Zsivótzky Gyula
Zsivótzky Gyula (Budapest, 1937. február 25. – Budapest, 2007. szeptember 29.) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett olimpiai bajnok atléta, sportvezető. 1952-től a Kiskunfélegyházi Vasas, 1955-től a Testnevelési Főiskola SE, majd 1958-tól az Újpesti Dózsa kalapácsvetője. 1956-tól 1973-ig szerepelt a magyar válogatottban. Négy olimpián vett részt, az 1960. évi római és az 1964. évi tokiói olimpián ezüstérmet (súlyos betegsége után), az 1968. évi mexikóvárosi olimpián olimpiai bajnoki címet nyert. A kalapácsvetés világcsúcsát kétszer, Európa-csúcsát hétszer javította meg. 1958 és 1970 között tizenhárom egymást követő évben lett magyar bajnok. 1958-tól 1982-ig tartotta kalapácsvetés magyar rekordját. Az aktív sportolást 1973-ban fejezte be. Ő volt az első 70 méter felett teljesítő magyar kalapácsvető.
Zsivótzky Gyula | |
Született | 1937. február 25. Budapest |
Elhunyt | 2007. szeptember 29. (70 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Komka Magdolna (1977–2007)[1] |
Gyermekei | |
Foglalkozása | atléta |
Kitüntetései | A Nemzet Sportolója (2004) |
Halál oka | rák |
Sírhelye | Óbudai temető (24-1-1/2)[2] |
Magassága | 190 cm |
Testtömege | 100 kg |
Atlétapályafutása | |
Versenyszám | kalapácsvetés |
Klub | Kiskunfélegyházi Vasas (1952–1955) TFSE (1955–1957) Újpesti Dózsa (1958–1973) |
Edző | Harmati Sándor (1955–1967) Csermák József (1968–1969) Kapcsos Lajos (1970–) |
egyéni csúcs | 73,76 m (1968) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsivótzky Gyula témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szerzett érmek | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Sportpályafutása
szerkesztés1952-ben kezdett a Kiskunfélegyházi Vasasban sportolni. Csermák József olimpiai bajnoki aranyérme miatt választotta a kalapácsvetést. Kezdetben házi gyártású szerrel készült fel. Szakedzője nem volt. Egy idősebb kalapácsvető iskolatársa és egy szakkönyv segítségével folytatta az edzéseit, majd két éven át egymaga edzett.[3] 1954-ben a felnőtt magyar ranglistán 12. volt. 1955-ben a TFSE versenyzője lett. Edzője Harmati Sándor lett. Ebben az évben negyedik helyezést ért el a magyar bajnokságon.[4] 1956-ban a válogatott keret tagja lett.
1957 májusában először dobott a 60 méteren túl (60,88 m).[5] Szeptemberben bronzérmes lett az universiadén.[6] Néhány nap múlva a Csehszlovákia elleni válogatott viadalon háromszor javította meg egyéni legjobbját (61,80 m, 62,03 m, 62,38 m).[7] 1958-ban az Újpesti Dózsába igazolt. Júniusban megdöntötte Csermák József magyar rekordját, amit az év folyamán további három alkalommal javított tovább. Az Európa-bajnokságon bronzérmet ért el. Az év végi világranglistán 13. volt.[8] 1959 májusában két alkalommal is magyar csúcs közelében dobott és a hónap végén meg is döntötte azt. Szeptemberben győzött az universiadén.[9] A világranglistán negyedik helyen zárt.[10] 1960 májusában 1 centimétert, egy hét múlva további 2,5 métert javított a csúcsán. Utóbbi eredmény Európa-rekord volt. Ezt augusztusban tovább növelte. Az olimpián ezüstérmet szerzett. A világranglistán második volt.[11]
1961-ben versenycsúccsal ismét első lett az universiadén.[12] A világranglistán nem szerepelt az első tízben. 1962-ben már májusban 66 métert ért el,[13] majd a nyár folyamán 68 méterig javult. Szeptemberben három versenyt is Európa-rekorddal nyert meg, köztük az Európa-bajnokságot is. A világranglistán második volt.[14] 1963 szeptemberében ezüstérmet nyert az universiadén. 1963 november és 1964 február között bélelzáródása miatt háromszor műtötték meg.[15][16] Ezalatt 19 kilót fogyott. Április elején kezdte meg az edzéseket, június közepén versenyezhetett újra, diszkosszal.[17] Júliusban 66,60 méterrel magyar bajnokságot nyert.[18] Az olimpiáig 68,77 méter lett a legjobb eredménye, amivel ötödik volt az indulók között.[19] Az ötkarikás verseny selejtezőjében (67,99 m) és a döntőjében (69,09 m) is olimpiai csúcsot ért el. Utóbbi eredmény a második helyhez volt elegendő.
1965-ben már májusban 69 méter fölé jutott.[20] Augusztusban harmadszor is megnyerte az universiadét. Szeptemberben egy csapatbajnoki versenyen 73,74 méteres világcsúcsot ért el.[21] 1966 júniusában kaliforniai versenykörúton vett részt. Az Európa-bajnokságon nem tudta megközelíteni szezonbeli legjobbját, így a második helyen végzett. 1967 augusztusában tagja volt az Európa-válogatottnak az USA elleni csapatversenyen.[22] 1968 februárjában bejelentette, hogy edzéseit a továbbiakban Csermák József irányítja.[23] Májusban már 72 métert ért el.[24] A szeptemberben az ob-n 73,36 métert dobott.[25] Két héttel később 73,76 méterrel megjavította a világcsúcsot.[26] Októberben olimpiai bajnokságot nyert.
1969-ben egy franciaországi edzőtáborozás után június elejéig csak két versenyen szerepelt.[27] A hónap közepén a budapesti nemzetközi versenyen 71,64 métert ért el és a szovjet Klim megdöntötte Zsivótzky világcsúcsát.[28] Júliusban Koblenzben és Zürichben is versenyt nyert. Július végén ismét tagja volt az Európa-válogatottnak.[29] A szeptemberi Európa-bajnokságon negyedik helyezést ért el. 1970-ben sorozatban 13. magyar bajnoki címét nyerte kalapácsvetésben. Az 1971-es Európa-bajnokságon 71,58 méteres selejtezőbeli eredmény után 64,94 méterrel 11. helyen végzett a döntőben. Az Eb után több alkalommal is tudott 72 méter felett teljesíteni. Az 1972-es szezont 72,04 méteres eredménnyel kezdte.[30] Az olimpián 71,38 méterrel ötödik lett. 1973-ban államvizsgázott. A szezonban csak hazai versenyeken szerepelt.
1976-ban a MASZ kalapácsvető albizottságának tagja lett.[31] 1988-tól a Magyar Olimpiai Bizottság, 1989-től a MOB sportolói bizottságának tagja. A Sportsegély alapítvány kuratóriumának tagja. 1990-ben az UTE elnökségi tagja lett. 1991 és 1993 között az Újpesti TE elnökhelyettese volt. 1991-ben pályázott a MOB elnökségi tagságára, de visszalépett a szavazás során. 1994-től a Magyar Atlétikai Szövetség elnökségi tagja, 1999-től alelnöke. 1995-től a Magyar Atlétikáért Alapítvány kuratóriumi elnöke. A Mező Ferenc közalapítvány kuratóriumi tagja, 2004-től elnöke. 2005-ben a MOB elnökségi tagja lett. MOB Hagyományőrző Bizottságának vezetője volt.
Sporteredményei
szerkesztés- olimpiai bajnok (1968)
- kétszeres olimpiai 2. helyezett (1960, 1964)
- olimpiai 5. helyezett (1972)
- Európa-bajnok (1962)
- Európa-bajnoki 2. helyezett (1966)
- Európa-bajnoki 3. helyezett (1958)
- Európa-bajnoki 4. helyezett (1969)
- Európa-bajnoki 11. helyezett (1971)
- Universiade-győztes (1959, 1961, 1965)
- Universiade 2. helyezett (1963)
- Universiade 3. helyezett (1957)
- tizenháromszoros magyar bajnok (1958–1970)
Rekordjai
szerkesztés- Kalapácsvetés
- 58,41 m (1955. május 27., Győr) országos ifjúsági csúcs[32]
- 59,07 m (1956. augusztus 19., Budapest) országos ifjúsági csúcs[33]
- 59,69 m (1956. szeptember 16., Budapest) országos ifjúsági csúcs[34]
- 62,88 m (1958. június 14., Budapest) országos csúcs[35]
- 63,68 m (1958. augusztus 21., Stockholm) országos csúcs[36]
- 63,84 m (1958. szeptember 7., Budapest) országos csúcs[37]
- 64,10 m (1958. szeptember 21., Budapest) országos csúcs[38]
- 64,50 m (1959. május 30., Budapest) országos csúcs
- 65,45 m (1959. május 30., Budapest) országos csúcs
- 65,72 m (1959. május 30., Budapest) országos csúcs[39]
- 65,73 m (1960. május 21., Budapest) országos csúcs[40]
- 66,68 m (1960. május 29., Budapest) országos csúcs
- 68,22 m (1960. május 29., Budapest) Európa-csúcs[41]
- 68,64 m (1960. augusztus 14., Budapest) Európa-csúcs
- 69,53 m (1960. augusztus 14., Budapest) Európa-csúcs[42]
- 69,58 m (1962. szeptember 8., Budapest) Európa-csúcs[43]
- 69,64 m (1962. szeptember 16., Belgrád) Európa-csúcs[44]
- 70,42 m (1962. szeptember 23., Budapest) Európa-csúcs[45]
- 73,74 m (1965. szeptember 4., Debrecen) világcsúcs[46]
- 73,76 m (1968. szeptember 14., Budapest) világcsúcs[47]
Legjobb eredményei évenként
szerkesztésÉv | Kalapácsvetés | Diszkoszvetés | Súlylökés |
---|---|---|---|
1953 | 46,82 m | ||
1954[48] | 51,16 m (12.) | ||
1955[49] | 53,07 m (8.) | 44,19 m (12.) | 12,71 m |
1956[50] | 59,69 m (3.) | 42,97 m | 14,16 m (10.) |
1957[51] | 62,38 m (1.) | 46,60 m (5.) | 14,71 m (6.) |
1958 | 64,10 m (1.) | 47,32 m | 15,33 m |
1959[52] | 65,72 m (1.) | 48,18 m (7.) | 15,13 m (6.) |
1960 | 69,53 m (1.) | 15,90 m | |
1961[53] | 65,41 m (1.) | ||
1962[54] | 70,42 m (1.) | ||
1963[55] | 69,06 m (1.) | 15,88 m (5.) | |
1964[56] | 69,09 m (1.) | 15,60 m (6.) | |
1965[57] | 73,74 m (1.) | 50,80 m (9.) | 15,82 m (6.) |
1966[58][59] | 71,94 m (1.) | 51,72 m (6.) | 15,50 m (10.) |
1967[60] | 68,96 m (1.) | ||
1968 | 73,76 m (1.) | ||
1969[61] | 72,58 m (1.) | ||
1970[62] | 70,96 m (1.) | ||
1971[63] | 73,06 m (2.) | ||
1972[64] | 72,04 m (2.) | ||
1973[65] | 64,20 m (6.) | ||
1974[66] | 55,66 m (21.) |
Zárójelben az év végi magyar ranglistahelyezés.
Családja
szerkesztésFelesége Komka Magdolna magasugró, olimpikon. Fiai Zsivóczky Gyula ifjúsági Európa-bajnok labdarúgó, és Zsivoczky Attila világbajnoki bronzérmes atléta.
Díjai, elismerései
szerkesztés- A szocialista munkáért érdemérem (1960)
- Kiváló Sportoló (1962)[67]
- A Magyar Népköztársasági Sportérdemérem arany fokozata (1964)
- Az év magyar atlétája (1965, 1968)
- Az év magyar sportolója (1965, 1968)
- A haza szolgálatáért érdemérem aranyfokozata (1967)
- A Munka Érdemrend arany fokozata (1968)
- A Magyar Népköztársasági Sportérdemérem arany fokozata (1975)[68]
- Halhatatlanok klubja tagja (1995)
- MOB olimpiai aranygyűrű (1995)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1997)[69]
- MOB-érdemérem (1998)
- Az évszázad magyar atlétája (1999)
- Beválasztották a 20. század száz legjobb atlétája közé (IAAF)
- Magyar Örökség díj (2000)
- A Nemzet Sportolója (2004)
- Kiskunfélegyháza és Balatonfenyves díszpolgára
Emlékezete
szerkesztés- Zsivótzky Gyula sportcsarnok, Kisbér
- Zsivótzky Gyula emlékverseny
- Zsivótzky Gyula emléknap (2012)
- (175437) Zsivotzky kisbolygó (2017)[70]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Ki kicsoda a magyar sportéletben? (S–Z)
- ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. november 14.)
- ↑ Válasz egy levélre. Népsport, XXII. évf. 246. sz. (1966. december 2.) 4. o.
- ↑ Az országos felnőtt atlétikai bajnokság első napján. Népsport, XI. évf. 209. sz. (1955. október 23.) 1. o.
- ↑ Új magyar kalapácsvető a 60 méter fölött! Népsport, XIII. évf. 37. sz. (1957. május 26.) 2. o.
- ↑ Kardvívó-csapatunk első lett. Népsport, XIII. évf. 112. sz. (1957. szeptember 8.) 1. o.
- ↑ Hallatlanul izgalmas küzdelemben vívták ki atlétáink 108:104 arányú győzelmüket Prágában. Népsport, XIII. évf. 117. sz. (1957. szeptember 15.) 1. o.
- ↑ A világ legjobb atlétái 1958-ban. Népsport, XV. évf. 20. sz. (1958. január 29.) 4. o.
- ↑ Zsivótzky Gyula (63,65) és Hegedűs Györgyi (40,76) győzött pénteken Torinóban. Népsport, XV. évf. 184. sz. (1959. szeptember 5.) 1. o.
- ↑ Szemle a világ legjobb dobói felett. Népsport, XVI. évf. 46. sz. (1960. március 4.) 4. o.
- ↑ Újabb bűvös határok dőltek meg a dobásokban. Népsport, XVII. évf. 16. sz. (1961. január 23.) 5. o.
- ↑ Szombaton két aranyérem az Universiadén. Népsport, XVII. évf. 175. sz. (1961. szeptember 3.) 1. o.
- ↑ Több biztató eredmény az újpesti atlétikai versenyen. Népsport, XVIII. évf. 103. sz. (1962. május 28.) 5. o.
- ↑ A világ atlétikája 1962-ben. Népsport, XIX. évf. 32. sz. (1963. február 14.) 5. o.
- ↑ Zsivótzky bizakodó. Népsport, XIX. évf. 236. sz. (1963. november 28.) 1. o.
- ↑ Orvosi jelentés Zsivótzky Gyula és Horváth Zoltán egészségi állapotáról. Népsport, XX. évf. 41. sz. (1964. február 28.) 6. o.
- ↑ Eckschmidt 67,90-et dobott Thun mögött Bécsben. Népsport, XX. évf. 117. sz. (1964. június 14.) 6. o.
- ↑ Országos csúcsbeállítások, több bajnoki csúcs atlétikában. Népsport, XX. évf. 132. sz. (1964. július 5.) 1. o.
- ↑ Atlétikai világranglista — olimpiai szemszögből II.). Népsport, XX. évf. 196. sz. (1964. október 4.) 4. o.
- ↑ Zsivótzky 69,22. Népsport, XXI. évf. 102. sz. (1965. május 24.) 1. o.
- ↑ Zsivótzky ragyogó világcsúcsot dobott kalapáccsal Debrecenben. Népsport, XXI. évf. 176. sz. (1965. szeptember 5.) 1. o.
- ↑ Európa győzött Amerika fölött. Népsport, XXIII. évf. 160. sz. (1967. augusztus 13.) 5. o.
- ↑ A Népsport jelenti. Népsport, XXIV. évf. 23. sz. (1968. február 24.) 2. o.
- ↑ Zsivótzky 72 m-es kalapácsvetése az atlétikai NBI eredményei élén. Népsport, XXIV. évf. 92. sz. (1968. május 12.) 1. o.
- ↑ Pénteken Zsivótzky nagyszerű kalapácsvetése, szombaton Balogh 200 méteres futása emelkedett ki az atlétikai bajnokságon. Népsport, XXIV. évf. 172. sz. (1968. szeptember 1.) 1. o.
- ↑ Zsivótzky szombaton világcsúcsot javított! Népsport, XXIV. évf. 182. sz. (1968. szeptember 15.) 7. o.
- ↑ Első nagy versenyem a budapesti válogató! Népsport, XXV. évf. 122. sz. (1969. június 2.) 8. o.
- ↑ Klim 74,52-es világcsúccsal győzött. Népsport, XXV. évf. 134. sz. (1969. június 16.) 4. o.
- ↑ Európa atlétái vezetnek Amerika ellen. Népsport, XXV. évf. 173. sz. (1969. augusztus 1.) 1. o.
- ↑ Két csúcsátlag, újabb meglepetések. Népsport, XXVIII. évf. 114. sz. (1972. május 15.) 5. o.
- ↑ Novemberi vándorlások. Népsport, XXXII. évf. 276. sz. (1976. november 17.) 7. o.
- ↑ Zsivóczky Győrött 58,41-re javította a kalapácsvetés ifjúsági csúcsát. Népsport, XII. évf. 107. sz. (1955. május 28.) 4. o.
- ↑ Nagyszerű eredmények a kétnapos nemzetközi atlétikai versenyen. Népsport, XII. évf. 167. sz. (1956. augusztus 21.) 2. o.
- ↑ Atlétáink kettős győzelme a csehszlovákok felett. Népsport, XII. évf. 186. sz. (1956. szeptember 17.) 1. o.
- ↑ Az ifjúsági Bognár Judit 15,08-ra javította a súlylökő-, Zsivótzky 62,88-ra a kalapácsvető csúcsot. Népsport, XIV. évf. 117. sz. (1958. június 15.) 1. o.
- ↑ Szántó György: Zsivótzky új országos csúccsal (63,68) harmadik lett kalapácsvetésben, Szentgáli negyedik 800 méteren. Népsport, XIV. évf. 167. sz. (1958. augusztus 22.) 1. o.
- ↑ A csehszlovák férfi atléta-válogatott 13, a női válogatott 10 pontos győzelmet aratott. Népsport, XIV. évf. 180. sz. (1958. szeptember 8.) 1. o.
- ↑ Zsivótzky 64,10-re javította a kalapácsvető-csúcsot. Népsport, XIV. évf. 190. sz. (1958. szeptember 22.) 1. o.
- ↑ Zsivótzky kalapácsvetésben, Nagy súlylökésben országos csúcsot javított. Népsport, XV. évf. 107. sz. (1959. május 31.) 4. o.
- ↑ Zsivótzky csúcsot javított (65,73), Szécsényi 58,07. Népsport, XVI. évf. 102. sz. (1960. május 22.) 1. o.
- ↑ Zsivótzky 68,22-re javította a kalapácsvetés Európa-csúcsát. Népsport, XVI. évf. 108. sz. (1960. május 30.) 5. o.
- ↑ Férfi atlétáink 14 ponttal győztek, a női viadal döntetlenül végződött. Népsport, XVI. évf. 163. sz. (1960. augusztus 15.) 1. o.
- ↑ Zsivótzky 69,58-ra javította a kalapácsvető Európa-csúcsot. Népsport, XVIII. évf. 177. sz. (1962. szeptember 9.) 1. o.
- ↑ Nagyszerű eredményekkel ért véget az Európa-bajnokság. Népsport, XVIII. évf. 183. sz. (1962. szeptember 17.) 5. o.
- ↑ Zsivótzky 70,42 m-re javította a kalapácsvetés Európa-csúcsát. Népsport, XVIII. évf. 188. sz. (1962. szeptember 24.) 1. o.
- ↑ Zsivótzky ragyogó világcsúcsot dobott kalapáccsal Debrecenben. Népsport, XXI. évf. 176. sz. (1965. szeptember 5.) 1. o.
- ↑ Zsivótzky szombaton világcsúcsot javított! Népsport, XXIV. évf. 182. sz. (1968. szeptember 15.) 7. o.
- ↑ A diszkoszvetés lett a legeredményesebb dobószámunk. Népsport, XI. évf. 31. sz. (1955. február 13.) 2. o.
- ↑ A gerelyhajítók javultak a legtöbbet a dobóatléták közül. Népsport, XII. évf. 44. sz. (1956. március 1.) 2. o.
- ↑ Legjobb atlétáink 1956-ban VI. Sport, XII. évf. 37. sz. (1957. február 25.) 6. o.
- ↑ Legjobb atlétáink 1957-ben VI. Sport, XIV. évf. 13. sz. (1958. január 17.) 2. o.
- ↑ Erős élvonal - gyenge utánpótlás a dobószámokban. Sport, XVI. évf. 45. sz. (1960. március 3.) 2. o.
- ↑ A dobásokban sem esett a színvonal. Sport, XVIII. évf. 4. sz. (1962. január 8.) 2. o.
- ↑ Az atlétikai idény - az eredmények tükrében. Sport, XIX. évf. 24. sz. (1963. február 4.) 4. o.
- ↑ Az 1963. év legjobb ügyességi atlétái. Sport, XX. évf. 3. sz. (1964. január 6.) 4. o.
- ↑ Legjobb atlétáink az olimpiai évben. Sport, XX. évf. 261. sz. (1964. december 29.) 2. o.
- ↑ Mennyit javultak atlétáink egy év alatt? Sport, XXII. évf. 14. sz. (1966. január 21.) 2. o.
- ↑ Legjobb atlétáink az Eb évében. Sport, XXIII. évf. 24. sz. (1967. február 3.) 3. o.
- ↑ Legjobb atlétáink az Eb évében. Sport, XXIII. évf. 27. sz. (1967. február 7.) 5. o.
- ↑ Az 1967. év legjobb atlétái az ügyességi számokban. Sport, XXIII. évf. 254. sz. (1967. december 22.) 2. o.
- ↑ Az 1969. év legjobb magyar atlétái. Sport, XXVI. évf. 5. sz. (1970. január 6.) 4. o.
- ↑ Legjobb atlétáink az olimpiász közepén. Sport, XXVII. évf. 10. sz. (1971. január 12.) 7. o.
- ↑ Legjobb atlétáink 1971-ben. Sport, XXVIII. évf. 5. sz. (1972. január 7.) 7. o.
- ↑ Férfi atlétikánk az olimpiai évben. Népsport, XXIX. évf. 7. sz. (1973. január 12.) 7. o.
- ↑ Legjobb atlétáink 1973-ban. Sport, XXX. évf. 10. sz. (1974. január 13.) 4. o.
- ↑ Magyar Atlétikai Szövetség évkönyve 1974. Budapest: (kiadó nélkül). 1975. 105. o.
- ↑ Kitüntetések. Népsport, XVIII. évf. 197. sz. (1962. október 7.) 1. o.
- ↑ Élsportolók kitüntetése. Népsport, XXXI. évf. 95. sz. (1975. április 23.) 1. o.
- ↑ Archivált másolat. [2014. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 16.)
- ↑ Atlétika: „Apu már hivatalosan is az égből néz le ránk”. www.nemzetisport.hu (2017. október 10.) (Hozzáférés: 2017. október 10.)
Források
szerkesztés- Ki Kicsoda 2004 – Budapest, 2003 – ISBN 963-86345-0-2
- Lukács László – Szepesi György: 112. A magyar olimpiai aranyérmek története – Budapest, 1980 – ISBN 963-253-553-7
- Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – ISBN 963-253-572-3
- Kahlich Endre – Gy. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896–1976 – Budapest, 1977 – ISBN 963-253-526-X
- Révai új lexikona XVIII. (Tob–Z). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2006. ISBN 963-955-641-6, ISBN 978-963-955-641-6
- Bocsák Miklós: Hogyan élnek olimpiai bajnokaink (166-an szerte a világban) – St. plusz kft., 1998 – (ISBN szám nélkül)
További információk
szerkesztés- Zsivótzky Gyula a Magyar Olimpiai Bizottság honlapján
- Zsivótzky Gyula a Magyar testnevelési és Sportmúzeum honlapján
- Zsivótzky Gyula részvétkönyve
- Világcsúcs-hitelesítés gyertyafénynél
- Dorogi László: A küzdelem igazsága. Zsivótzky, az évszázad magyar atlétája; Print City, Sárbogárd, 2000
- Kő András: A kalapácsvető aratása. Zsivótzky Gyula életpályája; Apriori International, Bp., 2010