Arzénsav
Arzénsav | |
Arzénsav | |
Arzénsav | |
IUPAC-név | arzénsav |
Más nevek | ortoarzénsav, mirenysav |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | 7778-39-4 |
RTECS szám | CG0700000 |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | H3AsO4 (csak oldatban) H3AsO4·1/2H2O (stabil alak) |
Moláris tömeg | 141,9429 g/mol |
Megjelenés | fehér, higroszkópos |
Sűrűség | 2,50 g/cm³, szilárd[1] |
Olvadáspont | 35,5 °C[1] |
Forráspont | 120 °C (vizet ad le)[1] |
Oldhatóság (vízben) | jól oldódik[1] |
Savasság (pKa) | 2,21, 6,93, 11,51[2] |
Kristályszerkezet | |
Molekulaforma | tetraéderes |
Veszélyek | |
Főbb veszélyek | Mérgező (T), Veszélyes a környezetre (N) rákkeltő (kat. 1)[1] |
R mondatok | R45, R23/25, R50/53[1] |
S mondatok | S53, S45, S60, S61[1] |
Lobbanáspont | nem gyúlékony |
LD50 | 48 mg/kg (patkány, szájon át)[1] |
Rokon vegyületek | |
Azonos kation | foszforsav |
Azonos anion | nátrium-arzenát |
Rokon vegyületek | arzénessav arzén-pentoxid |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
Az arzénsav (nyelvújításkori magyar elnevezése mirenysav) az arzén egyik oxosava, +5-ös oxidációs számú arzént tartalmaz. Nem állítható elő tisztán, csak a H3AsO4 · ½ H2O összegképletű hidrátja formájában. Vizes oldatából ez a hidrát kristályosodik ki áttetsző rombos szerkezetű lemezkék vagy kristályok alakjában. Nedves levegőn elfolyósodik és amorf anyaggá alakul. Jól oldódik vízben, alkoholban, glicerinben és lúgokban. Mérgező hatású.
Kémiai tulajdonságai
szerkesztésHa hevítik, vizet veszít. Először piroarzénsavvá (H4As2O5), majd metaarzénsavvá (HAsO3) alakul. Vörös izzáson további vizet veszít, arzén-pentoxid (As2O5) képződik belőle. Ez erős izzáson oxigént ad le és arzén-trioxiddá (As2O3) alakul. Oxidáló tulajdonságú, mert könnyen ad le oxigént. Hárombázisú középerős – a foszforsavnál valamivel gyengébb – sav, disszociációját az alábbi egyensúlyok írják le:
- H3AsO4 ⇌ H2AsO−4 + H+ (K1 = 10−2,19)
- H2AsO−4 ⇌ HAsO2−4 + H+ (K2 = 10−6,94)
- HAsO2−4 ⇌ AsO3−4 + H+ (K3 = 10−11,5)
Erős bázisokkal sókat, arzenátokat képez. Hidrogén hatására arzénné vagy arzén-hidrogénné redukálódik. Savas közegben az arzénsav oldatból kén-hidrogén hatására sárga csapadék, arzén-pentaszulfid (As2S5) válik le. Ón(II)-klorid (SnCl2) hatására savas kémhatású oldatban arzénné redukálódik.
Előállítása
szerkesztésAz arzénsav arzénből vagy arzén-trioxidból állítható elő salétromsavas oxidációval. Arzenátok (az arzénsav sói) képződnek az arzenitek (az arzénessav sói) levegőn való hevítésekor vagy elektrolitos oxidációjakor.
Felhasználása
szerkesztésA festékiparban és az üveggyártásban oxidálószerként, a vegyiparban arzenátok előállítására használják.
Források
szerkesztés- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Nyilasi János: Szervetlen kémia
- Bodor Endre: Szervetlen kémia I.