Ayacucho (Peru)

Ayacucho (más néven Huamanga) egy város Peruban, Ayacucho megye székhelye. 2015-ben lakossága meghaladta a 180 000 főt.

Ayacucho (Huamanga)
Ayacucho címere Ayacucho zászlaja
Közigazgatás
Ország	Peru
Megye	Ayacucho
Tartomány	Huamanga
Körzet	Ayacucho
Alapítás éve	1540
Polgármester	Yuri Gutiérrez Gutiérrez
Körzethívószám	66
Népesség
Teljes népesség	216 444 fő (2017)
Tszf. magasság	2761 m
Időzóna	PET (UTC-5)
Elhelyezkedése
d. sz. 13° 09′ 47″, ny. h. 74° 13′ 28″-13.163055555556, -74.224444444444
Ayacucho honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Ayacucho témájú médiaállományokat.

Földrajz

A város Peru középpontjától kissé délre, Ayacucho megye északi részén található az Andok hegyei között. Több főút keresztezi itt egymást, a település keleti részén pedig egy repülőtér is működik, az Alfredo Mendívil Duarte repülőtér.

Története

A település neve a kecsua nyelvből származik, azon belül is két szóból: az aya jelentése „lélek”, míg a cuchu jelentése „otthon, zug, kuckó”.

Az 1966-ban felfedezett, Pikimachay („bolhák barlangja”) nevű barlangban talált leletek tanúsága szerint a környék már akár 22 000 évvel ezelőtt is lakott lehetett. Már időszámításunk után, 500 és 1100 között a terület a Vari Birodalomhoz tartozott, sőt, itt épült fel a ma Wari írásmóddal írt nevű főváros, amelynek 50 000-nél is több lakója lehetett. A 15. században az inkák igázták le a vidéket, akik az itteni őslakókat a birodalom más részeire költöztették, ide pedig máshonnan telepítettek be embereket. Így hozták létre a mai Ayacucho helyén a Vilcashuamán nevű vallási–adminisztratív központot, amelynek neve kecsua nyelven „szent sólymot” jelent.

A spanyol hódítók 1532-ben érkeztek meg a térségbe, és kirobbantottak egy körülbelül 1537-ig tartó, számukra győztes háborút az inkákkal. Ezután a közeli pampákon létrehoztak egy települést, amelyet központul szántak a környék gyarmatosításához, ám az időjárási viszonyok miatt hamarosan úgy döntöttek, a települést kissé odébbköltöztetik: az odébbköltöztetett településből alakult ki a mai Ayacucho. Hivatalos alapítási dátumnak 1540. április 25-ét tekintik, az alapító személyének pedig Francisco Pizarrót. A város eredeti neve San Juan de la Frontera de Huamanga volt: a Huamanga nevet mindmáig használják Ayacucho megnevezésére. A következő évek fejlődésének kulcsa az volt, hogy a városon keresztül haladt az az út, amely Limát és Huancavelicát kötötte össze Cuzco, Felső-Peru és a Río de la Plata térségével. Ennek köszönhetően a település a következő századokban kereskedelmi és katonai központtá vált.

A függetlenségi háborúnak fontos eseményei zajlottak a térségben. 1820-ban az úgynevezett „közbenső hadjárat” idején José de San Martín rendelkezéseinek megfelelően Juan Antonio Álvarez de Arenales tábornok csapatai érkeztek meg a városba, azzal a céllal, hogy ebből az irányból támadják meg Limát, miközben San Martín erői a partvidékek felől érik majd el a fővárost. Amikor Arenales megérkezett Huamangába, 1820. november 1-én kikiáltotta a függetlenséget. Csakhogy a háború ezzel még nem ért véget: még több év múlva, 1824-ben is tartott. Ekkor, december 9-én zajlott le a nagy fontosságú ayacuchói csata, amely Antonio José de Sucre marsall győzelmével zárult, és megszilárdította Peru függetlenségét.

Turizmus, látnivalók

A város gazdag építészeti örökséggel rendelkezik (csak gyarmati kori templomból 33 van), környezete pedig a természeti látnivalókban bővelkedik. Ayacucho főtere a Plaza de Armas: emellett található a barokk és reneszánsz stílusú Szűz Mária-székesegyház, amelyben különleges értéket képvisel a tíz aranyozott retabló. Innen néhány utcasaroknyira délre áll a turisták egyik kedvelt fényképtémája, az ayacuchói diadalív, amelyet egy 1866-os győztes csata emlékére emeltek. A Santa Ana nevű városrészben, ahol többek között egy 500 évesnél is idősebb templom is található, több galéria és kézművesműhely is található, ahol a környék hagyományos anyagaival (például úgynevezett huamangai kővel (ez egyfajta alabástrom), szövetekkel és prémekkel) dolgoznak. Ayacucho mellett található a Wari régészeti lelőhely, amely egész Peruban az egyik legnagyobb kiterjedésű ősitelepülés-maradvány. Ugyancsak a település mellett terül el az Ayacuchói Pampák Történelmi Szentély nevű, 300 hektáros terület is, amit az 1824-es ayacuchói csata helyszínén jelöltek ki. Itt egyrészt az élővilágot is védik, másrészt egy nagyszabású emlékművet is emeltek a csata emlékére.

Az év során számos rendezvényt (fesztivált) is tartanak a városban, például különböző vallási ünnepekhez kapcsolódva, de megünneplik a város alapítási évfordulóját is (április 25. táján), az ayacuchói csatát, valamint tél végén és tavasz elején az ayacuchói karnevált is, amit 2007-ben nemzeti kulturális örökséggé nyilvánítottak.

Sport

Ahogy egész Peruban, itt is a legnépszerűbb sport a labdarúgás. Az Estadio Ciudad de Cumaná nevű stadion az Ayacucho FC otthona, amelyet csak 2008-ban alapítottak (Club Inti Gas Deportes néven), de rövid időn belül felkerült az első osztályba.

Képek

• 
  Panorámakép az acuchimayi kilátóból
• 
  A Szűz Mária-székesegyház
• 
  Antonio José de Sucre marsall szobra a Plaza de Armas téren
• 
  Kép 1920-ból