A bostoni Oresztész festője
A bostoni Oresztész festője az i. e. 4. század második harmadában[1] Dél-Itáliában, Paestumban, vörösalakos technikával alkotó görög vázafestő volt. Pontos születési és halálozási dátuma nem ismert, és mivel nem szignálta alkotásait neve sem maradt ránk.
A bostoni Oresztész festője | |
Vaddisznóvadászat, a festő legismertebb alkotása | |
Született | i. e. 4. század |
Meghalt | i. e. 4. század |
Alkotott | I. e. 340 - 330 k.[1] |
Nemzetisége | Görög |
A Wikimédia Commons tartalmaz A bostoni Oresztész festője témájú médiaállományokat. |
Névadó vázáján Oresztész és Élektra jelenik meg Agamemnón sírjánál. A festő ábrázolásmódja szorosan kötődött Püton művészetéhez, akinek hatása főleg korai munkáin ismerhető fel.[2] Püton a paestumi vázafestő központ egyik kiemelkedő tudású, név szerint is azonosított mestere volt. A névadó vázán látható jelenet két másik vázán is ismert, ezeken Élektra piros sávokkal díszített fekete ruhát visel. Az egyik edény nyakára a paestumi amforákon gyakran látható motívumot egy szirént festett.[2]
Jelentős alkotása egy harang-kratér vaddisznóvadászatot ábrázoló képpel. A csaknem hengeres testű edény pereme alá másodlagos díszítőelemként borostyánkoszorút festett. Témája úgy tűnik nem köthető a mitológiai kalüdóni vadkanvadászathoz, bár kompozíciója, a több szinten elhelyezett alakok, a háttérben látható emelkedő tájkép arra utal, hogy előképe egy azt ábrázoló festmény lehetett.[2] Az edény hátoldalára két férfialakot festett Püton késői stílusában, akitől a haj, a drapériák formáját és díszítésmódját kölcsönözte.[2]
A festő több harang-kratért is díszített meglehetősen egységes módon, előoldalukon Dionüszoszt jelenítette meg egy követőjével, a hátoldalukon a paestumi festészetben hagyományossá vált két férfialakot.[2] Ez utóbbiak különösen hasonlítanak egymásra, mivel összesen kétféle sablont használt hozzájuk minimális változtatásokkal.[2] Viszonylag kevés mitológiai tárgyú képet festett, bár három vázáján harcosok láthatók, közülük kettőn helyi ruhába öltözött, áldozatot bemutató nőalak mellett.
A bostoni Oresztész festőjének munkássága összekötő kapocsként értékelhető Aszteasz (a paestumi vázafestészet másik kiemelkedő mestere) és Püton közös műhelyének késői termékei és a késői paestumi mesterek munkái között.[2] Ez a hatás különösen A nápolyi 1778 és A nápolyi 2585 festőinek képein ismerhető fel.[2]
Jegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztés- Trendall, A. D. Red figure vases of South Italy and Sicily. London, UK: Thames and Hudson (1989). ISBN 0-500-20225-7
- Sarti, Susanna (szerk.). Görög művészet (A művészet története 16/3). Budapest: Corvina Kiadó (2007). ISBN 978-963-13-5654-0