A cérium izotópjai
A természetes cérium (Ce) négy izotópból áll: 136Ce, 138Ce, 140Ce és 142Ce, melyek közül a leggyakoribb a 140Ce (természetes előfordulása 88,48%), és ez az egyetlen elméletileg stabil izotóp – a 136Ce, 138Ce és 142Ce elméleti előrejelzések szerint kettős béta-bomló, de ezt a bomlást még nem figyelték meg. 35 radioizotópját írták le, közülük a legstabilabb a 144Ce (felezési ideje 284,893 nap), a 139Ce (137,640 nap) és a 141Ce (32,501 nap). A többi izotóp felezési ideje 4 napnál rövidebb, a többségé a 10 percet sem éri el. 10 magizomerje ismert.
Az ismert cériumizotópok tömegszáma a 119–157 tartományba esik (119Ce-től 157Ce-ig).
Standard atomtömeg: 140,116(1) u
Táblázat
szerkesztésnuklid jele |
Z(p) | N(n) | izotóptömeg (u) |
felezési idő | bomlási mód(k)[1][m 1] |
leány- izotóp(ok)[m 2] |
magspin | jellemző izotóp- összetétel (móltört) |
természetes ingadozás (móltört) |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
gerjesztési energia | |||||||||
119Ce | 58 | 61 | 118,95276(64)# | 200# ms | β+ | 119La | 5/2+# | ||
120Ce | 58 | 62 | 119,94664(75)# | 250# ms | β+ | 120La | 0+ | ||
121Ce | 58 | 63 | 120,94342(54)# | 1,1(1) s | β+ | 121La | (5/2)(+#) | ||
122Ce | 58 | 64 | 121,93791(43)# | 2# s | β+ | 122La | 0+ | ||
β+, p | 121Ba | ||||||||
123Ce | 58 | 65 | 122,93540(32)# | 3,8(2) s | β+ | 123La | (5/2)(+#) | ||
β+, p | 122Ba | ||||||||
124Ce | 58 | 66 | 123,93041(32)# | 9,1(12) s | β+ | 124La | 0+ | ||
125Ce | 58 | 67 | 124,92844(21)# | 9,3(3) s | β+ | 125La | (7/2−) | ||
β+, p | 124Ba | ||||||||
126Ce | 58 | 68 | 125,92397(3) | 51,0(3) s | β+ | 126La | 0+ | ||
127Ce | 58 | 69 | 126,92273(6) | 29(2) s | β+ | 127La | 5/2+# | ||
128Ce | 58 | 70 | 127,91891(3) | 3,93(2) perc | β+ | 128La | 0+ | ||
129Ce | 58 | 71 | 128,91810(3) | 3,5(3) perc | β+ | 129La | (5/2+) | ||
130Ce | 58 | 72 | 129,91474(3) | 22,9(5) perc | β+ | 130La | 0+ | ||
130mCe | 2453,6(3) keV | 100(8) ns | (7−) | ||||||
131Ce | 58 | 73 | 130,91442(4) | 10,2(3) perc | β+ | 131La | (7/2+) | ||
131mCe | 61,8(1) keV | 5,0(10) perc | β+ | 131La | (1/2+) | ||||
132Ce | 58 | 74 | 131,911460(22) | 3,51(11) óra | β+ | 132La | 0+ | ||
132mCe | 2340,8(5) keV | 9,4(3) ms | IT | 132Ce | (8−) | ||||
133Ce | 58 | 75 | 132,911515(18) | 97(4) perc | β+ | 133La | 1/2+ | ||
133mCe | 37,1(8) keV | 4,9(4) óra | β+ | 133La | 9/2− | ||||
134Ce | 58 | 76 | 133,908925(22) | 3,16(4) nap | EC | 134La | 0+ | ||
135Ce | 58 | 77 | 134,909151(12) | 17,7(3) óra | β+ | 135La | 1/2(+) | ||
135mCe | 445,8(2) keV | 20(1) s | IT | 135Ce | (11/2−) | ||||
136Ce | 58 | 78 | 135,907172(14) | Látszólag stabil[m 3] | 0+ | 0,00185(2) | 0,00185–0,00186 | ||
136mCe | 3095,5(4) keV | 2,2(2) µs | 10+ | ||||||
137Ce | 58 | 79 | 136,907806(14) | 9,0(3) óra | β+ | 137La | 3/2+ | ||
137mCe | 254,29(5) keV | 34,4(3) óra | IT (99,22%) | 137Ce | 11/2− | ||||
β+ (0,779%) | 137La | ||||||||
138Ce | 58 | 80 | 137,905991(11) | Látszólag stabil[m 4] | 0+ | 0,00251(2) | 0,00251–0,00254 | ||
138mCe | 2129,17(12) keV | 8,65(20) ms | IT | 138Ce | 7− | ||||
139Ce | 58 | 81 | 138,906653(8) | 137,641(20) nap | EC | 139La | 3/2+ | ||
139mCe | 754,24(8) keV | 56,54(13) s | IT | 139Ce | 11/2− | ||||
140Ce[m 5] | 58 | 82 | 139,9054387(26) | Stabil[m 6] | 0+ | 0,88450(51) | 0,88446–0,88449 | ||
140mCe | 2107,85(3) keV | 7,3(15) µs | 6+ | ||||||
141Ce[m 5] | 58 | 83 | 140,9082763(26) | 32,508(13) nap | β− | 141Pr | 7/2− | ||
142Ce[m 5] | 58 | 84 | 141,909244(3) | Látszólag stabil[m 7] | 0+ | 0,11114(51) | 0,11114–0,11114 | ||
143Ce[m 5] | 58 | 85 | 142,912386(3) | 33,039(6) óra | β− | 143Pr | 3/2− | ||
144Ce[m 5] | 58 | 86 | 143,913647(4) | 284,91(5) nap | β− | 144mPr | 0+ | ||
145Ce | 58 | 87 | 144,91723(4) | 3,01(6) perc | β− | 145Pr | (3/2−) | ||
146Ce | 58 | 88 | 145,91876(7) | 13,52(13) perc | β− | 146Pr | 0+ | ||
147Ce | 58 | 89 | 146,92267(3) | 56,4(10) s | β− | 147Pr | (5/2−) | ||
148Ce | 58 | 90 | 147,92443(3) | 56(1) s | β− | 148Pr | 0+ | ||
149Ce | 58 | 91 | 148,9284(1) | 5,3(2) s | β− | 149Pr | (3/2−)# | ||
150Ce | 58 | 92 | 149,93041(5) | 4,0(6) s | β− | 150Pr | 0+ | ||
151Ce | 58 | 93 | 150,93398(11) | 1,02(6) s | β− | 151Pr | 3/2−# | ||
152Ce | 58 | 94 | 151,93654(21)# | 1,4(2) s | β− | 152Pr | 0+ | ||
153Ce | 58 | 95 | 152,94058(43)# | 500# ms [>300 ns] | β− | 153Pr | 3/2−# | ||
154Ce | 58 | 96 | 153,94342(54)# | 300# ms [>300 ns] | β− | 154Pr | 0+ | ||
155Ce | 58 | 97 | 154,94804(64)# | 200# ms [>300 ns] | β− | 155Pr | 5/2−# | ||
156Ce | 58 | 98 | 155,95126(64)# | 150# ms | β− | 156Pr | 0+ | ||
157Ce | 58 | 99 | 156,95634(75)# | 50# ms | β− | 157Pr | 7/2+# |
- ↑ Rövidítések:
EC: Elektronbefogás
IT: Izomer átmenet - ↑ A stabil izotópok félkövérrel vannak kiemelve
- ↑ Elméletileg β+β+-bomlással 136Ba-tá alakulhat 3,8·1016 évnél hosszabb felezési idővel
- ↑ Elméletileg β+β+-bomlással 138Ba-tá alakulhat 1,5·1014 évnél hosszabb felezési idővel
- ↑ a b c d e Hasadási termék
- ↑ Elméletileg spontán maghasadásra képes
- ↑ Elméletileg β−β−-bomlással 142Nd-má alakulhat 5·1016 évnél hosszabb felezési idővel
Megjegyzések
szerkesztés- A megadott izotóp-összetétel a kereskedelmi minták nagy részét jellemzi, de lehetnek kivételek.
- Ismeretesek olyan geológiai minták, amelyek izotóp-összetétele a szokásos értékeken kívül van. Az atomtömeg bizonytalansága ezeknél meghaladhatja a jelzett hibahatárt.
- A # jel a nem kizárólag kísérletekből, hanem részben szisztematikus trendekből származó értéket jelöl. A nem kellő megalapozottsággal asszignált spinek zárójelben szerepelnek.
- A bizonytalanságokat rövid formában – a megfelelő utolsó számjegy után zárójelben – adjuk meg. A bizonytalanság értéke egy standard deviációnak felel meg, kivéve, ahol az izotóp-összetételt és standard atomtömeget a IUPAC nagyobb bizonytalansággal adja csak meg.
Hivatkozások
szerkesztésFordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben az Isotopes of cerium című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
szerkesztés- Izotóptömegek:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
- Izotóp-összetétel és standard atomtömegek:
- J. R. de Laeter, J. K. Böhlke, P. De Bièvre, H. Hidaka, H. S. Peiser, K. J. R. Rosman and P. D. P. Taylor (2003). „Atomic weights of the elements. Review 2000 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 75 (6), 683–800. o. DOI:10.1351/pac200375060683.
- M. E. Wieser (2006). „Atomic weights of the elements 2005 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 78 (11), 2051–2066. o. DOI:10.1351/pac200678112051.Laikus összefoglaló
- A felezési időkre, a spinekre és az izomer adatokra vonatkozó információk az alábbi forrásokból származnak:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
- National Nuclear Data Center: NuDat 2.1 database. Brookhaven National Laboratory. (Hozzáférés: 2005. szeptember 1.)
- N. E. Holden.szerk.: D. R. Lide: Table of the Isotopes, CRC Handbook of Chemistry and Physics, 85th, CRC Press, Section 11. o. (2004). ISBN 978-0-8493-0485-9
A lantán izotópjai | A cérium izotópjai | A prazeodímium izotópjai |
Izotópok listája |