Andre Geim

oroszországi német származású fizikus
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. július 2.

Andre Geim, Sir, (oroszul Андре́й Константи́нович Гейм) (Szovjetunió, Szocsi, 1958. október 21. –) oroszországi német származású fizikus,[2] aki 2010-ben Konsztantyin Novoszjolovval közösen elnyerte a fizikai Nobel-díjat, a grafénnel kapcsolatos kutatásaikért.

Andre Geim
Életrajzi adatok
Született1958október 21. (66 éves)
Szocsi, Szovjetunió
Ismeretes mintgrafén kutató
Nemzetiség„európai”[1]
Állampolgárságholland
HázastársIrina Grigorieva
LakhelyAnglia
Iskolái
  • MIPT Department of General and Applied Physics
  • Manchesteri Egyetem
  • Moscow Institute of Physics and Technology
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Moszkvai Fizika-műszaki Intézet
Pályafutása
Szakterületanyagtudomány
Tudományos fokozatPhD: 1987
Jelentős munkáia grafén kutatása
Szakmai kitüntetések
Ignobel-díj (2000)
Mott-medál (2007)
EuroPhysics Díj (2008)
Körber-díj (2009)
John J. Carty díj (2010)
Hughes-érem (2010)
Fizikai Nobel-díj (2010)

Hatással voltKonsztantyin Novoszjolov
A Wikimédia Commons tartalmaz Andre Geim témájú médiaállományokat.

Geim szülei, Konsztantyin Alekszejevics Gejm és Nyina Nyikolajevna Bajer mindketten mérnökök voltak a Szovjetunióban. A Moszkvai Fizika-műszaki Intézetben diplomázott 1982-ben, majd dolgozott a csernogolovkai szilárdtestfizikai intézetben. Néhány év kutatás után dolgozott Hollandiában, illetve az Nottinghami Egyetemen is. A Nijmegeni Radboud Egyetem felkérését visszautasította, mert véleménye szerint a holland egyetemi rendszer „túl hierarchikus és tele van kicsinyes politizálással”. 2001-ben költözött Angliába, ahol a Manchesteri Egyetem Nanotechnológia Központjának munkatársa lett.[3] Itt érték el munkatársával és régi ismerősével, Novoszjolovval forradalmi áttöréseiket a kétdimenziós szénlap, a grafén kutatásának területén.

Legismertebb kutatásai közé tartozik az a bionikus ragasztó, ami a Pókember köteléhez hasonlít, és később gekkó-szalag néven vált ismertté.[4][5] Később kutatásokat végzett Michael Berry-vel közösen mágneses alapú lebegtetés témakörében, aminek a kapcsán egy békát emeltek a levegőbe.[6][7] Ezért a publikációjukért elnyerték 2000-ben az Ignobel-díjat.

 
grafén
 
Egy élő béka lebegtetése mágneses mezőben
  1. Andre Geim, Autobiography Önéletrajzában, európainak vallja magát.
  2. Egy számos tehetséggel megáldott fizikus[halott link] In: Physics World. Februar 2006, S. 8
  3. nanotech.net: Andre Geim
  4. Andre Geim, Dubonos, S. V., Grigorieva, I. V., Novoselov, K. S., Zhukov, A. A. and Shapoval, S. Yu. (2003), “Microfabricated adhesive mimicking gecko foot-hair”, Nature Materials, Vol. 2, pp. 461–3.
  5. bbc-news: Gecko inspires sticky tape, 2003. június 3.
  6. High Field Magnetic Laboratory an der Radboud Universität Nimwegen: A repülni tanuló béka Archiválva 2013. augusztus 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
  7. a b Michael Berry und Andre Geim: Of Flying Frogs and Levitrons[halott link]. In: European Journal of Physics. Band 18, 1997, S. 307–313.


  NODES
Note 2