Északi menyhal

Az északi menyhal (Molva molva) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának tőkehalalakúak (Gadiformes) rendjébe, ezen belül a Lotidae családjába tartozó faj.

Északi menyhal
Kifogott példány
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes) Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii) Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii) Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei) Öregrend: Paracanthopterygii Rend: Tőkehalalakúak (Gadiformes) Család: Lotidae Nem: Molva Lesueur, 1819 Faj: M. molva
Tudományos név
Molva molva (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
Gadus molva Linnaeus, 1758 Gadus raptor Nilsson, 1832 Lota mola Moreau, 1881 Molva linnei Malm, 1877 Molva vulgaris Fleming, 1828
Elterjedés
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Északi menyhal témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Északi menyhal témájú médiaállományokat és Északi menyhal témájú kategóriát.

A Molva halnem típusfaja.

Előfordulása

Az elterjedési területének a nyugati része Grönland déli részétől Kanadáig tart, míg keleten Izlandtól délre Marokkóig és északra a Barents-tengerig nyúlik. A Földközi-tenger északnyugati részén is van állománya.

Megjelenése

Általában 106 centiméter hosszú, de a 200 centiméteres hosszúságot is elérheti. Legfeljebb 45 kilogramm testtömegű. 90-100 centiméteresen számít felnőttnek. 63-65 csigolyája van. A felső állcsontja hosszabb, mint az állkapocscsont. Háti része vöröses, oldalai fokozatosan kifehérednek. Az ajkán levő tapogatószál hosszabb, mint a szem átmérője. Az első hátúszó elülső részén, fekete pont látható.

Életmódja

A mérsékelt övi, tengeri, fenéklakó hal, amely 100-1000 méteres mélységekben él, azonban a legtöbbször, csak 100-400 méteres mélységekben tartózkodik. A köves tengerfenéket kedveli. Tápláléka halak (tőkehalfélék, heringfélék, lepényhalfélék), Homarus-fajok, fejlábúak és tengericsillagok. Legfeljebb 25 évig él.

Szaporodása

Az ívási helyei: a Vizcayai-öböl, a Brit- és Feröer-szigetek környéke, valamint Izland déli vizei.

Felhasználása

Az északi menyhal igen értékes az ipari mértékű halászat számára. A sporthorgászok is kedvelik. Frissen, fagyasztva, sózva, füstölve vagy szárítva árusítják. Sülve, főve fogyasztható.

Források

• Molva molva (Linnaeus, 1758) FishBase
• Cohen, D.M., T. Inada, T. Iwamoto and N. Scialabba, 1990. FAO species catalogue. Vol. 10. Gadiform fishes of the world (Order Gadiformes). An annotated and illustrated catalogue of cods, hakes, grenadiers and other gadiform fishes known to date. FAO Fish. Synop. 125(10). Rome: FAO. 442 p.
• Alfred Edmund Brehm. Fogas menyhalak, Az állatok világa, A legújabb német kiadás nyomán teljesen átdolgozott, az új felfedezésekkel és a magyar vonatkozásokkal kiegészített új magyar kiadás, Budapest: Arcanum (2000). ISBN 963 86118 2 0. Hozzáférés ideje: 2020. június 22. „Brehm2000”