kör
Kiejtés
- IPA: [ ˈkør]
Főnév
kör
- (matematika, geometria) Egy sík azon pontjainak halmaza (régies szóhasználattal mértani helye), amelyek a sík egy meghatározott pontjától (a középponttól) adott távolságra (sugár) vannak.
- Önszerveződő, általában közös érdeklődés vagy szimpátia talaján álló informális társaság (pl. dalkör, túrázók köre).
Fordítások
Ragozás
eset/szám | egyes szám | többes szám |
---|---|---|
alanyeset | kör | körök |
tárgyeset | kört | köröket |
részes eset | körnek | köröknek |
-val/-vel | körrel | körökkel |
-ért | körért | körökért |
-vá/-vé | körré | körökké |
-ig | körig | körökig |
-ként | körként | körökként |
-ul/-ül | - | - |
-ban/-ben | körben | körökben |
-on/-en/-ön | körön | körökön |
-nál/-nél | körnél | köröknél |
-ba/-be | körbe | körökbe |
-ra/-re | körre | körökre |
-hoz/-hez/-höz | körhöz | körökhöz |
-ból/-ből | körből | körökből |
-ról/-ről | körről | körökről |
-tól/-től | körtől | köröktől |
birtokos | egy birtok | több birtok |
---|---|---|
az én | köröm | köreim |
a te | köröd | köreid |
az ő/ön/maga az önök/maguk |
köre | körei |
a mi | körünk | köreink |
a ti | körötök | köreitek |
az ő | körük | köreik |
Származékok
- köröz
- (összetételek): áramkör, bűvkör, daloskör, délkör, érdekkör, félkör, feladatkör, gazdakör, hatáskör, iparoskör, jogkör, kormánykör, körbástya, körbélyegző, körcikk, körfolyamat, körfolyosó, körforgalom, körforgás, körfúró, körfüggvény, körfűrész, körgallér, körgyalu, körhinta, körirat, körív, körjárat, körkép, körkérdés, körlet, körlevél, körmagyar, körmenet, körmondat, körmozgás, körmönfont, körrajz, körrendelet, körutazás, körút, látókör, légkör, mondakör, munkakör, olvasókör, önképzőkör, sarkkör, sportkör, szakkör, szerepkör, tanulókör, társaskör, tiszteletkör, vérkör, vevőkör
Szókapcsolatok
Melléknév
kör
Etimológia
A perzsa کور szóból.