meg

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈmɛɡ]

Kötőszó

meg

1. kötőszó
2. (matematika) plusz (összeadás jelének/műveletének olvasása)

Etimológia

Az alapul szolgáló tő (*mög-) ősi örökség a finnugor korból, vö. finn myös.

Fordítások

kötőszó

angol: plus (en) arab: زَائِد‎ (ar) (zāʔid) baszk: gehi (eu) cseh: plus (cs) dán: og (da), plus (da) finn: plus (fi), ynnä (fi) francia: plus (fr) görög: συν (el) (syn) héber: פלוס‎ (he) (ploos), ועוד‎ (he) (ve'od) holland: plus (nl), en (nl) szerbhorvát: plus (sh) ír: móide (ga) izlandi: plús (is) japán: 足す (ja) jiddis: פּלוס‎ (yi) (plus) katalán: més (ca) kínai: 加 (zh) (jiā) koreai: 더하기 (ko) (deohagi), 을 더하여 (ko) (eul deohayeo)

lengyel: plus (pl), dodać (pl) lett: plus (lv) macedón: плус (mk) (plus) német: plus (de) norvég: og (no), pluss (no) olasz: più (it) orosz: плюс (ru) hn (pljus) örmény: գումարած (hy) (gumarac) portugál: mais (pt) román: plus (ro) spanyol: más (es) svéd: och (sv), plus (sv) tagalog: dagdag (tl) vietnámi: cộng (vi)

Személyes névmások - Persónsfornøvn
Egyesszám (eintal)	1.	2.	3. m	3. f	3. n
Alanyeset (hvørfall)	eg	tú	hann	hon	tað
Tárgyeset (hvønnfall)	meg	teg		hana
Részeseset (hvørjumfall)	mær	tær	honum	henni	tí
Birtokos eset (hvørsfall)	mín	tín	hansara	hennara	tess
Többesszám (fleirtal)	1.	2.	3. m	3. f	3. n
Alanyeset (hvørfall)	vit	tit	teir	tær	tey
Tárgyeset (hvønnfall)	okkum	tykkum
Részeseset (hvørjumfall)			teimum
Birtokos eset (hvørsfall)	okkara	tykkara	teirra

Feröeri

Személyes névmás

meg

1. engem, az eg tárgyesete

Romans

Főnév

meg hn

1. május