út
Kiejtés
- IPA: [ ˈuːt]
Főnév
út
- Széles ösvény, csapás, amelyen az emberek haladhatnak.
- Sima, a gépjárművek haladására is alkalmas pálya.
Etimológia
Ősi örökség az uráli korból, vö. nyenyec ңу (nyom).
Fordítások
közút
utazás
Ragozás
eset/szám | egyes szám | többes szám |
---|---|---|
alanyeset | út | utak |
tárgyeset | utat | utakat |
részes eset | útnak | utaknak |
-val/-vel | úttal | utakkal |
-ért | útért | utakért |
-vá/-vé | úttá | utakká |
-ig | útig | utakig |
-ként | útként | utakként |
-ul/-ül | - | - |
-ban/-ben | útban | utakban |
-on/-en/-ön | úton | utakon |
-nál/-nél | útnál | utaknál |
-ba/-be | útba | utakba |
-ra/-re | útra | utakra |
-hoz/-hez/-höz | úthoz | utakhoz |
-ból/-ből | útból | utakból |
-ról/-ről | útról | utakról |
-tól/-től | úttól | utaktól |
birtokos | egy birtok | több birtok |
---|---|---|
az én | utam | útjaim |
a te | utad | útjaid |
az ő/ön/maga az önök/maguk |
útja | útjai |
a mi | utunk | útjaink |
a ti | utatok | útjaitok |
az ő | útjuk | útjaik |
Szinonimák
Származékok
- utasít, úti
- (összetételek): alagút, aszfaltút, autóút, betonút, cigányút, fékút, földút, főút, hadiút, hajóút, kerékpárút, keresztút, kiút, kocsiút, közút, kutatóút, mellékút, műút, nászút, országút, próbaút, repülőút, sugárút, Tejút, tévút, turistaút, útadó, útakadály, útárok, útbiztonság, útbiztos, útburkolat, útburkoló, útcsinálás, útcsináló, útegyengető, útelágazás, útelzárás, útelzáró, útépítés, útépítő, útfenntartás, útforduló, útfél, úthasználat, úthálózat, úthenger, úthossz, útirány, útjavítás, útjelzés, útjelző, útjelzőtábla, útkanyar, útkanyarulat, útkaparó, útkeresztezés, útkereszteződés, útkereső, útkövezés, útkövező, útleírás, útlevél, útlezárás, útmegszakítás, útmester, útmutatás, útmutató, útmérő, útőr, útpadka, útpart, útpálya, útrész, útsáv, útszakasz, útszél, útszűkület, úttest, úttisztító, úttorkolat, úttorlasz, úttörő, útvám, útvesztés, útvesztő, útviszonyok, útvonal, vasút
- (kifejezések): elkerülő út, útban van
Határozószó
út
- ki (kifelé)