű határozott Shkodra ejtése, szemben a határozatlan Shkodër alakkal; a hímnemű határozatlan Berat pedig egyszerűbb a határozott Berati alaknál. Ugyanakkor szükségszerűen az albán nyelv kissé behatóbb ismeretét követeli meg (nyelvtani nem megállapítása), ami az albán nyelvet ismerők körében nem, de azon kívül gondot okozhat.
   3. A szórványos magyar nyelvű albanológiai szakirodalomban létezik egy harmadik megközelítés is, amely szerint minden albán helynév határozott alakjában szerepel.
      Ugyancsak könnyen követhető elv, amely ráadásul jobban alkalmazkodik a magyar nyelv agglutináló jellegéhez is, ti. hogy a névszóragozásban toldalékokat illesztünk a szótőhöz, és ezt írásképi és ejtési szempontból is megkönnyíti az albán helynevek határozott alakja. Amennyiben ugyanis egységesen a helynevek határozatlan alakjait használnánk, a nőnemű helynevek bővítése esetén a következő írásképi nehézségekbe ütközhetnénk: Vlorë-ban (vs Vlorában), Shkodëri-tó (vs Shkodrai-tó), Sarandë-i-öböl (vs Sarandai-öböl), tiranë-i (vs tiranai).

Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a névírási szempontból egyébként megbízható és hivatkozási alapként ismert Cartographia-féle világatlaszok az albán helynevek felírásakor elfogadhatatlan megoldásokat használnak. Alapvetően a határozatlan alakokat írják fel a térképlapokra (bár be-becsúszott egy-egy határozott alak is: Verri), azonban rosszul képzik ezek bővítményeit: Shkodër, de Shkodrai-tó (előbbi határozatlan, utóbbi határozott); *Sarandëi-öböl (a szó végi ë sajátos hangot, a köznyelvben elnyelt ə-t jelöl, a toldalékok kötőjellel való kapcsolódása ésszerűbb megoldásként adódik); *Karavastasë-öböl (albánul Gjiri i Karavastasë, ahol utóbbi elem a határozott Karavasta helynév birtokos ragozású formája, azaz helyesen Karavastë-i-öböl vagy Karavastai-öböl). Emellett egyébként is számos a betűtévesztés (Kuçovë helyett *Kuçevë; Nartë helyett *Narte; Mamuras helyett *Mamvras; Nemërçkë-hg. helyett *Nëmerçkë-hg.; stb.). Ezek alapján referenciapontként a Cartographia-világatlaszok aligha használhatóak.

Az albán helynevek írásmódja a Wikipédián

Albán városok címszavait végignézve néhány Wikipédián az alábbi képet kapjuk, összefüggésben a fentebb felsorolt pontokkal:

1. Következetesen a határozatlan alakot használja az angol és a francia Wikipédia: Berat, Durrës, Gjirokastër, Lushnjë, Shkodër, Vlorë.
2. Következetesen az albanológiai szakirodalom névhasználatát (hímneműek határozatlan, nőneműek határozott alakban) alkalmazza a német, a lengyel, a szerb, az orosz és a magyar Wikipédia: Berat, Durrës, Gjirokastra, Lushnja, Shkodra, Vlora.
3. Következetesen a határozott alakot használja az albán Wikipédia: Berati, Durrësi, Gjirokastra, Lushnja, Shkodra, Vlora.

A spanyol Wikipédia következetlen (pl. a nőnemű Gjirokastra határozott, az ugyancsak nőnemű Himarë határozatlan alakban szerepel). Hasonlóan zavaros a portugál Wikipédia címszóképzési gyakorlata: alapvetően a határozatlan alakokat részesíti előnyben nyelvtani nemtől függetlenül, néhány határozott alak mégis „becsúszott” (Ballshi, Peqini stb.). Az olasz Wikipédia a városnevek olasz alakját teszi első helyre (Durazzo, Argirokastro stb.), ezt tehát nem tudtam figyelembe venni.

Ha csak felületes szemlézés szintjén is, de látható, hogy a helynevek írásmódjára vonatkozó nemzetközi albanológiai ajánlás a Wikipédiák egy részében jól érvényesül. A magyar Wikipédián 2007 márciusában történt meg az albán helynevek ilyen értelmű írásmódjának bevezetése (addig jobbára határozatlan alakjukban szerepeltek a szórványosan előforduló helynevek). Ez a megoldás, ahogy fentebb már említettük, nem okoz zavart a toldalékolásban sem (Vlorában, Shkodrai-tó, Sarandai-öböl, tiranai). Ugyanakkor méltányolandó az is, hogy ennek az eljárásnak az indoklása nem tekinthető sziklaszilárdságú tudományos érvnek (lásd egy szakasszal fentebb: „ejtéskényelem”), legyen mégoly elfogadott is a nemzetközi irodalomban; másfelől az olvasók és a szerkesztők nagy részétől nem elvárható, hogy tisztában legyenek az albán nyelvtan sajátosságaival. (Ez utóbbit igazolja, hogy 2007 márciusa óta vitalapokon időnként felmerült a kérdés, mégis mi folyik az albán helynevek körül.) Ennek kivédésére, illetve a Wikipédia-használók eligazítására az alábbi sablon létrehozását javaslom, amely minden vonatkozó szócikk elejére téve megadná a szükséges eligazítást.

Ennek alternatívájaként születhet olyan döntés is, hogy egységesen a határozott alakot használjuk, nyelvtani nemtől függetlenül. Ebben az esetben az intenzív átmozgatás és szócikkátírás mellett maga a sablon is értelemszerűen átalakítandó.