Zádori János

Zádori János, 1864-ig Draxler (Kátlóc, Pozsony vármegye, 1831. november 6. – Esztergom, 1887. december 30.) római katolikus pap, kanonok, a Magyar Sion illetve az Uj Magyar Sion című folyóiratok szerkesztője.

Zádori János
Született	Draxler János 1831. november 6. Kátlóc
Elhunyt	1887. december 30. (56 évesen) Esztergom
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	író fordító katolikus pap lapszerkesztő tanár teológus
Iskolái	Pázmáneum (–1854)
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

Apja Draxler Antal, a gróf Erdődy-uradalom erdésze volt. Léván, Érsekújvárt, Esztergomban és 1847-ben Nagyszombatban tanult. A teológiát 1851 és 1854 között a Pázmáneum növendékeként a Bécsi Egyetemen végezte. 1854. december 7-én pappá szentelték. Balassagyarmati évei után 1864. július 27-től 1887-ben bekövetkezett haláláig az esztergomi papnevelő intézet tanára volt. 1867. január 26-án a pesti Tudományegyetemen szerzett teológiai doktorátust. 1874. július 3-án kamarás, 1884. augusztus 2-án esztergomi kanonoki címet kapott.

Írásai

Írásai számos folyóiratban jelentek meg, így a Családi Lapok (1856), Magyar Sajtó (1856: 142. sz. Emléksorok Balassagyarmat polgáraihoz Kék László nyomdája működésének megkezdésekor), Népnevelők Közlönye (1858), Religio (1858–:), Tanodai Lpk (1859.), P. Napló (1859: 48. sz. Szózat irod-unk érdekében), Kath. Néplap (1864), Magyar Sion (1865:317. Harminckét májushavi sz. beszéd; 1878:692. A Jézus szive ájtatosságának tört-e, mivolta; 1884:49. Syntagma theologiae fundamentalis. [ mindkettő névtelenül]), István bácsi naptára (1868–:), Egyházi Lapok (1867.), Magyar Sion (1868: Útivázlatok Olaszo-ból 1–9. rész), Katholikus Közlöny (1868), Piros Könyv (1869), stb.

Fordított a Szentírásból is, 1861-ben Péter első második levelét ültette magyarra, amelyhez átdolgozást is használt.

Álnevei és betűjegyei

Álnevei és betűjegyei (többnyire könyvismertetéseknél) a következők voltak: Dr. Sólymos (Magyar Sion 1867, 69, Új Magyar Sion 1872, 86); Esztergályi; Kádlóczi (művén, Pest, 1860); Kádlóczi Draxler János (művén, Pest, 1860); S. (Új M. Sion 1876); S. J. (M. Sion 1868/69, Új M. Sion 1870, 76, 80); S(ólymos) (Új M. Sion 1876); Sólymos (Magyar Sion 1868/69; Új M. Sion 1870/84); Sólymos Hermegild, ifj. (Új M. Sion 1879); Z. (Új M. Sion 1879, 81, 83, 85), Z. J. (M. Sion 1863/68, Új M. Sion 1876/77, 79); Z-i (M. Sion 1865/66 kvism.); Zádori (M. Sion 1867/69, Új M. Sion 1875); Zádori Ármin (művén, Pest, 1860); Zádori Ev. János (M. Sion 1868/69, Új M. Sion 1878)

Emlékezete

Walter Gyula írt Zádori János életéről egy monográfiát.

Források

• Magyar katolikus lexikon I–XVII. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2014. ISBN 963-361-626-3   [1]
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.   [2]