Wikipédia:Fordítási útmutató

Tudnivalók

Amikor másik nyelvű Wikipédiából fordítunk, vannak bizonyos alapvető formai és stilisztikai követelmények, amelyeket be kell tartani. Szolgálhatunk néhány tapasztalaton alapuló jó tanáccsal is, amelyek megkönnyíthetik a fordítást.

Formai és tartalmi útmutató

Bár a más Wikipédiákból átvett cikkeknek is ugyanannyira meg kell felelniük a formai útmutatónak, mint bármely más szócikknek, a fordított cikkeknél érdemes ügyelni a következőkre is:

• Könnyebb átvenni a már meglévő szócikk struktúráját és a szakaszok elnevezését (ez a fordítás ellenőrzését is segíti mások számára), de nem kötelező.
• Érdemes, ha lehetséges, szem előtt tartani a téma esetleges magyar vonatkozásait is. Például az őssejtkutatás cikkében érdemes megemlíteni a magyar kutatásokat is, bár ezek valószínűleg más Wikipédia cikkében nem szerepelnek. Ez természetesen már saját kutatómunkát igényel, a fordításon felül.
• Ha a szócikkben idegen nyelvű térkép vagy ábra szerepel, érdemes azt magyarítani, ha lehetséges. Erről a Wikipédia:Képek magyarítása oldalon olvashatsz bővebben.
• Ha a fordítandó szócikkben infobox vagy sablon szerepel, mielőtt nekiállsz átültetni, érdemes böngészni a megfelelő kategóriában, mert legtöbbször már van átvett vagy hasonló sablonunk: kategória:Infoboxsablonok, Kategória:Sablonok. Hasonló témájú szócikkeket is meg lehet nézni, hogy milyen sablont/infoboxot alkalmaznak. Ha nem találsz megfelelő sablont/infoboxot, csak akkor érdemes átvenni a másik nyelvű Wikipédiáét, és magyarítani. Infobox készítéséhez a Wikipédia:Infoboxsablonok oldalon találsz segítséget, vagy kérhetsz tanácsot a Wikipédia:Kocsmafal (műszaki) oldalon.
• Ügyelj arra, hogy amikor fordítasz, vedd át a szócikk által használt forrásokat is. Amennyiben lábjegyzetes források, azokat szintén lábjegyzet formában vedd át, lehetőleg a {{cite web}}^(?) és {{cite book}}^(?) használatával. Amennyiben olyan szócikket kívánsz fordítani, ami nem tünteti fel a forrásokat, fontold meg, hogy nem veszed át, vagy szánj rá időt, hogy te magad találj olyan forrásokat, amik alátámasztják a szócikk tartalmát. Ha mégis úgy döntesz, hogy átveszed a forrás nélküli cikket, tégy ki rá egy {{nincs forrás}}^(?) sablont.
• Ha egy szócikket nem veszel át teljes egészében, és marad lefordítandó szöveg, tégy a lefordítandó rész elé egy {{lefordítandó}}^(?) sablont, és az idegen nyelvű szöveget tedd kommentjelek (<!-- eltakarni kívánt szöveg -->) közé.
• Az átvett szócikkben a ==Források== szakasz elé, de a ==Jegyzetek== szakasz után helyezz el egy {{fordítás}}^(?) sablont. A szócikk vitalapján a {{cikktörténet}}^(?) sablon pedig kiegészíthető: {{cikktörténet|forrásnyelv=angol}}^(?).

Mire vigyázz fordításkor?

• Ne rögtön! • Érdemes a szöveget teljes egészében elolvasnod, mielőtt nekiállsz a fordításnak, így válhat teljesen világossá a szövegkörnyezet és már előre láthatod a problémásabb részeket vagy szófordulatokat.
• Jegyzetelj! • Miközben átolvasod a cikket, feljegyezhetsz magadnak eszedbe jutó frappánsabb kifejezéseket, fordulatokat, ötleteket, amik a későbbi fordítás során jól jöhetnek.
• Sok kicsi... • Érdemes szakaszonként fordítanod, így nem tűnik akkora nagy falatnak egy hosszabb lélegzetvételű cikk fordítása. Dolgozz szerkesztői allapon, úgy kényelmesebb. Ha mégis a szócikkben fordítasz, tedd ki a {{tataroz}}^(?) sablont, hogy mások is lássák, munka folyik a szócikken.
• Magyarán megmondva! • Ügyelj arra, hogy a lefordított mondatok magyarosan hangozzanak. Hosszabb szócikk fordításakor könnyen átsiklik az ilyen hibák fölött az ember, annyira elmerül a szövegben. (Ezért is érdemes allapon dolgozni.) Mielőtt véglegesíted a szöveget, olvasd át párszor, hogy kiszűrd belőle a magyartalan nyelvtani szerkezeteket, mint amilyen például a passzív szerkezet az angol nyelvben. (The house was built. → A ház fel lett építve. → a házat felépítették / a ház felépült.) Nem célszerű mindig lefordítani az angolban sokkal gyakoribb határozatlan névelőt sem, pl. ebben: "X. Y. egy amerikai író, aki...", az egy fölösleges. Elegendő ennyi: X. Y. (született–meghalt) amerikai író.
  • Ügyelj a helyesírásra! • Egy példa a gyakran előforduló problémák közül: több nyelvben is szokásos a címek Szinte Minden Szavának Nagybetűsítése, Közelebbi Ok Nélkül Is. Hasonlóan helytelen a betű szerinti fordításból adódó különírás is: Wikipédia Fordító Intézet. Vigyázzunk arra, hogy az úgynevezett egyedi művek (könyvek, dalok, filmek) címének csak az első betűje és a továbbiakban csak a tulajdonnév nagybetű! A hónapok, izmusok, népek/nemzetek és a vallások neveit szintén kisbetűvel kell írni a magyarban.
  • Légy jó a számokhoz is! • A fordításkor megváltoznak a tizedes- és tagolójelek, a nagy számok nevét pedig gyakran nem a hasonló alakú szó adja meg (pl. billion → milliárd). Íme, a részletek.
  • Ügyelj a ragok illeszkedésére! • Az általános közhiedelemmel ellentétben az idegen szavakhoz a ragok nem minden esetben kiskötőjellel illeszkednek. Az alapszabály az, hogy a toldalékot közvetlenül kapcsoljuk ezekhez is, mint bármihez, a kivételektől eltekintve (tehát: cowboynak és stewardessek, nem pedig cowboy-nak és stewardess-ek). Kivételek a következők:
    1. ha az idegenesen írott szó vagy tulajdonnév végén hangérték nélküli, úgynevezett néma betű van, vagy ha az utolsó ejtett hangot szokatlan, bonyolult betűegyüttes jelöli: Amiens-nél (itt az utolsó ejtett hang az n, az -s néma, a rag az ejtéshez igazodik, ami ~ amiennél); Apollinaire-nek (itt az utolsó ejtett hang az r, az -e néma, , a rag az ejtéshez igazodik, ami ~ apollinernek); Bordeaux-ban (itt az utolsó ejtett hangot, az ó-t enyhén szólva szokatlan betűkapcsolat, az -eaux jelöli, a rag az ejtéshez igazodik, ami ~ bordóban, lásd a színnevet) stb. Vannak azonban kivételek, olyan többjegyű idegen betűk, melyek nem minősülnek szokatlannak, és ezért közvetlenül csatlakozik hozzájuk a rag: ae | ee | ii | oo | ou | sch | sh | th (példák: curriculum vitaet írt, Daewoot vett, Anjouk laktak ott, Macintosha van, tennesseei ember stb.);
    2. ha az idegen név két vagy több különírt elemből áll, akkor a melléknévképző mindig kötőjellel kapcsolódik, az alapforma nagy kezdőbetűinek megtartásával: New York-i, Walter Scott-os, Rio de Janeiró-i; a ragok ellenben közvetlenül kapcsolódnak ilyenkor is: New Yorkban, Walter Scottot, Rio de Janeiróban (és nem: New York-ban, Walter Scott-ot és Rio De Janeiro-ban);
    3. ha az idegen név két mássalhangzót jelölő kettőzött betűre végződik, az azonos betűvel kezdődő toldalékot kiskötővel kapcsoljuk, és nem hajtható végre az egyszerűsítés az alapalak visszakövetkeztethetősége érdekében: Bonn-nál, Grimm-mel, Mann-nak stb.
  • Az idegenesen írt szavak toldalékolásakor két részszabályt is szem előtt kell tartani:
    1. egyrészt a szóvégi magánhangzó (a, e, o, ö) toldalék előtti nyúlását fel kell tüntetni írásban: Coca-Colát, San Franciscó-i, allegróban, signorinák stb.;
    2. a -val/-vel és a -vá/-vé rag v-je – ha mássalhangzót jelölő bármilyen betűhöz vagy betűegyütteshez kapcsolódik, vagy az utolsó kiejtett hang mássalhangzó, függetlenül a szóvégi néma betűtől – hasonul az utolsó ejtett msh-hoz: Balzackal, Bachhal, Apollinaire-rel, franchise-zal, Greenwichcsel, Wellsszel, ortodoxszá stb.
• A jó szótár kincs! • Legyen megbízható szótár kéznél, akkor is, ha úgy érzed, biztos tudással rendelkezel. Ha online szótárt használsz, érdemes több forrásból is megnézni a szó jelentéseit (az esetleges hibás bejegyzések kiszűrésére), esetleg megfontolni egynyelvű szótár használatát.
• Szövegkörnyezet! • Ha már van jó szótárad, használd okosan. A szó jelentését a szövegkörnyezettől függően keresd a megadott jelentések között, nem feltétlen az első jelentése az, ami neked kellhet. Az online fordítógépekkel többek között emiatt is vigyázni kell, hiszen a gép nem tud különbséget tenni több jelentésű szavak között, és általában a leggyakoribb jelentést használja.
• Értelem szerinti fordítás! A fordítás értelem szerintiségén (akár értelmességet is mondhatnánk) azt kell érteni, hogy a fordítandó szöveg szótárazható elemekre bontása, kiszótárazása, majd a célnyelvi szöveg összeállítása a kiszótárazott elemekből azok „algebrai összegeként” (egymás után írás), általában csak a kezdet, de nem elegendő, az így kapott szöveg sok esetben emlékeztet ugyan értelmes magyar szövegre, de nem mindig az, vagy ha az is, tartalmilag nem stimmel. Az így kapott nyers szöveg további elemzést, értelmezést és átalakítást igényel, hogy tényleg azt jelentse, amit az eredeti szöveg jelentett.
  • A fordítás például nem azt jelenti, hogy mindent kötelező egy az egyben lefordítani. Közismert, triviális példa a személynevek esete, pl. George Bushból nem kell, sőt nem szabad Bokor Györgyöt csinálni. Ezeken kívül azonban más, kevésbé nyilvánvaló esetek is fellépnek fordítás közben. Pl. a „St. Mary Central Hospital” fordítása nem „Szent Mária Központi Kórház”, hanem „Szűz Mária Központi Kórház”, de azt is meg lehet fontolni, hogy - ha a név fordítása a szöveg értelme szempontjából lényegtelen, vagy egyenesen zavaró - akkor tartsuk meg az eredeti idegen intézménynevet, magyarázattal kiegészítve (a „St. Mary Central Hospital nevű helyi kórház”), vagy alkalmazzunk körülírást („a Szűz Máriáról elnevezett kórház”, „a helyi kórház” stb.). A kórház esetében például az értelmezéskor észre kell venni, hogy az angolok ugyan Szent Máriának nevezik Szűz Máriát (persze ennek utána kell járni, hogy tényleg rá gondolnak-e, de ebben már az angol Wikipédia St. Mary cikkének első sora is eligazíthat, ahol Jézus anyjának nevezik St. Maryt, tehát valóban Szűz Máriáról van szó), de a magyar nyelven nem. Bár valószínű - noha közel sem biztos - hogy az olvasók értenék A Szent Máriára való fordítást is, de ez részben nem minden hasonló hozzávetőleges fordítás esetében van így, részben pedig egy lexikonban nem is elegendő, mivel itt a szaknyelvek (a példában a teológia és egyháztörténet szaknyelve) pontos alkalmazása is követelmény.
  • Egy észrevétel: már eme példából is látható, hogy az értelemszerű fordítás egyáltalán nem csak nyelvtani és nyelvi ismereteket igényel (ezt a fordításelméletben világismeretnek nevezik). Egy jó fordításhoz nemcsak a forrásnyelvnek és a forrásnyelvi kultúrának, a célnyelvnek és a célnyelvi kultúrának az ismerete szükséges, hanem néha egészen egyszerűnek tűnő szövegek esetében is, egészen partikuláris (a fenti példában - véletlenül - egyháztörténeti) jellegű információknak való utánajárás úgyszintén. Az értelem szerinti fordítás követelményében ez is benne van.

Fordítógépet csak abban az esetben használj, ha biztos nyelvtudással rendelkezel és mindig ellenőrizd le, illetve javítsd ki a szöveget, soha ne tégy be fordítógéppel fordított nyers szöveget, hiszen a fordítógépek nehezen tudják kezelni például a ragokat, a nyelvtani szerkezeteket, nem tudják, hogy a több jelentéssel rendelkező szavak esetében melyik jelentés a megfelelő.

Ha nem beszélsz egy idegen nyelvet, de szeretnéd, hogy szócikk legyen a kedvencedről, próbáld magyar források alapján megírni; vagy írd be a Wikipédia: Kért cikkek oldalra, esetleg kérj meg valakit, hogy segítsen a fordításban. A fordítógépes nyers szövegek általában törlésre kerülnek, ha valaki nem vállalja a javításukat.

Trükkök, ha nem segít a szótár

Ha makacs szakszóval futottál össze, és nincs időd könyvtárba menni szakszótárért, több lehetőséged is van.

• Nézz be a Wikipédia:Kocsmafal (fordítási segítség)/Segédeszközök oldalra, hátha találsz megfelelő online szótárt itt.
• Kérhetsz segítséget a Wikipédia többi felhasználójától a Wikipédia:Kocsmafal (fordítási segítség) oldalon.
• Alkalmazható egy Google-trükk (főképp angol vagy német nyelvnél): írd be az angol nyelvű szót a magyar nyelvű Google (http://www.google.hu) keresőjébe és jelöld be a „magyar nyelvű oldalak” lehetőséget. Az esetek többségében több olyan oldalt is találni fogsz, ahol a szó a magyar nyelvű megfelelőjével szerepel. Igyekezz kiszűrni a nem megbízható oldalakat és általános fórumbejegyzéseket, amikor kiválasztod a jelentést (amennyiben az nem egyértelmű).
• Még makacsabb szakszavak esetében körülnézhetsz (és érdeklődhetsz) a http://www.proz.com oldalon, ahol több nyelvű szószedetet is találsz többféle témakörben, illetve profi fordítóktól lehet ingyenesen segítséget kérni, ha már végképp nem segít sem a szótár, sem a kereső.
• Használd a google „define” funkcióját. Pl. ha nem vagy tisztában a future proof (szó szerint: jövendő bizonyíték) szó jelentésével, mert sehogy sem illik a szövegedbe, akkor írd a keresőbe, hogy define future proof. A google kiad sok esetben használható lexikonjegyzeteket, szlengszótárakat, amikben olyan jelentések is lehetnek, amik akár terjedelmesebb szótárakból is hiányozhatnak, csoportnyelvi voltuk vagy akár a szótár elavultsága miatt. Az adott esetben pl. a future proof egy marketingszakmabeli neologizmusnak fog bizonyulni. A magyar nyelvű marketinges anyagokban keresgélve nyilvánvalóvá válik, hogy a kifejezésnek már van magyar megfelelője, a jövőbiztos szó. Ez lesz tehát a future proof helyes fordítása.

Lásd még

• Wikipédia:Kocsmafal (fordítási segítség)/Segédeszközök
• Wikipédia:Sablonfordító
• Wikipédia:Formai útmutató