Wikipédia

Arthur de Gobineau

francia arisztokrata, diplomata és antropológus
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 14.

Joseph Arthur de Gobineau ([ɡɔbino]; 1816. július 14. – 1882. október 13.) francia arisztokrata, diplomata, antropológus, gondolkodó, író, akinek faji elmélete óriási hatást gyakorolt a későbbi Európa rasszista elméleteire és történelmére.[9] Romantikus ihletésű irodalmi művek (novellák és regények), esszék, valamint az ókori Iránról szóló történelmi és filológiai művek szerzője is volt.

Arthur de Gobineau
SzületettJoseph Arthur de Gobineau
1816. július 14.[1][2][3][4][5]
Ville-d’Avray[6]
Elhunyt1882. október 13. (66 évesen)[2][7][3][4][5]
Torino[8][6]
Álneve
  • Ariel des Feux
  • Ariel Des Feux
Állampolgárságafrancia[6]
HázastársaClémence Gabrielle Monnerot
Gyermekei
  • Christine de Gobineau
  • Diane de Guldencrone
SzüleiLouis de Gobineau
Foglalkozása
Tisztsége
  • Mayor of Trie-Château (1863–1870)
  • minister plenipotentiary (1864–1868)
  • ambassador of France to Sweden (1872–1877)
KitüntetéseiBordin Prize (1878)
SírhelyeMonumental Cemetery of Turin
A Wikimédia Commons tartalmaz Arthur de Gobineau témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Közvetlenül az 1848-as forradalmak után írt egy esszét az emberi fajok egyenlőtlenségéről.[10] Ebben azzal érvelt, hogy az arisztokraták felsőbbrendűek a közembereknél és hogy az arisztokraták több árja tulajdonsággal rendelkeznek, mivel kevésbé keveredtek alacsonyabb rendű fajokkal. Ebben a művében sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy szerinte a „fajok” eléggé keveredtek ahhoz, hogy többé ne legyen jelentős különbség, így a fehér faj elveszti a „vitalitását”.

Írásai a forradalom utáni Franciaországban kevés visszhangra találtak, de más országokban, különösen Németországban, áltudományos elméleteket, így az árja faj elméletét táplálták.

Művei

szerkesztés

Esszék

szerkesztés
Történelem
  • Esszé az emberi fajok egyenlőtlenségéről, Essai sur l'inégalité des races humaines, tomes I et II (1853), III, IV, V et VI (1855). Les livres 1 à 6 sont disponibles sous format word et PDF ici : Uqac.ca
  • Emlékirat a mai Perzsia társadalmi helyzetéről (1856)
  • A perzsák története, Párizs, 1869
  • Mi történik Ázsiában (1877; posztumusz kiadás, Paris, Cahiers Libres, 1928)
Filozófia
  • Vallások és filozófiák Közép-Ázsiában , Párizs, Plon, 1865
  • Emlékirat az egyéni élet különféle megnyilvánulásairól (1869; Desclée de Brouwer, 1935)
Filológia
  • Az ékírásos írások olvasása (1858)
  • Értekezés az ékírásokról (1864)

Pamfletek:

  • Mi történt Franciaországgal 1870-ben (1870, posztumusz; Klincksieck, 1970)
  • A harmadik köztársaság és mit ér (1877, posztumusz)

Irodalmi művek

szerkesztés
Regények és novellák
  • Ternove – Méline, Cans et Cie Bruxelles, 1848[11]
  • Adélaïde (1869, posthume)
  • Souvenirs de voyage : Le Mouchoir rouge, Akrivie Phrangopoulo, La Chasse au caribou (1872 ; Folio-Gallimard, 1985)
  • Les Pléiades (1874 ; Folio-Gallimard, 1997)
  • Nouvelles asiatiques : La Danseuse de Shamakha, L'Illustre Magicien, Histoire de Gambèr-Aly, La Guerre des Turcomans, Les Amants de Kandahar et La Vie de voyage (1876 ; P.O.L., 1990 ; Les Éditions du Sonneur, 2007)
  • La Renaissance, scènes historiques (1877 ; GF-Flammarion, 1980)
Utazási történetek
  • Három év Ázsiában (Trois ans en Asie), 1859 (Métailié, 1980)
  • Utazás Új-Fundlandra (Voyage à Terre-Neuve, 1861 (Arléa, 1993)
Költészet
  • La Chronique rimée de Jean Chouan et de ses compagnons (1846)
  • L'Aphroëssa (1869)
  • Amadis (1876)
  • Amadis (1887, rééd. intégrale, partiellement posthume)
  • Tre poemi inediti (Firenze, Olschki, 1965)

Színház:

  • Les Adieux de Don Juan (1844)
  • Alexandre le Macédonien (1847, posthume).

Kritikus:

  • Études critiques 1842-1847 (Klincksieck, 1984)

Levélregény:

  • Lettres à deux Athéniennes (Castalie, Librairie Kauffmann, 1936)

Magyarul

szerkesztés
  • A renaissance. Történelmi jelenetek; ford., jegyz. Székely István; Franklin, Budapest, 1904
    • 1. Savonarola, Cesare Borgia
    • 2. Julius, X. Leo, Michelangelo
  • A turkomán-háború. Elbeszélés; ford. Gy. H.; Franklin, Budapest, 1905 (Olcsó könyvtár)
  • A samakai táncosnő; ford. Szabó Károly; Franklin, Budapest, 1906 (Olcsó könyvtár)
  • A sámán átka; ford. Szabó Károly; Franklin, Budapest, 1906 (Olcsó könyvtár)
  • A renaissance; ford. Kuncz Aladár; Genius, Budapest, 1921 (Nagy írók – nagy írások)
  • A renaissance. Savonarola, Cesare Borgia, II. Gyula, X. Leo, Michelangelo; Rózsavölgyi, Budapest, 1921
    • 1. Savonarola; ford. Wildner Ödön
    • 2. Cesare Borgia; ford. Wisingeré Mohr Margit
    • 3. II. Gyula; ford. Nyireő Éva
    • 4. X. Leó; ford. Wisingerné Mohr Margit
    • 5. Michelangelo; ford. Wildner Ödön
  • Parasztlázadás. Regény; ford. Csima Jenő; Dante, Budapest, 1924 (Halhatatlan könyvek)
  • Gamber-Ali története. Regény; Pegasus-Verlag, Wien, 1925 (Modern regényírók)

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ a b c BnF catalogue général (francia nyelven). Francia Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2018. március 13.)
  7. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 17.)
  8. ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Гобино Жозеф Артюр де, 2015. szeptember 28.
  9. ↑ Arthur de Gobineau | French Diplomat, Writer, Ethnologist & Historian | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com, 2024. július 10. (Hozzáférés: 2024. július 15.)
  10. ↑ Essai sur l'Inegalite de Races Humaine (franciául) Google Books Vol. 1, Vol. 2, Vol. 4
  11. ↑ Tome 1, tome 2 et tome 3 disponibles dans Gallica.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Arthur_de_Gobineau&oldid=27599749”
  NODES
mac 1
os 13