A rénium izotópjai
Wikimédia-listaszócikk
A természetes rénium (Re) egy stabil (185Re, természetes előfordulása (37,4%) és egy hosszú élettartamú radioaktív izotópból (187Re, felezési ideje 4,12·1010 év, gyakorisága 62,6%) áll. A stabil izotóppal rendelkező elemek közül csak az indium és tellúr esetén fordul még elő, hogy nem az elem hosszú életű radioaktív izotópja a legritkább.
33 további radioizotópját írták le, közülük a legstabilabbak a 183Re (felezési ideje 70 nap), a 184Re (38 nap), a 186Re (3,7186 nap), a 182Re (64,0 óra) és a 189Re (24,3 óra). Számos magizomerje is ismert, közülük a legstabilabbak a 186mRe (felezési ideje 200 000 év) és a 184mRe (169 nap). A többi izomer felezési ideje egy napnál kevesebb.
Standard atomtömeg: 186,207(1) u
Táblázat
szerkesztés| nuklid jele |
Z(p) | N(n) | izotóptömeg (u) |
felezési idő[m 1] | bomlási mód(ok)[1][m 2] |
leány- izotóp(ok)[m 3] |
magspin | jellemző izotóp- összetétel (móltört) |
természetes ingadozás (móltört) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| gerjesztési energia | |||||||||
| 160Re | 75 | 85 | 159,98212(43)# | 860(120) µs [0,82(+15-9) ms] |
p (91%) | 159W | (2−) | ||
| α (9%) | 156Ta | ||||||||
| 161Re | 75 | 86 | 160,97759(22) | 0,37(4) ms | p | 160W | 1/2+ | ||
| 161mRe | 123,8(13) keV | 15,6(9) ms | α | 157Ta | 11/2− | ||||
| 162Re | 75 | 87 | 161,97600(22)# | 107(13) ms | α (94%) | 158Ta | (2−) | ||
| β+ (6%) | 162W | ||||||||
| 162mRe | 173(10) keV | 77(9) ms | α (91%) | 158Ta | (9+) | ||||
| β+ (9%) | 162W | ||||||||
| 163Re | 75 | 88 | 162,972081(21) | 390(70) ms | β+ (68%) | 163W | (1/2+) | ||
| α (32%) | 159Ta | ||||||||
| 163mRe | 115(4) keV | 214(5) ms | α (66%) | 159Ta | (11/2−) | ||||
| β+ (34%) | 163W | ||||||||
| 164Re | 75 | 89 | 163,97032(17)# | 0,53(23) s | α (58%) | 160Ta | high | ||
| β+ (42%) | 164W | ||||||||
| 164mRe | 120(120)# keV | 530(230) ms | (2#)− | ||||||
| 165Re | 75 | 90 | 164,967089(30) | 1# s | β+ | 165W | 1/2+# | ||
| α | 161Ta | ||||||||
| 165mRe | 47(26) keV | 2,1(3) s | β+ (87%) | 165W | 11/2−# | ||||
| α (13%) | 161Ta | ||||||||
| 166Re | 75 | 91 | 165,96581(9)# | 2# s | β+ | 166W | 2−# | ||
| α | 162Ta | ||||||||
| 167Re | 75 | 92 | 166,96260(6)# | 3,4(4) s | α | 163Ta | 9/2−# | ||
| β+ | 167W | ||||||||
| 167mRe | 130(40)# keV | 5,9(3) s | β+ (99,3%) | 167W | 1/2+# | ||||
| α (0,7%) | 163Ta | ||||||||
| 168Re | 75 | 93 | 167,96157(3) | 4,4(1) s | β+ (99,99%) | 168W | (5+,6+,7+) | ||
| α (0,005%) | 164Ta | ||||||||
| 168mRe | non-exist | 6,6(15) s | |||||||
| 169Re | 75 | 94 | 168,95879(3) | 8,1(5) s | β+ (99,99%) | 169W | 9/2−# | ||
| α (0,005%) | 165Ta | ||||||||
| 169mRe | 145(29) keV | 15,1(15) s | β+ (99,8%) | 169W | 1/2+# | ||||
| α (0,2%) | 164Ta | ||||||||
| 170Re | 75 | 95 | 169,958220(28) | 9,2(2) s | β+ (99,99%) | 170W | (5+) | ||
| α (0,01%) | 166Ta | ||||||||
| 171Re | 75 | 96 | 170,95572(3) | 15,2(4) s | β+ | 171W | (9/2−) | ||
| 172Re | 75 | 97 | 171,95542(6) | 15(3) s | β+ | 172W | (5) | ||
| 172mRe | 0(100)# keV | 55(5) s | β+ | 172W | (2) | ||||
| 173Re | 75 | 98 | 172,95324(3) | 1,98(26) perc | β+ | 173W | (5/2−) | ||
| 174Re | 75 | 99 | 173,95312(3) | 2,40(4) perc | β+ | 174W | |||
| 175Re | 75 | 100 | 174,95138(3) | 5,89(5) perc | β+ | 175W | (5/2−) | ||
| 176Re | 75 | 101 | 175,95162(3) | 5,3(3) perc | β+ | 176W | 3+ | ||
| 177Re | 75 | 102 | 176,95033(3) | 14(1) perc | β+ | 177W | 5/2− | ||
| 177mRe | 84,71(10) keV | 50(10) µs | 5/2+ | ||||||
| 178Re | 75 | 103 | 177,95099(3) | 13,2(2) perc | β+ | 178W | (3+) | ||
| 179Re | 75 | 104 | 178,949988(26) | 19,5(1) perc | β+ | 179W | (5/2)+ | ||
| 179m1Re | 65,39(9) keV | 95(25) µs | (5/2−) | ||||||
| 179m2Re | 1684,59(14)+Y keV | >0,4 µs | (23/2+) | ||||||
| 180Re | 75 | 105 | 179,950789(23) | 2,44(6) perc | β+ | 180W | (1)− | ||
| 181Re | 75 | 106 | 180,950068(14) | 19,9(7) óra | β+ | 181W | 5/2+ | ||
| 182Re | 75 | 107 | 181,95121(11) | 64,0(5) óra | β+ | 182W | 7+ | ||
| 182m1Re | 60(100) keV | 12,7(2) óra | β+ | 182W | 2+ | ||||
| 182m2Re | 235,736(10)+X keV | 585(21) ns | 2− | ||||||
| 182m3Re | 461,3(1)+X keV | 0,78(9) µs | (4−) | ||||||
| 183Re | 75 | 108 | 182,950820(9) | 70,0(14) nap | EC | 183W | 5/2+ | ||
| 183mRe | 1907,6(3) keV | 1,04(4) ms | IT | 183Re | (25/2+) | ||||
| 184Re | 75 | 109 | 183,952521(5) | 38,0(5) nap | β+ | 184W | 3(−) | ||
| 184mRe | 188,01(4) keV | 169(8) nap | IT (75,4%) | 184Re | 8(+) | ||||
| β+ (24,6%) | 184W | ||||||||
| 185Re | 75 | 110 | 184,9529550(13) | Látszólag stabil[m 4] | 5/2+ | 0,3740(2) | |||
| 185mRe | 2124(2) keV | 123(23) ns | (21/2) | ||||||
| 186Re | 75 | 111 | 185,9549861(13) | 3,7186(5) nap | β− (93,1%) | 186Os | 1− | ||
| EC (6,9%) | 186W | ||||||||
| 186mRe | 149(7) keV | 2,0(5)·105 év | IT (90%) | 186Re | (8+) | ||||
| β− (10%) | 186Os | ||||||||
| 187Re[m 5][m 6] | 75 | 112 | 186,9557531(15) | 41,2(2)·109 a[m 7] | β− (99,99%) | 187Os | 5/2+ | 0,6260(2) | |
| α (10−4%) | 183Ta | ||||||||
| 188Re | 75 | 113 | 187,9581144(15) | 17,0040(22) óra | β− | 188Os | 1− | ||
| 188mRe | 172,069(9) keV | 18,59(4) perc | IT | 188Re | (6)− | ||||
| 189Re | 75 | 114 | 188,959229(9) | 24,3(4) óra | β− | 189Os | 5/2+ | ||
| 190Re | 75 | 115 | 189,96182(16) | 3,1(3) perc | β− | 190Os | (2)− | ||
| 190mRe | 210(50) keV | 3,2(2) óra | β− (54,4%) | 190Os | (6−) | ||||
| IT (45,6%) | 190Re | ||||||||
| 191Re | 75 | 116 | 190,963125(11) | 9,8(5) perc | β− | 191Os | (3/2+,1/2+) | ||
| 192Re | 75 | 117 | 191,96596(21)# | 16(1) s | β− | 192Os | |||
| 193Re | 75 | 118 | 192,96747(21)# | 30# s [>300 ns] | 5/2+# | ||||
| 194Re | 75 | 119 | 193,97042(32)# | 2# s [>300 ns] | |||||
- ↑ A világegyetem koránál hosszabb felezési idejű (csaknem stabil) izotópok félkövérrel vannak kiemelve
- ↑ Rövidítések:
EC: Elektronbefogás
IT: Izomer átmenet - ↑ A stabil izotópok félkövérrel vannak kiemelve, a majdnem stabilak (melyek felezési ideje a világegyetem koránál hosszabb) félkövér dőlttel vannak jelölve
- ↑ A várakozások szerint α-bomlással181Ta-gyé alakul
- ↑ Primordiális radionuklid
- ↑ A rénium–ozmium kormeghatározásban használják
- ↑ Teljesen ionizáltan 33 éves felezési idővel kötött állapotba történő β−-bomlással alakul át
Megjegyzések
szerkesztés- A # jel a nem kizárólag kísérletekből, hanem részben szisztematikus trendekből származó értéket jelöl. A nem kellő megalapozottsággal asszignált spinek zárójelben szerepelnek.
- A bizonytalanságokat rövid formában – a megfelelő utolsó számjegy után zárójelben – adjuk meg. A bizonytalanság értéke egy standard deviációnak felel meg, kivéve, ahol az izotóp-összetételt és standard atomtömeget a IUPAC nagyobb bizonytalansággal adja csak meg.
Hivatkozások
szerkesztésFordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben az Isotopes of rhenium című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
szerkesztés- Izotóptömegek:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
- Izotóp-összetétel és standard atomtömegek:
- J. R. de Laeter, J. K. Böhlke, P. De Bièvre, H. Hidaka, H. S. Peiser, K. J. R. Rosman and P. D. P. Taylor (2003). „Atomic weights of the elements. Review 2000 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 75 (6), 683–800. o. DOI:10.1351/pac200375060683.
- M. E. Wieser (2006). „Atomic weights of the elements 2005 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 78 (11), 2051–2066. o. DOI:10.1351/pac200678112051.Laikus összefoglaló
- A felezési időkre, a spinekre és az izomer adatokra vonatkozó információk az alábbi forrásokból származnak:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
- National Nuclear Data Center: NuDat 2.1 database. Brookhaven National Laboratory. (Hozzáférés: 2005. szeptember 1.)
- N. E. Holden.szerk.: D. R. Lide: Table of the Isotopes, CRC Handbook of Chemistry and Physics, 85th, CRC Press, Section 11. o. (2004). ISBN 978-0-8493-0485-9
| A volfrám izotópjai | A rénium izotópjai | Az ozmium izotópjai |
| Izotópok listája | ||
