Énekes rigó
Az énekes rigó (Turdus philomelos) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a rigófélék (Turdidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Énekes rigó | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 25 000 Ft | ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||
Turdus philomelos C. L. Brehm, 1831 | ||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Énekes rigó témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Énekes rigó témájú médiaállományokat és Énekes rigó témájú kategóriát. |
Rendszerezése
szerkesztésA fajt Christian Ludwig Brehm német ornitológus írta le 1831-ben.[3]
Alfajai
szerkesztés- Turdus philomelos philomelos (C. L. Brehm, 1831) - Közép- és Kelet-Európa, Törökország északi része, a Kaukázus vidéke és Észak-Irán
- Turdus philomelos hebridensis (W. E. Clarke, 1913) - a Hebridák, Skye szigete, Skócia nyugati része és az Ír-sziget nyugati része
- Turdus philomelos clarkei (Hartert, 1909) - Nyugat-Európa és a Brit-sziget déli része
- Turdus philomelos nataliae (Buturlin, 1929) - Szibéria nyugati és középső része [2]
Előfordulása
szerkesztésEgész Európában, Ázsia egy részen, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában él. Természetes élőhelyei az északi és mérsékelt övi erdők és cserjések, valamint városi régiók. Vonuló faj.[4]
Betelepítették Ausztráliába és Új-Zélandra. Sikertelenek voltak a betelepítési kísérletek, melyekkel meg akarták honosítani e fajt az Egyesült Államok, a Dél-afrikai Köztársaság és Szent Ilona területén.
Kárpát-medencei előfordulása
szerkesztésMagyarországon rendszeres fészkelő március-október hónapokban. Rövidtávú vonuló, a hazai állomány a telet a Mediterráneumban, elsősorban Olaszországban tölti, de minden télen találkozhatunk áttelelő példányokkal.[5]
Megjelenése
szerkesztésTesthossza 23 centiméter, szárnyfesztávolsága 33–36 centiméter, testtömege 65–100 gramm.[5] Háta sötétes olajbarna, hasa és a torka fehéres, a mellen rozsdasárga, szív- és csepp alakú sötét foltozattal. A szeme fölött világosodó szemöldökvonás látható, szárnya belül rozsdasárgás. Csőre és lába sárgásbarna.
Életmódja
szerkesztésHernyókat, csigákat, gilisztákat zsákmányol, de ősszel elfogyasztja a bogyókat és gyümölcsöket is.[5] Nevét onnan kapta, hogy nagyon szépen énekel. Jellegzetes szokása, hogy az apróbb házas csigákat gyűjti és azokat a csőrében egy arra alkalmas helyre (kőhöz, köves úthoz pl.) viszi és ott magasra emelve hozzáverdesi kopogva, feltöri és úgy fogyasztja el.
Szaporodása
szerkesztésFenyőerdők, lomberdők fáira, bokraira rakja fűszálakból álló, csésze alakú fészkét. A fészek belsejét sárral simára tapasztja. 4-5 tojásán 12-13 napig kotlik.
Védelme
szerkesztésA Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján nem fenyegetettként szerepel. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.[5]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2018. június 11.)
- ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2018. június 11.)
- ↑ Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2018. június 11.)
- ↑ A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2018. június 11.)
- ↑ a b c d Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2018. június 11.)
Források
szerkesztés- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2018. június 11.)