Asóka

Asóka (dévanágari: अशोक, bráhmi: 𑀅𑀲𑁄𑀓 Asóka =„Gondtalan” felvett név, eredeti neve Pijadaszi =„Kedves tekintetű”, (i. e. 304 – i. e. 232) vagy Nagy Asóka az indiai Maurja-dinasztia harmadik császára, unokája Csandragupta Maurjának, aki Nagy Sándor hadjáratát követően meghódította India túlnyomó részét, majd élete végén szent életet élt.

Asóka
Asóka egyik ábrázolása az 1. századból
Maurja császár
Uralkodási ideje
i. e. 268 – i. e. 232
Elődje	Binduszara
Utódja	Dasaratha
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Maurja-dinasztia
Született	i. e. 304 Pátaliputra (Patna)
Elhunyt	i. e. 232. Pátaliputra (Patna)
Édesapja	Binduszara
Édesanyja	Subhadrangi
Testvére(i)	Vitashoka
Házastársa	Tishyaraksha Karuvaki Devi Padmavati Asandhimitra
Gyermekei	Kunala Mahinda Szangamittá Tivala Charumati
A Wikimédia Commons tartalmaz Asóka témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Az első indiai uralkodó, aki a szubkontinens zavaros politikai viszonyait megszüntette, államát egységbe szervezte, és birodalmát a mai Afganisztán nyugati határaitól a Bengáli-öbölig kiterjesztette. Uralkodásának székhelye Magadha (a mai Bihár). Apja (Binduszára) uralkodása alatt mint alkirály a birodalom egyik tartományát igazgatta, de annak halála után véres háborúba keveredett testvéreivel. Kegyetlen, hírhedt diktátorként ismerték, de a kalingai háború (i. e. 265 – i. e. 263 körül, a mai Orisza környékén) véres mészárlásai után, amikor rádöbbent győzelmének iszonyatos következményeire, jelleme gyökeresen megváltozott. Elhatározta, hogy lemond minden további hódító háborúról.

A buddhizmus lelkes követője és propagátora lett, de egyben a birodalmában vallási toleranciát hirdetett. Hirdette, hogy az egyetlen győzelem, amit érdemes elérni, önmagunk legyőzése. Uralkodása hátralevő részét a nép erkölcsi felemelésére fordította. Kormányzati tisztviselőket, dharma-tisztviselőket jelölt ki, hogy jámborságra, könyörületre, részvétre, mértékletességre oktassák és baráti kapcsolatokra buzdítsák a népet. India-szerte emlékműveket állított Buddha életének eseményei színhelyén; az erőszakmentesség (ahimsza), a tolerancia, a szeretet elvét hirdetve. Szerzeteseket küldött ki a környező országokba is a buddhizmus terjesztésére. Felhagyott a vadászattal és vegetáriánus lett. Kórházakat alapított és korát messze megelőzve állatmenedékhelyeket létesített. Utakat építtetett és fejlesztette az öntözéses gazdálkodást a mezőgazdaságban. Erkölcsi és etikai tanításait számos, ma is meglévő kőbe vésett felirat hirdeti.

India történetében gyakran úgy emlegetik, mint Szamrát Csakravatin Asóka, azaz Asóka, a Császárok Császára.

A Mahabódhi templom (Bodh-Gaja, India) az Asóka által alapított korábbi templom helyén emelkedik

Birodalmának kiterjedése Kr.e. 250 körül

Lásd még

• Asóka csakrája
• Asóka rendeletei
• Maurja Birodalom
• Maurja uralkodók listája
• A buddhizmus története

Források

• Tenigl-Takács László. India története. Budapest: Medicina - Tan Kapuja Buddhista Főiskola, 65. o. (1997). ISBN 963-243-824-8 
• Magyar nagylexikon II. (And–Bag). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. 462. o. ISBN 963-05-6800-4  
• Michael H. Hart: 100 híres ember. Magyar Könyvklub 2003. ISBN 963-547-820-8
• Fodor's India, 1973.