1204
Év
Évszázadok: 12. század – 13. század – 14. század
| 1204 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1204 |
| Ab urbe condita | 1957 |
| Bahái naptár | -640 – -639 |
| Berber naptár | 2154 |
| Bizánci naptár | 6712 – 6713 |
| Buddhista naptár | 1748 |
| Burmai naptár | 566 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1196 – 1197 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1259 – 1260 |
| Shaka Samvat | 1126 – 1127 |
| Holocén naptár | 11204 |
| Iráni naptár | 582 – 583 |
| Japán naptár | 1864 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 3900–3901 |
| Kopt naptár | 920 – 921 |
| Koreai naptár | 3537 |
| Muszlim naptár | 600 – 601 |
| Szeleukida naptár | 1515–1516 |
| Örmény naptár | 653 ԹՎ ՈԾԳ |
| Thai szoláris naptár | 1747 |
| Zsidó naptár | 4964 – 4965 |
Évtizedek: 1150-es évek – 1160-as évek – 1170-es évek – 1180-as évek – 1190-es évek – 1200-as évek – 1210-es évek – 1220-as évek – 1230-as évek – 1240-es évek – 1250-es évek
Évek: 1199 – 1200 – 1201 – 1202 – 1203 – 1204 – 1205 – 1206 – 1207 – 1208 – 1209
Események
szerkesztésHatározott dátumú események
szerkesztés- január 28. – IV. Alexiosz bizánci császár halálával V. Alexiosz lép trónra.
- április 13.
- A negyedik keresztes hadjárat során a keresztesek rohammal elfoglalják és kifosztják Konstantinápolyt.
- XI. Konstantin az első nikaiai császár uralkodásának kezdete (1205-ig uralkodik).
- május 16. – Balduin flandiai grófot I. Balduin néven bizánci császárrá koronázzák (1205-ig uralkodik), ezzel létrejön a konstantinápolyi latin császárság.
- augusztus 26. – III. László megkoronázása (1205-ben meghal).
Határozatlan dátumú események
szerkesztés- szeptember közepe – Meghal Imre király, akit a Szent János evangélistának szentelt egri székesegyházban temetnek el.[1] (Imre halála után kiújul a trónviszály fia, III. László hívei és András herceg között.)[2]
- az év folyamán –
- Péter székesfehérvári prépost kerül a győri megyés püspöki székbe.[3]
- Csák Ugrin győri püspök, mint választott érsek kerül az esztergomi egyházmegye élére.[4]
- I. Tamar grúz királynő seregei bevették Karsz városát.
- A Konstantinápoly elestével létrejött latin császárság, azonban a balkáni népek ellenállása miatt nem tudja hatalmát az egész birodalomra kiterjeszteni; ennek következményeként független utódállamként létrejön a Nikaiai Császárság (Bizánc tényleges örököse), az Epiruszi Despotátus és a Trapezunti Császárság.
- A negyedik keresztes hadjárat vezére Montferrati Bonifác megalapítja a Thesszalonikéi Királyságot.
- I. Alexiosz trapezunti császár, I. Andronikosz bizánci császár unokája trónra lépése, ő a Trapezunti Császárság első uralkodója (1222-ig uralkodik).
- II. Valdemár dán király felveszi a Norvégia királya címet.
- II. Fülöp Ágost francia király visszafoglalja az angoloktól Angers-t és Normandiát.
Születések
szerkesztés- IV. Haakon norvég király († 1263)
- Raspe Henrik, Türingia grófja, német ellenkirály († 1247)
Halálozások
szerkesztés- február 8. – II. Iszaakiosz bizánci császár (* 1156)
- február 8. – IV. Alexiosz bizánci császár (* 1182)
- március 31. – Aquitániai Eleonóra francia és angol királyné (* 1221)
- augusztus 20. előtt – Csák Ugrin (* ?)
- szeptember közepe – Imre magyar király (* 1174)
- december 13. – Maimonidész zsidó filozófus (* 1137/1138)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Biczó Piroska: Az Árpád-házi királysírok. In.: Csorba László: A magyar történelem rejtélyei. Kossuth Kiadó Zrt., [Budapest], 2016, 31. oldal, ISBN 978-963-09-8450-8
- ↑ Gerencsér Ferenc: Magyar történelmi kronológia. Ötezer év, a kezdetektől napjainkig. Tárogató Bt., [Budapest], 1998, 23. oldal, ISBN 963 9063 45 2
- ↑ Diós István, dr.: Magyar katolikus lexikon. 10. köt., Szent István Kiadó, Budapest, 2005. 894. p.
- ↑ Diós István, dr.: Magyar katolikus lexikon. 2. köt., Szent István Kiadó, Budapest, 1993. 327. p.
A Wikimédia Commons tartalmaz 1204 témájú médiaállományokat.