Axinitcsoport
Az axinitcsoport ásványai a IV,Szilikátok ásványosztály szoro- vagy csoportszilikátok alosztályában önálló csoportot alkotnak. Általában triklin rendszerben kristályosodnak, boroszilikátoknak is nevezik a csoport tagjait. Általános kémiai képletük. A3Al2BSi4O15(OH), ahol az A= Ca, Fe, Mg, Mn.
Az axinit részletes ismertetése
szerkesztésAz axinit bórtartalmú kalcium-alumínium szilikát vas, mangán vagy magnézium szennyezéssel, Az ásvány triklin kristályrendszerben, vaskos lemezes halmazokban jelenik meg leggyakrabban, a lemezek általában görbültek, ívesek, végeik ékalakúak. Egyedi jól fejlett kristályokban is előfordul, sávozott lapokkal. Egyedi kristályait ékszerkőnek is hasznosítják.
Kémiai és fizikai tulajdonságai
szerkesztés- Képlete: Ca2(Fe,Mn,Mg)Al2BSi4O15(OH).
- Szimmetriája: a triklin kristályrendszerben, több szimmetriát mutatnak kristályai.
- Sűrűsége: 3,3 g/cm³.
- Keménysége: 6,5- 7,0 kemény ásvány (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
- Hasadása: lapok mentén jól hasad.
- Törése: egyenetlen, kagylósan törik, rendkívül rideg.
- Színe: ibolyásbarna, néha sárga.
- Fénye: üvegfényű.
- Átlátszósága: áttetsző.
- Pora: színtelen vagy fehér.
- Különleges tulajdonsága: olvadéka sósavban oldódik, UV fény hatására fluoreszkál.
Keletkezése
szerkesztésKontakt pneumatolitos képződése szkarnosodásokban jellemző. Metaszomatikusan is képződik mészkövekben és palásodott szerkezetekben. Hidrotermás oldatokból is kiválik.
Előfordulásai
szerkesztésSzerbia területén Rudnik közelében. Svédországban Dannemora közelében. Svájc területén az Alpokban, jellemző a Scopi-csúcs előfordulása. Megtalálható Németország területén a Harz-hegységben és az Érc-hegységben. Előfordulásai ismertek Anglia, területén és Oroszországban. Az Amerikai Egyesült Államok Nevada szövetségi államában.
- Kísérő ásványok: kvarc, kalcit, földpátok, turmalincsoport ásványai, magnetit és a gránátcsoport egyes tagjai.
Hazai előfordulás
szerkesztésMagyarországi előfordulást nem regisztráltak.
Az axinitcsoport további ásványa
szerkesztésFerroaxinit. Ca2Fe2+Al2BO3Si4O12(OH).
- Sűrűsége: 3,28 g/cm³.
- Keménysége: 6,5-7,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
- Színe: barna, szürke, vöröseskék, zöldessárga.
- Fénye: üvegfényű.
- Pora: fehér.
- Átlátszósága: áttetsző.
- Kémiai összetétele:
- Kalcium (Ca) =14,1%
- Alumínium (Al) =9,5%
- Vas (Fe) =9,8%
- Bór (B) =1,9%
- Szilícium (Si) =19,7%
- Oxigén (O) =44,8%
- Hidrogén (H) =0,2%
Magnézioaxinit. Ca2MgAl2BO3Si4O12(OH).
- Sűrűsége: 3,18 g/cm³.
- Keménysége: 6,5-7,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
- Színe: barna, világoskék, szürke .
- Fénye: üvegfényű.
- Pora: fehér.
- Átlátszósága: áttetsző, kissé fluoreszkál
- Kémiai összetétele:
- Kalcium (Ca) =14,9%
- Alumínium (Al) =10,0%
- Magnézium (Mg) =4,5%
- Bór (B) =2,0%
- Szilícium (Si) =20,9%
- Oxigén (O) =47,5%
- Hidrogén (H) =0,2%
Mangánaxinit. Ca2Mn2+Al2BO3Si4O12(OH).
- Sűrűsége: 3,28 g/cm³.
- Keménysége: 6,5-7,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
- Színe: sötétbarna, sárga, vöröses.
- Fénye: üvegfényű.
- Pora: fehér.
- Átlátszósága: áttetsző, enyhén fluoreszkál.
- Kémiai összetétele:
- Kalcium (Ca) =14,1%
- Alumínium (Al) =9,5%
- Mangán (Mn) =9,6%
- Bór (B) =1,9%
- Szilícium (Si) =19,7%
- Oxigén (O) =46,0%
- Hidrogén (H) =0,2%
Tinzenit. (Ca,Mn,Fe)3FeAl2BO3Si4O12(OH).
- Sűrűsége: 3,3 g/cm³.
- Keménysége: 6,5-7,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
- Színe: sárga, narancsvörös.
- Fénye: üvegfényű.
- Pora: fehér.
- Átlátszósága: áttetsző.
- Kémiai összetétele:
- Kalcium (Ca) =12,6%
- Alumínium (Al) =9,4%
- Vas (Fe) =2,9%
- Mangán (Mn) =6,8%
- Bór (B) =1,9%
- Szilícium (Si) =19,6%
- Oxigén (O) =44,7%
- Hidrogén (H) =0,2%
Papagoit. ( Monoklin kristályrendszerben.) CaCuAlSi2O6(OH)3.
- Sűrűsége: 3,25 g/cm³.
- Keménysége: 5,0-5,5 (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
- Színe: sötét vagy világoskék.
- Fénye: üvegfényű.
- Pora: világoskék.
- Átlátszósága: áttetsző.
- Kémiai összetétele:
- Kalcium (Ca) =12,0%
- Alumínium (Al) =8,1%
- Réz (Cu) =19,1%
- Szilícium (Si) =16,8%
- Oxigén (O) =43,1%
- Hidrogén (H) =0,9%
Ashburtonit. (Tetragonális kristályrendszerben.) HPb4Cu4Si4O12(HCO3)4(OH)4Cl .
Források
szerkesztés- Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
- Walter Schumann: Minerals of the World. Sterling Publishing Co. Inc: New York. 1998.
- http://www.webmineral.com