Wismar
Wismar egy kis kikötőváros, egykori Hanza-város, Németország északi részén, a Balti-tenger partján, Mecklenburg-Elő-Pomeránia szövetségi államban. Kb. 45 km-re fekszik keletre Lübecktől és 30 km-re északi irányban Schwerintől. Természetes kikötőjét a Wismari-öbölben turzás védi. Lakossága 1905-höz képest megduplázódott 21 902 lakosról 45 388 lakosra. Építészetére jellemző a téglagótika. Óvárosát 2002-ben felvették az UNESCO világörökség listájára.
| Wismar | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Mecklenburg-Elő-Pomeránia | ||
| Járás | Nordwestmecklenburg járás (2011. szeptember 4. – ) | ||
| Alapítás éve | 1229 | ||
| Polgármester | Thomas Beyer (SPD) | ||
| Irányítószám | 23952, 23966, 23968, 23970 | ||
| Körzethívószám | 03841 | ||
| Rendszám | HWI | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 44 022 fő (2023. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 1089 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 14 m | ||
| Terület | 41,71 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 53° 53′ 33″, k. h. 11° 27′ 54″53.892500°N 11.465000°EKoordináták: é. sz. 53° 53′ 33″, k. h. 11° 27′ 54″53.892500°N 11.465000°E | |||
 Wismar
Pozíció Mecklenburg-Elő-Pomeránia térképén
| |||
 | |||
| Elhelyezkedése Mecklenburg-Elő-Pomeránia térképén | |||
| Wismar weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Wismar témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
A név eredete
szerkesztésA város neve a szláv Vysěmêr vagy Visemêr településnévből ered. 1229-ben Wyssemaria-nak, 1230-ban Wissemaria-nak, 1246-ban Wismaria-nak hívták a települést.[2]
Történelme
szerkesztésA 10. századig a szlávok lakták a területet. Nem messze a mai várostól a 8. században egy viking kereskedelmi hely volt, amely 808-ban leégett.
A Wismar nevet először 1147-ben említik az írások a Wizmar Havn (Wizmar-öböl) néven.
1211-ben az írások két hajót említenek, amelyek a település tulajdonát képezik. Wismar 1229-ben kapott városi kiváltságokat, majd 1301-től Mecklenburg része lett. 1259-ben szövetséget kötött Lübeck és Rostock városokkal a Balti-tengeri kalózok elleni védelemben, melyből később kialakult a Hanza-szövetség. A 13. és 14. századok során virágzó Hanza-város volt gyapjúárugyártó manufaktúrákkal. Noha az 1376-os pestisjárvány több mint 10 000 lakosát elpusztította, a város képes volt jómódúnak maradni a 16. századig.
A vesztfáliai béke következtében 1648-ban Wismar, Poel sziget és Neukloster svéd fennhatóság alá került. A németországi svéd területeket kormányzó grófok (Reichsfürsten) révén a svéd király képviseltette magát a Német-római Birodalom országgyűléseiben. 1803-ban Svédország eladta 1 250 000 királyi dinárért (Riksdaler) a várost Mecklenburgnak, de megtartotta a visszavásárlás jogát 100 év elteltével. Emiatt Wismar nem képviseltethette magát a Mecklenburgi országgyűlésen csak 1897-től. 1903-ban Svédország véglegesen lemondott a városról.
1848-ban megépült a schwerini vasút, amelyet 1883-ban a rostocki, majd 1897-ben a karowi követett.
A 20. század elején Wismar iparának nagy részét a vasmegmunkálás, gépipar, papírfeldolgozás valamint aszfaltkészítés adta. Ugyanakkor számottevő kereskedelmet is folytatott, főleg tengeren. Exporttermékei között volt a gabona, vaj, importált szenet, fát és vasat. Miután természetes kikötője kellően mély volt, képes volt 5 m merülési mélységű gőzhajókat is fogadni.
A második világháború alatt a várost lebombázták. Sok történelmi épület lett a bombák ill. a tűz áldozata. 1945. július 1-jén vonult be a vörös hadsereg Wismarba. 1952-ben a Rostocki körzet része és járási székhely lett.
2002-ben az UNESCO az óvárost a világörökség részévé nyilvánította.
Címer
szerkesztés
Wismar hanza-város címere egy kék pajzs. Ezüst színben a címer alján három ezüst hal található. Az alsó hal jobb felé fordul, a két felső hal közül a bal oldali jobbra, míg a jobb oldali balra néz. A címer közepén helyezkedik el egy hajó képe, amelynek árbócán egy aranysárga pajzs látható, benne egy koronás bika képével. Az árbóc tetején egy aranyszínű kereszt áll. A kereszt alatt egy fehér-piros csíkos zászló lobog. A pajzs és a zászló között egy sárga árbóckosár található.
A hanza-város nyomdai jele egy osztott pajzs. A bal oldalon egy fél, koronás bika van. A jobb oldal fehér-piros csíkkal tarkított.[3]
Közlekedés
szerkesztésVárosi közlekedés
szerkesztésA városi pályaudvar az óvárostól északkeletre fekszik. Ide futnak be a RegionalExpress szerelvényei.
A pályaudvar közelében található a buszpályaudvar (ZOB). Itt van a városi és a távolsági buszok végállomása is.
Munkanapokon ezek a buszvonalak vannak:
- A vonal: Seebad Wendorf ↔ ZOB ↔ Bahnhof ↔ Lindengarten ↔ Fischkaten (30 perc)
- B-D vonal: Seebad Wendorf ↔ {Am Markt → Lindengarten → Bahnhof → ZOB} ↔ Gartenstadt (30 perc)
- C vonal: Friedenshof ↔ ZOB ↔ Bahnhof ↔ Lindengarten ↔ Dargetzow (60 perc)
- E vonal: Friedenshof ↔ ZOB ↔ Bahnhof ↔ Lindengarten ↔ Rothentor (60 perc)
- F vonal: Weidendammplatz → Hegede → Am Markt → Dahlberg → Weidendammplatz (30 perc)
- G vonal: Ostseeblick ↔ Wendorf ↔ Gartenstadt ↔ Lindengarten ↔ Bahnhof ↔ ZOB (60 perc)
- 242 vonal: (Proseken ↔ Gägelow ↔) Ostseeblick ↔ Lindengarten ↔ Bahnhof ↔ Dargetzow ↔ Kritzow
| Stralsund és Wismar óvárosa | |
| Világörökség | |
 | |
| Alter Schwede | |
| Adatok | |
| Ország | Németország |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Felvétel éve | 2002 |
| Elhelyezkedése | |
Wismar
Pozíció Németország térképén
| |
| é. sz. 53° 53′ 33″, k. h. 11° 27′ 54″53.892500°N 11.465000°E | |
| A Wikimédia Commons tartalmaz Wismar témájú médiaállományokat. | |
Wismart az A 20-as autópályán Rostockból érhetjük el. Az A 14-es autópálya, amely Lübecket köti össze 2009-ben fejezik be egészében.
Főbb látnivalói
szerkesztés- Piactér (Marktplatz) – a legnagyobb hasonló jellegű építmény Németországban (10 000m²). Elegáns épületek fogják közre, melyek között találunk 14. századitól kezdve 19. századiakat is. Központja egy 1602-ből származó, Hollandiából hozott, vasrácsokkal védett kút a Wasserkunst. Északi oldalán található a Városháza (Rathaus), mely neoklasszikus stílusban épült 1817–1819 között. A tér egyik legszebb épülete az 1380-ban épült Alter Schwede (Öreg svéd).
- Marienkirche – ma már csak a 80 m magas torony tanúskodik az egykori (13. század) templomról, mely a téglagótika egyik legszebb alkotása volt. A második világháború súlyos pusztításait követően, 1960-ban a kelet-német kommunista vezetés elrendelte lebontását.
- Nikolaikirche – 1381 és 1460 között épült. Magas hajójával az Észak-németországi téglagótika egyik kiemelkedő építménye.
- St Georgen-Kirche – a 13. század első felében épült. A második világháborúban elpusztították, de 1990-ben újjáépült.
- Fürstenhof – az egykori hercegi palotát ma a városvezetés használja. 1552 és 1565 között épült, majd 1877–1879 között restaurálták. Belsejét korai reneszánsz freskók díszítik.
- Régi Iskola – 1300 környékén épült, ma múzeumként üzemel.
Oktatás
szerkesztésWismarban egy szakfőiskola, a Wismar főiskola található.
A városban 2 gimnázium van. A Gerhart Hauptmann Gimnázium a Dahlmannstraße-n van a Wismari Nagy Városiskola mellett.
A városban található továbbá:
- Johann Wolfgang von Goethe Gyűjtőiskola (IGS) (Domonkos-kolostor)
- 4 alapiskola
- egy zeneiskola
- 2 magániskola
Kultúra
szerkesztésMúzeumok
szerkesztés- Wismari Várostörténeti Múzeum "Schabbellhaus"
- Baumhaus
- Tanácsépület pincéje
- KUNSTstoff - A mai művészetek galériája
- Technikai Állami Múzeum
- Hanza Pezsgőpincészet
Lakosság
szerkesztés
|
|
|
1 Népszámlálás
Média
szerkesztésA városban több filmet is forgattak:
Wismarban működik a Wismar TV, amely városi televízió és a város híreit, embereit mutatja be.
Az Ostsee-Zeitung a régió lapja, amelyet itt nyomtatnak. Emellett még több ingyenes újság is megjelenik a városban.
Wismar híres szülöttei
szerkesztés- Klaus Störtebeker (1360-1401) kalózvezér
- Gottlob Frege (1848-1925) német matematikus
- Gustav Neckel (1878-1940) középkorkutató
- Marita Koch (1957) német atléta
Testvértelepülések
szerkesztés
Irodalom
szerkesztés- Friedrich Schlie: Die Kunst- und Geschichts-Denkmäler des Grossherzogthums Mecklenburg-Schwerin. II. Band: Die Amtsgerichtsbezirke Wismar, Grevesmühlen, Rehna, Gadebusch und Schwerin. Schwerin 1898, Neudruck Schwerin 1992, S. 1–221. ISBN 3910179061
- Friedrich Techen: Geschichte der Seestadt Wismar. Wismar 1929
- Angela Pfotenhauer, Elmar Lixenfeld: Wismar und Stralsund – Welterbe. Monumente-Edition. Monumente-Publikation der Deutschen Stiftung Denkmalschutz, Bonn 2004, ISBN 3-936942-55-2 (Paperback) oder ISBN 3-936942-56-0 (Festeinband)
- Ingo Ulpts: Die Bettelorden in Mecklenburg. Saxonia Franciscana 6. Werl 1995
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)
- ↑ Paul Kühnel:Die slavischen Ortsnamen in Meklenburg in Verein für Mecklenburgische Geschichte und Altertumskunde:Jahrbücher des Vereins für Mecklenburgische Geschichte und Altertumskunde. - Bd. 46 (1881), S. 159
- ↑ Vgl.: Hauptsatzung der Hansestadt Wismar vom 18. Februar 1994 Archiválva 2011. október 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
További információk
szerkesztés- Short architectural history of St. Mary's church (in German) Archiválva 2007. június 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Hochschule Wismar, University of Technology, Business and Design
-
Régi kikötő -
Heiligen-Geist-Kirche -
Wasserkunst -
Nikolaikirche -
Nikolaikirche belsője -
Nikolaikirche tetője -
St Georgen-Kirche -
St Georgen-Kirche -
csatorna felett épült ház -
Helytörténeti Múzeum
