Albrecht Altdorfer
Albrecht Altdorfer (Regensburg, 1480 körül – Regensburg, 1538. február 12. és március 29. közt) német építőmester, festő, fa- és rézmetsző. A dunai iskola legjelesebb képviselője, az európai tájképfestés úttörője Wolf Huberrel együtt.
| Albrecht Altdorfer | |
 | |
| Büsztje a müncheni Ruhmeshalléban | |
| Született | 1480 körül Regensburg |
| Meghalt | 1538 Regensburg |
| Nemzetisége | német |
 | |
| Albrecht Altdorfer aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Albrecht Altdorfer témájú médiaállományokat. | |
Életpályája
szerkesztésAlbrecht Altdorfer regensburgi polgár volt. Sokáig a regensburgi városi tanács tagja (1519-től), majd a város építésze, építette a vágóhidat és felügyelte a város erődítményeinek, falainak javítását. 1528-ban nem fogadta el a polgármesteri tisztet. Sokat utazott Európában, valószínűleg utazásai során ismerkedett meg Albrecht Dürerrel, akivel mindvégig szoros barátságot tartott fenn. A vallási villongásoknak (a zsidó vallásúak és a katolikusok ellen, s a lutheránusok mellett) is részese volt, végül sokat tett azért, hogy Regensburg lutheránus város legyen.
Művészete
szerkesztés
Dürer és id. Lucas Cranach hatására festette költői felfogású, fantasztikus, élénk színezésű tájképeit, melyek többnyire bibliai eseményeknek szolgálnak hátteréül, oltárképein (Krisztus a kereszten), mitológiai tárgyú képein (Szatírcsalád). Mint rézmetszőt őt is «kis Dürer»-nek nevezték, a XVI. században Albrecht Dürer német rézmetsző utódait illette ez a „megszólítás.” Természetesen kis képeik miatt keletkezett az elnevezés. Festményeit meseszerű romantikus festőiség, vérbő kolorit jellemzi.
A európai festészetben nála lett a táj nagy jelentőségű, Regensburgból kivonult az erdős hegységekbe, s ott a viharvert sziklák és fenyvesek formáit tanulmányozta. Számos akvarellje, rézkarca és Dunai táj a Wörth várral (1528) c. olajfestménye egyetlen emberi alakot vagy történetet sem nem ábrázol, s ez akkor jelentőségteljes fordulatnak számított,[1] hiszen addig a görögöknél is csak pásztorjelenetek, az európaiaknál bibliai és világi történetek hátteréül szolgált a tájkép. Lassan jutott el a közönség oda, hogy önmagában a festői készséget is értékelje és elfogadja, hogy a festő vagy rézkarcoló megörökíthessen egy magának tetsző tájat.
Altdorfer a figurális ábrázolásban, a kompozícióteremtésben és a tájábrázolásban is élen járt.
Műveiből
szerkesztés- Szt. György (1517-20)
- Szent család a kútnál (1517-20; Berlin),
- Jézus születése (1517-20)[2]
- Szt. Flórián oltára (1517-20; belső 8 képe Krisztus szenvedéstörténetét, a külsők Szt. Flórián vértanúságát ábrázolják).
- Egy hölgy portréja Thyssen-Bornemisza Múzeum, Madrid).
- Tájkép (1526-28; olaj, pergament, fa; 30 x 22 cm; Régi Pinakothek múzeum, München)
- Mária születése (1530; München)
- Krisztus a kereszten (Kálvária) (Nürnberg, Berlin)
- Nagy Sándor csatája (1529; Pinakothek Múzeum, München)
Művei (válogatás)
szerkesztés| Kép | Cím | Év | Méret / Anyag | Kiállítás/Gyűjtemény/Tulajdonos |
|---|---|---|---|---|
|
Sebastiansaltar (=Szt. Sebestyén oltár) | 112 × 95 cm Öl auf Holz |
Stift St. Florian bei Linz (Szt. Flórán kolostor Linz közelében) | |
|
Sebastiansaltar(Szt. Sebestyén oltár) (jobb külső szárny, a fenti jelenet: Szent Sebestyén mártíromsága) | 1509-1516 körül | 128,5 × 94,3 cm Olaj, fa |
Augustiner Chorherrenstift St. Florian bei Linz (Szent Flórián apátság Linz közelében) |
|
Die Alexanderschlacht˙(Nagy Sándor csatája) | 1529 | 158 × 120 cm Olaj, fa |
München: Alte Pinakothek (Régi Pinakothek múzeum) |
|
Kreuzigung (Keresztrefeszítés) | 1515-1516 | Öl auf Holz |
Kassel: Gemäldegalerie (Képtár) |
|
Donaulandschaft mit Schloss Wörth (Dunai táj a Wörth várral) | 1528 | 12,4 × 17,4 cm Olaj, fa |
München: Alte Pinakothek (Régi Pinakothek múzeum) |
|
Hegység | 1530 | 53.1 × 45.1 cm Olaj, fa |
Tokyo: Fuji Art Museum |
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztésForrások
szerkesztés- ↑ E. H. Gombrich: A művészet története. Budapest : Glória Kiadó, 2002. Albrecht Altdorfer lásd 355-356. p. ISBN 963-9283-64-9
- ↑ Később is többször megfestette ezt a témát nagyobb méretekben, a festő által alkalmazott világítási hatások igen szerencsések.
- Művészeti lexikon. 1. köt. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1965. Albrecht Altdorfer lásd 48-50. p.
