Öhringen
Öhringen város Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Lakosainak száma 25 591 fő (2023. december 31.).[2]
| Öhringen | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Baden-Württemberg | ||
| Járás |
| ||
| Polgármester | Thilo Michler[1] | ||
| Irányítószám | 74613 | ||
| Körzethívószám | 07941 | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 25 591 fő (2023. dec. 31.)[2] | ||
| Népsűrűség | 377,56 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 230 m | ||
| Terület | 67,78 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
 | |||
 é. sz. 49° 12′, k. h. 9° 30′49.200000°N 9.500000°EKoordináták: é. sz. 49° 12′, k. h. 9° 30′49.200000°N 9.500000°E | |||
 Öhringen
Pozíció Baden-Württemberg térképén
| |||
 | |||
| Elhelyezkedése Baden-Württemberg térképén | |||
| Öhringen weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Öhringen témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Népesség
szerkesztésA település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
| Lakosok száma | 14 425 | 15 726 | 16 170 | 16 459 | 17 019 | 21 217 | 22 208 | 22 766 | 22 777 | 25 591 |
| 1961 | 1968 | 1974 | 1981 | 1987 | 1994 | 2000 | 2007 | 2013 | 2023 |
Fekvése
szerkesztésHellbronntól északkeletre fekvő település.
Éghajlat
szerkesztés| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 4,5 | 6,1 | 10,8 | 15,9 | 19,8 | 23,3 | 25,4 | 25,3 | 20,4 | 14,9 | 8,7 | 5,2 | 15,1 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −1,0 | −0,8 | 1,9 | 4,9 | 9,0 | 12,4 | 14,1 | 13,9 | 10,2 | 6,6 | 2,8 | 0,0 | 6,2 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 58 | 53 | 62 | 47 | 74 | 67 | 79 | 72 | 61 | 69 | 63 | 76 | 781 |
| Havi napsütéses órák száma | 59 | 83 | 135 | 189 | 217 | 231 | 243 | 230 | 171 | 113 | 62 | 49 | 1782 |
| Forrás: World Meteorological Organization[3] | |||||||||||||
Története
szerkesztésÖhringen és környéke a mai városközpont és a környező települések régészeti leletei szerint már az újkőkorszak idején lakott helynek számított. A Golberg a Michelsberger kultúra legkorábbi helyszíne. A bronzkor és vaskor idejéről azonban Öhringenben és környékén kevés bizonyíték található.
Körülbelül 155-ben két kastély épült a római Limes mentén. A katonai és gazdasági szempontból fontos helyet a római császár, Mark Aurel vicus aurelianus nevezte el. A 259-es és a 260-as évek alemann támadásai a limes bukását és a római Öhringen lerombolását eredményezték. A római kortól a korai középkorig Öhringer térségben szinte egyáltalán nincs település-folytonosság, egy a 7. századból származó sír kivételével.
A település nevét 1037-ben említette először oklevél, Oringowe (Gau a Unterohrn) néven, majd 1472-ben Orngau néven történt róla említés.
1500-ban a város Hohenlohes része volt.
A harmincéves háború alatt Öhringen különösen az 1625-ös pestis miatt éhínségben szenvedett. 1634. szeptember 13-tól szeptember 18-ig Öhringent a szomszédos városokhoz hasonlóan kifosztották. A város 1645 és 1646 között Leopold Wilhelm főherceg székhelye, kinek csapatai harcoltak a svédek ellen.
1677-ben Öhringen I. Johann Friedrich Hohenlohei gróf lakóhelyévé vált. Öhringenben az ő idejében fellendülés tapasztalható. A kastély ez időkben színházzal is bővült. 1698-ban a Hohenlohe család örökölte a Hohenlohe-Neuenstein vonalat. A felmérések szerint 1800-ban a város a 17 Hohenlohe város közül a legnagyobb volt. Körülbelül 3000 lakos volt, és a vidék térségében kiterjedt kézműipari és kereskedelmi központ is.
A 19. század második felében kézműves és kereskedelmi város maradt. 1862-ig a vízi járműveket céhekben szervezték meg, korlátozva a hozzáférést, a kapacitást és egyéb szabályokat.
Nevezetességek
szerkesztésGaléria
szerkesztés
Városrészek
szerkesztés
| Városrész | beolvadás | fő[4] | terület ha | a részei |
|---|---|---|---|---|
| Baumerlenbach | 1972. december 31. | 407 | 622 | – |
| Büttelbronn | 1973. december 31. | 515 | 694 | Ober- und Untermaßholderbach |
| Cappel[5] | 1975. január 1. | 1.163 | 230 | – |
| Eckartsweiler | 1975. január 1. | 353 | 754 | Platzhof, Untersöllbach, Weinsbach |
| Michelbach am Wald[6] | 1972. december 31. | 1231 | 1321 | – |
| Möglingen[7] | 1972. december 31. | 272 | 356 | – |
| Ohrnberg[8] | 1972. december 31. | 624 | 785 | Buchhof, Heuholzhöfe, Neuenberg, Ruckhardshausen |
| Schwöllbronn[9] | 1972. február 1. | 478 | 681 | Unterohrn |
| Verrenberg[10] | 1972. február 1. | 680 | 414 | – |
Közlekedés
szerkesztésKözúti közlekedés
szerkesztésA várost érinti az A6-os autópálya.
Vasúti közlekedés
szerkesztés
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztés-
kastélyi udvar -
piactér -
piactér és templom -
színház
További információk
szerkesztésForrások
szerkesztés- ↑ Bettina Henke: bei stimme.de Öhringer wollen’s genau wissen. Hohenloher Zeitung, (2009. június 4.)
- ↑ a b Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)
- ↑ World Meteorological Organization Climate Normals for 1991–2020. World Meteorological Organization Climatological Standard Normals (1991–2020). National Oceanic and Atmospheric Administration. [2023. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. október 12.)
- ↑ 2005. július 31-an
- ↑ Öhringen város honlapja, Cappel városrész. oehringen.de (Hozzáférés: 2008. március 19.) arch
- ↑ Öhringen város honlapja, Michelbach városrész. www.oehringen.de (Hozzáférés: 2008. március 19.) arch
- ↑ Öhringen város honlapja, Möglingen városrész. www.oehringen.de (Hozzáférés: 2008. március 19.) arch
- ↑ Öhringen város honlapja, Ohrnbergvárosrész. www.oehringen.de (Hozzáférés: 2008. március 19.) arch
- ↑ Öhringen város honlapja, Schwöllbronnvárosrész. www.oehringen.de (Hozzáférés: 2008. március 19.) arch
- ↑ Öhringen város honlapja, Verrenbergvárosrész. www.oehringen.de (Hozzáférés: 2008. március 19.) arch
