1974-es Eurovíziós Dalfesztivál

19. Eurovíziós Dalfesztivál, Egyesült Királyság
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. november 2.


Az 1974-es Eurovíziós Dalfesztivál volt a tizenkilencedik Eurovíziós Dalfesztivál, melynek a nagy-britanniai Brighton adott otthont. A helyszín a brightoni The Dome volt.

1974-es Eurovíziós Dalfesztivál
The Dome, Brighton, Egyesült Királyság Egyesült Királyság
Döntő1974. április 6.
MűsorvezetőKatie Boyle
Rendező
csatorna
Egyesült Királyság BBC
Győztes dalSvédország ABBA (Waterloo)
Magyar versenyző
Szavazási rendszerMindegyik országnak 10-10 zsűritagja volt, akik 1 pontot adtak a kedvenc daluknak.
Indulók száma17
Először
részt vevő
országok
Görögország Görögország
Visszatérő
országok
Visszalépő
országok
Franciaország Franciaország
Nulla pontos
dal
Meghívott előadókThe Wombles
Előző
Következő
◄1973
1975►
SablonWikidataSegítség

Luxemburg pénzügyi okok miatt nem élt a rendezés jogával, mivel az 1973-as Eurovíziós Dalfesztiválnak is Luxemburg adott otthont. A brit BBC vállalta, hogy ismét megrendezi a versenyt.

A résztvevők

szerkesztés

Görögország ebben az évben vett részt először a versenyen.

Először fordult elő, hogy egy ország alig néhány nappal a verseny előtt lépett vissza. Franciaország a köztársasági elnök, Georges Pompidou halála miatt döntött a visszalépés mellett. Dani La vie à vingt-cinq ans című dala lett volna a francia résztvevő, és 14. lett volna a fellépési sorrendben.[1] Ez volt az első dalfesztivál, melyet Franciaország nélkül rendeztek meg.

A norvég Anne Karine Strøm 1973 után másodszor, a Monacót képviselő Romuald Figuier 1964 és 1969 után már harmadszor csatlakozott a verseny mezőnyéhez.

Az Egyesült Királyságot Olivia Newton-John képviselte, aki néhány évvel később a Grease című filmmel lett világhírű.

Katie Boyle 1960, 1963 és 1968 után negyedszer – és utoljára – volt a dalverseny műsorvezetője.

Az 1964-es Eurovíziós Dalfesztivál győztese, az olasz Gigliola Cinquetti másodszor vett részt a versenyen, és ezúttal a második helyen végzett. Az olasz RAI tévé azonban nem közvetítette a versenyt, és a dalt is cenzúrázták, ugyanis úgy vélték, hogy a („Igen”) című dal burkolt kampány a következő hónapban esedékes választással kapcsolatban, melynek témája a válások engedélyezése vagy további tiltása volt. Éppen ezért a RAI és számos rádióállomás a választásokig megtagadta a játszását.

A portugál dal is politikai színezetet kapott, ugyanis a portugáliai Szegfűs forradalom egyik jelképévé vált.

Az itt győztes ABBA már az 1973-as fesztiválra is nevezett, de akkor csak a harmadik helyen végeztek a svéd nemzeti döntőben Ring-Ring című dalukkal, így nem vehettek részt a nemzetközi versenyen.[1]

A szavazás

szerkesztés

Az 1971-es Eurovíziós Dalfesztiválon bevezetett szavazási rendszert elvetették. Visszatértek az eredeti lebonyolítási módhoz, azaz az országok 10-10 zsűritaggal rendelkeztek, akik 1 pontot adtak az általuk legjobban ítélt dalnak. Vagyis mindegyik ország tetszőlegesen osztott szét tíz pontot a többi ország dalai között. Ez volt az első alkalom arra, hogy a zsűrik szóvivőit véletlenszerű sorrendben szólították.[1] Ez később 2006-tól vált szokássá. A szavazás során Svédország rögtön az élre állt, és végül előnyét végig őrizve zárt az élen.

Svédország először tudott diadalmaskodni. Az ABBA lett az első együttes, mely győzni tudott. A Waterloo című győztes dal pedig világsláger lett. Az Egyesült Királyságban a toplisták első helyén volt két hétig, az együttes 9 egyesült királysági toplistás dala egyikeként. Szintén első lett Írországban, Belgiumban, Finnországban, Norvégiában, Svájcban, az NSZK-ban és Dél-Afrikában, továbbá az első háromban volt a dal hazájában, Svédországban (az angol változata a 2., a svéd a 3. helyet érte el), Ausztriában, Hollandiában, Franciaországban, és Spanyolországban. Egy Eurovízió-győztes dalhoz képest lenyűgöző eredmény, hogy az első tízben volt Zimbabwében (akkor még Rhodesia néven), Új-Zélandon, Ausztráliában és az amerikai Billboard Hot 100 listán.

2005. október 22-én az Eurovíziós Dalfesztivál 50. évfordulóját ünneplő Congratulations elnevezésű eseményen a Waterloo-t választották a Dalfesztivál történetének legjobb dalává.[1]

Eredmények

szerkesztés
# Ország Nyelv Előadó Dal Magyar fordítás Helyezés Pontszám
01   Finnország angol Carita Keep Me Warm Tarts melegen 13. 4
02   Egyesült Királyság angol Olivia Newton-John Long Live Love Éljen soká a szerelem 4. 14
03   Spanyolország spanyol Peret Canta y sé feliz Énekelj és légy boldog 9. 10
04   Norvégia angol Anne-Karine Strøm és Bendik Singers The First Day of Love A szerelem első napja 14. 3
05   Görögország görög Marinella Krasi, thalassa kai t' agori mou A bor, a tenger, és a barátom 11. 7
06   Izrael héber Poogy Natati la chajai Neki adtam az életemet 7. 11
07   Jugoszlávia szerbhorvát Korni Generacija '42 A '42-es nemzedék 12. 6
08   Svédország angol ABBA Waterloo Waterloo 1. 24
09   Luxemburg francia, angol Ireen Sheer Bye Bye, I Love You Viszlát, szeretlek 4. 14
10   Monaco francia Romuald Celui qui reste et celui qui s’en va Az, aki marad, és az, aki megy 4. 14
11   Belgium francia Jacques Hustin Fleur de liberté A szabadság virágai 9. 10
12   Hollandia angol Mouth és MacNeal I See A Star Egy csillagot látok 3. 15
13   Írország angol Tina Reynolds Cross Your Heart Esküdj meg 7. 11
14   Németország német Cindy & Bert Die Sommermelodie A nyári dal 14. 3
15   Svájc német Piera Martell Mein Ruf nach dir Téged hívlak 14. 3
16   Portugália portugál Paulo de Carvalho E depois do adeus És a búcsú után 14. 3
17   Olaszország olasz Gigliola Cinquetti Igen 2. 18

Ponttáblázat

szerkesztés
Zsűrik
Össz                                  
  Finnország 4 1 2 1
  Egyesült Királyság 14 1 1 4 1 1 2 1 3
  Spanyolország 10 2 1 3 1 1 2
  Norvégia 3 1 1 1
  Görögország 7 2 4 1
  Izrael 11 2 1 2 1 2 3
  Jugoszlávia 6 1 1 1 1 2
  Svédország 24 5 1 2 2 1 1 3 1 2 5 1
  Luxemburg 14 1 1 2 2 1 1 3 1 2
  Monaco 14 2 1 1 1 2 2 1 2 1 1
  Belgium 10 2 5 3
  Hollandia 15 1 1 2 1 3 3 1 1 1 1
  Írország 11 1 2 2 1 2 2 1
  Németország 3 1 1 1
  Svájc 3 1 1 1
  Portugália 3 1 2
  Olaszország 18 2 5 2 1 1 4 1 1 1

A szavazás véletlenszerű sorrendben történt.

A szavazás menete

szerkesztés

Első alkalommal a szavazás a fellépési sorrendtől eltérően, véletlenszerű sorrendben történt. A sorrend a következő volt:

  1.   Finnország
  2.   Luxemburg
  3.   Izrael
  4.   Norvégia
  5.   Egyesült Királyság
  6.   Jugoszlávia
  7.   Görögország
  8.   Írország
  9.   Németország

  1.   Portugália
  2.   Hollandia
  3.   Svédország
  4.   Spanyolország
  5.   Monaco
  6.   Svájc
  7.   Belgium
  8.   Olaszország

Visszatérő előadók

szerkesztés
Előadó Ország Előző év(ek)
Anne-Karine Strøm   Norvégia 1973 (Bendik Singers tagjaként)
Romuald Figuier   Monaco 1964, 1969 (Luxemburg színeiben)
Gigliola Cinquetti   Olaszország 1964 (győztes)
 
  Részt vevő országok
  Országok, melyek korábban részt vettek, de ebben az évben nem

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz 1974-es Eurovíziós Dalfesztivál témájú médiaállományokat.
  NODES
mac 1
os 9