Ajka

Ajka (németül: Eickau) város Veszprém vármegyében, az Ajkai járás székhelye, a megye harmadik legnépesebb települése Veszprém és Pápa után.

Ajka
Templomdomb (Városi Múzeum, evangélikus és református templom)
Ajka címere Ajka zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Ajkai
Jogállás	város
Polgármester	Schwartz Béla (Közösen Ajkáért Egyesület-MSZP)
Jegyző	Dr. Jáger László
Irányítószám	8400, 8447–8451
Körzethívószám	88
Testvértelepülései	Lista Rovaniemi, Finnország Székelykeresztúr, Románia Unna, Németország Weiz, Ausztria
Népesség
Teljes népesség	26 408 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	297,57 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	95,05 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 06′ 02″, k. h. 17° 33′ 08″47.100555555556, 17.552222222222
Ajka Pozíció Veszprém vármegye térképén
Ajka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ajka témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az ajkai polgármesteri hivatal nyugati homlokzata 2014 májusában, az esti napsütésben

Fekvése

A város a 8-as főút mentén, Veszprémtől 30 km-re nyugatra, a Balatontól 40 km-re északra, a Dunántúli-középhegységben fekszik, a Bakonyt északi és déli részre osztó törésvonal mentén, egy nyugat felé nyitott félmedencében. Északon Magyarpolány, délen Öcs és Halimba, nyugaton Kolontár és Devecser, míg keleten Kislőd és Úrkút a szomszédos települések. Több kis patak folyik át területén: a Torna- és a Csinger-patak a belterületen, a Széles-víz, a Csigere- és Polányi-patak pedig a település határában. Egy mesterségesen létrehozott csónakázótó is van a városban.

Története

Előtörténet

A település környékén kőkorszaki leleteket is találtak, ami a kőkorszaki ember jelenlétét bizonyítja. I. e. 1000 körül kelták telepedtek le ezen a vidéken, s elfoglalták az illírek földvárait. Rómer Flóris, a Bakony jelentős kutatója Töröktetőn meg is találta egy ilyen földvár maradványait, amelyet Cservárnak neveztek el.

A keltákat később a rómaiak váltották fel. A második századból előkerült egy olyan sírkő, melyet Publius Sextus Acurius Dexter és felesége Julia Prisca még életükben állíttattak maguknak. Még rómaiak éltek itt, amikor megjelentek a hunok a vidéken. Őket a keleti gótok, a longobárdok, majd a 6. században az avarok követték.

Később frankoké, majd szlávoké lett a környék, őket találták itt a honfoglaló magyarok, akik a 10. században Árpád fejedelem vezetésével elfoglalták a Dunántúlt, és letelepedtek.

Középkor

A falvakat, melyeknek későbbi összeolvadásából létrejött Ajka városa, mind a 11–13. század körül alapították. Ajka, Berénd, Bódé és Padrag személyek nevét kapták, Csékút, Gyepes, Rendek és Tósok pedig földrajzi eredetű elnevezések. Ajka egy korábbi földbirtokos nemzetségről kapta a nevét, melyet a német Heiko névből származtatnak. Heiko német vitéz volt, aki Gizellával jött Magyarországra. A helység első fennmaradt írásos említése (Eyka) 1214-ből származik, de maga a település jóval korábbi. 1278-ban Ayka néven említik, ekkor már temploma is volt.

Bányászat és iparosodás

A következő évszázadokban Ajka lassan fejlődött. Az igazi fejlődést a 19. század hozta meg, miután 1836-ban felfedezték a szénkészleteket a közeli Csingervölgyben . A készletekre egy pásztor talált rá, aki tüzet rakott a területen, s a tűz nem akart kialudni. A kutatásokat Puzdor Gyula, a terület birtokosa kezdte meg. A kitermelés 1869-ben kezdődött. Neumann Bernát a szénre és a vasútra alapozva 1878-ban üveggyárat alapított .

1933–34-ben épült a katolikus templom a város szívében.

1937-ben Bródy Imre szabadalma alapján Ajka-Csingervölgyben épült fel a világ első kriptongyára, melynek épülete a mai napig látható.

Később nagy mennyiségű bauxitot találtak, s timföldgyár és alumíniumkohó épült a városban. Ezek kiszolgálására hozták létre az erőművet 1941–42-ben.

1950-ben Ajkához csatolták Bódét (németül Wuding), majd 1959. november 1-jén Ajkát várossá nyilvánították és hozzá csatolták Tósokberénd (németül Duschigwehrend) községet is, beleértve az ezzel 1950-ben egyesített Tósokot. Népessége 1960. január 1-jén már 15 ezer fő körül volt. Ekkor több üzem épült a városban, s egyértelművé vált, hogy a település iparvárossá válik. 1972-ben már 32 üzem működött Ajkán.

A 70-es években megkezdődött a belváros kialakítása. Megépült a művelődési ház, a Zenit és a Horizont Áruházak, a Városháza és a Hotel Ajka, melyek a mai napig a belváros meghatározó épületei.

1971-ben Ajka járási székhely lett, ide költözött Devecserből a járási hivatalon kívül a bíróság és az ügyészség is. A rendőrség új székházát 1981-ben építették. 1977-ben Ajkarendeket (németül: Eickaureindel) és Bakonygyepest (németül: Jepsching), majd 1984-ben a Csékút és Padrag egyesítésével 1961-ben létrejött Padragkutat is a városhoz csatolták. 1987-ben Ajka "emberarcú várost teremtő három évtizedes tevékenységért" elnyerte a Hild-érmet.

A rendszerváltás után

A rendszerváltás megroppantotta a város iparát, de az önkormányzatok igyekeznek elősegíteni új üzemek létesítését és a szerkezetváltást. A 90-es években létrehozták az Új Atlantisz Térségi Szövetséget, melynek célja Ajka és környékének újjáélesztése és a fejlődés beindítása. Ennek köszönhetően a város ipari parkjában rendre jelennek meg új befektetők. 2005-ben megkezdődött az Agóra-terv megvalósítása, mely a városközpont felújítását és átépítését irányozta elő. A város ettől kezdve már észrevehetően fejlődik, szerveződik.

A 2008-as pénzügyi válság Ajkát sem kímélte, de hamar kilábalt belőle, és volt olyan év, amikor az ország GDP-jének 1%-át is elérte. A 2010-es évek végére a város már komoly munkaerőhiánnyal küzdött.

2010-ben súlyos ipari katasztrófa, az ún. ajkai vörösiszap-katasztrófa sújtotta a várost és térségét. Fejlődése azonban nem állt meg, a 21. században is több nagy, látványos beruházás történt Ajkán, többek között a városi uszoda felújítása és egy olyan jégcsarnok építése, amelyet nagyobb városok is megirigyelhetnek.

A 2020-as Covid-19 koronavírus járvány ideje alatt az ajkai Magyar Imre Kórház járványkórházként is üzemelt.

Közélete

Tanácselnökei

Időszak	Tanácselnök
1950–1954	Geier Lipót
1954–1956	Csigi Bálint
1956–1962	Bajor István
1962–1965	Bölcskei Imre
1965–1983	Dr. Ádám István
1984–1990	Schwartz Béla

Polgármesterei

Időszak	Polgármester	Párt
1990–1994	Dr. Csertán János	független
1994–1998	Marton József	SZDSZ
1998–2002	Ékes József	MDF-VP
2002–2006	Schwartz Béla	MSZP-SZDSZ
2006–2010		MSZP
2010–2014		MSZP
2014–2019		MSZP
2019–2024		Közösen Ajkáért Egyesület
2024–		Schwartz Béla	Közösen Ajkáért Egyesület-MSZP

Népesség

A település népességének alakulása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	29 048	28 775	27 995	26 963	26 705	26 643	26 408
	2013	2014	2018	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 86%-a magyarnak, 0,9% cigánynak, 2,9% németnek, 0,3% románnak mondta magát (13,8% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,2%, református 4,6%, evangélikus 3,3%, felekezeten kívüli 11,7% (27,2% nem nyilatkozott). A város népessége alapján Veszprém megye harmadik legnagyobb települése.

2022-ben a lakosság 88,7%-a vallotta magát magyarnak, 2% németnek, 0,7% cigánynak, 0,3% ukránnak, 0,2% románnak, 0,2% horvátnak, 0,1-0,1% szerbnek és szlováknak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,9% volt római katolikus, 4,1% református, 2,7% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,2% ortodox, 1% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 10,9% felekezeten kívüli (43% nem válaszolt).

Közlekedés

A várost könnyű megközelíteni, mert északon a 8-as főút határolja, és átszeli a 20-as számú Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal is. A település emellett a térség autóbusz-közlekedésének a csomópontja, közel 200 járatpárral. A helyi és helyközi autóbusz-közlekedést a Volánbusz Zrt. üzemelteti.

A várost és a közigazgatásilag hozzá csatolt településeket több alsóbbrendű útvonal is érinti. Ilyenek:

• a 7306-os út, amely a városközpontot köti össze Ajkarendekkel és azon keresztül a 8-as főúttal,
• a 7308-as út, amely szintén a 8-asból ágazik ki és a városon keresztül a Bakony délebbi települései, Úrkút és Nagyvázsony felé halad (a város tulajdonképpeni főutcája),
• a 7309-es út Öcs és Pula irányába,
• a 7315-ös út a padragi városrészből Halimba, Szőc és Nyirád irányába (majd onnan tovább más számozással Tapolcáig),
• a 7339-es út Kolontár és Devecser felé,
• illetve a 8401-es út, amely északi irányban ágazik ki a 8-asból Bakonygyepesnél, ez Noszlop irányába vezet (majd onnan tovább más számozással Pápáig).

5 számjegyes utak a Csékút irányából Kolontár felé vezető 73 129-es vagy a Bakonygyepest és Ajkarendeket összekötő 73 131-es út. Emellett Bakonygyepesen ágazik ki a 8401-esből észak felé a zsáktelepülés Magyarpolány irányába a 84 101-es út.

Nevezetességek, látnivalók

Szent Borbála emlékmű Padragkúton a volt bányabejáratnál

• Tósokberéndi római katolikus templom, melyben Vinzenz Fischer oltárképe azt ábrázolja, ahogy Szent István Máriának ajánlja a koronát.
• Evangélikus templom a Templomdombon, épült 1786-89-ben.
• Városliget; itt található a mesterségesen létrehozott csónakázótó, melynek központi szigetén Fekete István bronz mellszobra, Borsos Miklós alkotása áll, s mellette helyet kaptak az író állatregényeinek főhősei, Samu Katalin szobrai: Kele, Csí, Hú és Bogáncs, továbbá Bob, az agár, Cini, az egér és Vuk, a róka.
• A Templomdombon található a Városi Múzeum és Fotógaléria, melyben állandó helytörténeti kiállítás, Borsos Miklós-emlékkiállítás, Fekete István-gyűjtemény és Molnár Gábor-emlékszoba kapott helyet. Ez a három gyűjtemény Gáspár János tevékenységének eredménye. A Fekete-gyűjteményt Gergő Zsuzsanna és Giay Frigyes közreműködésével hozta létre. A helytörténeti kiállítás megalkotása Giay Frigyes fáradhatatlan munkásságának eredménye. Itt tevékenykedik az 1987-ben alakult Fekete István Irodalmi Társaság (országos hatókörű), amelynek megalapítója Gáspár János. Továbbá itt működik a 2006-ban alapított Molnár Gábor Társaság, amelynek alapítója Dr. Tatai Zoltán nyugalmazott egyetemi docens.
• Ajka Kristály (üveggyár)
• Bányászati Múzeum, Őslény- és kőzettár; Parkerdő
• Valaha Ajka nevezetességeihez tartozott a Nirnsee-kastély (vagy Nirnsee-kúria) is, de azt 1981-ben lebontották. Helyén ma egy tízemeletes lakóház és egy postaépület áll.
• Ajka összes látnivalója

A városban látható képzőművészeti alkotások

• Bányász emlékmű Szent Borbála-szoborral Padragkúton
• Borsos Miklós: Flóra - a városközpontban
• Borsos Miklós: A világegyetem – a városközpontban
• Borsos Miklós: Fekete István-portré
• Illés Gyula: Az éj királynője
• Konyorcsik János: A villám
• Konyorcsik János: Emlékmű
• Marton László: Bányászok
• Marton László: Üvegfúvók
• Marton László: Vízköpő (Négy évszak)
• Ráthonyi József: A városépítő
• Rieger Tibor: Vízköpő
• Szentirmay Zoltán: A Bakony állatvilága
• Szent Borbála-szobor a városközpontban
• Tóth Júlia: A kígyóölő
• Tóth Vali: Az olvasó nő

A város nevét viseli az 589780 Ajka kisbolygó.

Sportélete

A városnak két futballcsapata van. Az egyik a nemzeti bajnokság másodosztályban szerepel Fc Ajka néven. A klubnál a 2010-es évekre fontos változások történtek, többek közt műfüves edzőkomplexumot és utánpótlásműhelyt adtak át. A másik csapat, az Ajka Kristály Se "üveggyári csapat", melynek pályája a város túlvégén, Tósokberénden van. A csapat a megyei első osztályban játszik.

A városban a következő sportegyesületek működnek:

• Futball (FC Ajka, Ajka Kristály SE)
• Kézilabda (Le belier KK Ajka)
• Úszás (Rája '94)
• Vízilabda (Cápa vízilabdaklub Ajka)
• Teke (Ajka Kristály SE)
• Jégkorong (Ajkai Óriások)
• Sakk (Bányász Sportkör Ajka)
• Atlétika (Dobó Se, Tova Futók Se, Bakonyi Tájfutó Klub)
• Asztaltenisz (Ajkai Asztaltenisz Se)
• Küzdősportok (Box, AIKIDO, Judo, Karate)
• Floorball (Ajkai Fekete Ló)
• Kosárlabda
• Röplabda (Röpisuli SE)
• Lövészet (Ajkai Technikai Tömegsport Egyesület)

Képek

• 
  Ajka vasútállomása a levegőből fényképezve
• 
  Az ajkai Kristályfürdő (Élményfürdő) légi felvételen
• 
  A Magyar Imre Kórház modern épületegyüttese
• 
  A csónakázótó az ajkai Városligetben
• 
  Ajka látképe légi felvételen
• 
  Jézus Szíve Plébániatemplom
• 
  Timföldgyár, légi fotó
• 
  Az Ajkai Timföldgyár

Testvérvárosok

• Rovaniemi, Finnország
• Székelykeresztúr, Románia (1992)
• Unna, Németország
• Weiz, Ausztria
• Donghai, Kína (2018)

Híres ajkaiak

• Ács Dominika magyar fuvolista, énekes, zeneszerző
• Bródy Imre magyar feltaláló
• Beck Zoltán 30Y frontembere, énekes,gitáros
• Cserháti István billentyűs, zeneszerző, a P. Mobil egykori tagja, a P. Box egyik alapítója
• Fekete István író, közíró, fizikoterapeuta, Fekete István ifjúsági regény- és állattörténet-író fia
• Gaál Zsóka sakkozó
• Göncz Renáta magyar opera-énekesnő (lírai szoprán), a Moltopera Társulat alapító tagja
• Kis Gergő magyar úszó
• Kiss Tamás kenus
• Krajcsi Nikolett színésznő
• Kovács Dézi színésznő
• Kurdi Imre magyar költő, műfordító, irodalomkritikus, irodalomtörténész, egyetemi tanár
• Molnár Anikó színésznő
• Molnár Gábor író
• Nemes Z. Márió költő, kritikus, esztéta
• Németh Edit festőművész
• Ősi Attila magyar geológus, paleontológus, a bakonyi dinoszaurusz-lelőhely egyik felfedezője, a lelőhely kutatásának vezetője
• Pap Lujza színésznő, Domján Edit-díjas
• Scherer Péter színész, Jászai Mari-díjas
• Szlotta Judit Kazinczy-díjas rádióbemondó
• Tímár Péter fotóművész
• Vörös Szilvia mezzoszoprán operaénekes, Gundel-díjas, Junior Prima díjas
• Farkas András operaénekes, énekművész, a Magyar Állami Operaház magánénekese

További információk

• Hivatalos oldal
• a Napló hírei Ajkáról
• Lap.hu linkgyűjtemény
• Ajka.lapozz.hu - linkgyűjtemény
• Eyko.hu Magazin – Ajka
• Térkép Kalauz – Ajka
• Ajka a funiq.hu-n
• Valló Judit: „Elvtársak, várossá lettünk”: Ajka város születése a helyi sajtó tükrében. In A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története: A 2011. október 20-án Várpalotán és 2012. május 9-én Pápán rendezett konferenciák előadásai. Szerkesztők: Katona Csaba, Koltai Gábor, Rácz Attila, Szűts István Gergely. Budapest – Veszprém: Legenda Közművelődési Egyesület – Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára. 2012. 247–261. o. = A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai (ISSN 0134-112x), 29. ISBN 978-963-08-5521-1 Hozzáférés: 2017. augusztus 15. library.hungaricana.hu  
• Horváth László: A modernitás szorításában: Ajka építéstörténete 1940–1990. Veszprém: Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára. 2015. 247–261. o. = A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai (ISSN 0134-112x), 35. ISBN 978-963-7229-43-5 Hozzáférés: 2017. augusztus 15.