Zsidó közmondások

Zsidó közmondások

• Ha csak két választásod van, válaszd a harmadikat.
• Bűn, ha valaki ünnepnapon szomorú.
• Többet ér egy tett száz sóhajnál.
• Tolvaj fején ég a sapka.
• Ha egy ember életét megmentetted, akkor az egész világot megmentetted vele.
• A sólet mindig úgy sikerül, amilyen a kedves vendég.
• Ha nem tehetjük, amit akarunk, akkor azt kell akarnunk, amit tehetünk.
• A pék ne tanúskodjon az általa dagasztott tésztáról.
• A kiengesztelődés titka az emlékezés.
• Ha valamit nem akarsz megtenni, az egyik kifogás ugyanolyan jó mint a másik.
• Ha Isten nem engedi, a lepke sem száll.
• A boldogságtól a boldogtalanságig csak kis lépés - a boldogtalanságtól a boldogságig sok napi út.
• Ha pénzzel nem tudsz barátodnak segíteni, segíts egy sóhajjal!
• A szavaknak súlya legyen, ne száma!
• Ha az embernek van egy furkósbotja, mindig akad kutya, amelyiket meg kell büntetni.
• Idegen szakállon lehet jól megtanulni nyiratkozni.
• Mit használ neked egy ezüst pohár, ha könnyel van tele?
• Pénzzel nem lehet oly jól élni, mint amilyen rosszul pénz nélkül.
• A halotti lepelnek nincs zsebe.
• Ha egy vár romba dől, azért még vár marad - ha egy halom trágya a magasba emelkedik, azért még halom trágya marad!
• Egy hallgatag tökfilkó olykor többet érthet a bölcsnél.
• Valótlanságokat nem kell mondani, bizonyos igazságokat nem szabad mondani!
• Ha elmegy egy lány a rabbihoz, a rabbi rabbi, a lány egy lány. Ha a rabbi megy a lányhoz, a rabbi nem rabbi, a lány nem lány.
• Aki kutyával fekszik le, bolhákkal kél fel.
• A féligazság teljes hazugság.
• Az igazságnak lába van, amivel elmenekül. A hazugságnak nincs lába, így megmarad.
• Az egyiknek nincs étvágya az ételhez, a másiknak nincs étele az étvágyhoz.
• Az ember féljen egy kostól felülről, egy lótól hátulról, a rossz embertől mindenfelől.
• Ha éhes vagy, nyalj sót - akkor majd szomjas leszel.
• Nincs rossz anya, és nincs jó halál.
• A gyorsaság csak a bolhafogásnál jó.
• Ha egy ostobaság sikeres, azért csak ostobaság marad.
• A zsoltár elmondásától a has nem fáj, de jóllakott sem lesz.
• Aki koránkelőnek számít, megteheti, hogy délben ágyban fekszik.
• Ha az anyának hagymaszaga van, az apának meg fokhagymaszaga - a lányuk sem illatozhat rózsafelhőben.
• Az esküvői oltárhoz úgy vezetik az embert - a váláshoz magától megy.
• A barát látogatásával úgy vagyunk, mint az esővel: kérjük, hogy maradjon, és szidjuk, ha sokáig marad.
• Ráesik a kő a cserépre: jaj a cserépnek! Ráesik a cserép a kőre: jaj a cserépnek! Minden esetben: jaj a cserépnek!
• A halra és a vendégre ugyanaz a jellemző: a harmadik nap már büdös.
• Amit az ember maga-magának megtesz, azt tíz ellensége neki nem teszi meg.
• Ha egy leány csúf - ráfogja hibáját a tükörre.
• Kérj az ellenségedtől tanácsot - s tedd az ellenkezőjét.
• Igazán csak az a szegény, akinek az értelme hiányos.
• Hetven évig tanul az ember, és meghal tudatlanul.
• Mit használ nekem a bölcsesség, ha az ostobaság uralkodik?
• Én szerencsétlen flótás vagyok: ha gyertyákat vásárolnék, a nap nem menne le.
• Egy bolond mondja, amit tud; egy bölcs tudja, amit mond.
• Akinek az Isten sok szenvedést akar adni, annak ad sok értelmet is.
• A hallgatás a bölcsesség jele, de egyedül a hallgatás még nem bölcsesség.
• Jobb egy bölccsel a pokolban, mint egy bolonddal a paradicsomban.
• Mióta a halál megszületett, az ember élete nem biztos.
• A világ az enyém! - mondja az ember a születésénél, és az öklét összeszorítva tartja.
• Nem viszek magammal semmit, mondja a haldokló, és mutatja a nyitott tenyerét.
• Az ember többet elviselhet, mint amit tíz ökör el tudna szállítani.
• Egy jó kiáltás messzire jut, egy rosszabb még tovább.
• A titok a te foglyod, ameddig megtartod; de te leszel a foglya, amint tovább meséled.
• Mindenkinek van egy maroknyi szemete az ajtajánál.
• Az Isten haragszik ránk vétkeinkért, az emberek erényeinkért.
• A hegyek nem szólalkoznak össze, de az emberek igen.

Külső hivatkozások

• Terebess Ázsia E-Tár
• A Wikipédia cikke a zsidóságról
• Bölcs mondások; Osztropoli Herschel ostora; Viccek, adomák és bölcs mondások a zsidó folklórból - Összeállította: Hajdu István, Budapest, 1985, 107-111. oldal