κίσσα
κίσσα (kíssa)
Kiejtés
- (Kr.e. 5. század, attikai) IPA: /kís.sa/
- (Kr.u. 1. század, egyiptomi) IPA: /ˈkis.sa/
- (Kr.u. 4. század, koiné) IPA: /ˈcis.sa/
- (Kr.u. 10. század, bizánci) IPA: /ˈcis.sa/
- (Kr.u. 15. század, konstantinápolyi) IPA: /ˈci.sa/
Főnév
κίσσᾰ • (kíssa) nn (genitivus κίσσης); első ragozás
Etimológia
Tkp. *kiko, lásd a német Häher szót.