Bíbormellű nektármadár
A bíbormellű nektármadár (Chalcomitra senegalensis) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a nektármadárfélék (Nectariniidae) családjába tartozó faj.[1][2]
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Tanzániai példány
| ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Chalcomitra senegalensis (Linnaeus, 1766) | ||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||
 Elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Bíbormellű nektármadár témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Bíbormellű nektármadár témájú médiaállományokat és Bíbormellű nektármadár témájú kategóriát. |
Rendszerezése
szerkesztésA fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1766-ban, a Certhia nembe Certhia senegalensis néven. Sorolták a Nectarinia nembe Nectarinia senegalensis néven is.[3]
Alfajai
szerkesztés- Chalcomitra senegalensis acik (R. Hartmann, 1866)
- Chalcomitra senegalensis gutturalis (Linnaeus, 1766)
- Chalcomitra senegalensis lamperti (Reichenow, 1897)
- Chalcomitra senegalensis proteus (Rüppell, 1840)
- Chalcomitra senegalensis saturatior (Reichenow, 1891)
- Chalcomitra senegalensis senegalensis (Linnaeus, 1766)[2]
Előfordulása
szerkesztésDél-Afrika és Namíbia nagy részét leszámítva a Szaharától délre egész Afrikában előfordul.
Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi füves puszták, cserjések és szavannák, valamint szántóföldek, vidéki kertek és városias régiók. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
szerkesztésTesthossza 15 centiméter.[5] A hím rikító pompázatos ruhája világító vörös mellkasát, zöld fejbúbját és szintén zöld torkát leszámítva túlnyomórészt feketén csillog. Egyszerűbb ruhája nem ennyire fénylő. A tojó fakóbb színezetű, mint a hím. Felül sötétbarna, alul világosabb barna és pöttyös. A csőr hosszú és lefelé hajlik, nektárszipókaként kisebb virágokra specializálódott. Csőrének vége hegyes, hogy át tudja szúrni a nagyobb virágok burkát. Nyelve hosszú és cső alakú, a nektár kiszívására alkalmas.
 |
 |
Életmódja
szerkesztésTápláléka nektárból, kisebb rovarokból és pókokból áll. A bíbormellű nektármadár 3-4 évig élhet.
Szaporodása
szerkesztésA költési időszak augusztus-március között van, és évente egyszer költ. A madár a faágak csúcsán egy zacskó alakú fészket épít, amelybe egy lyukon bújik be. A fészekben két ovális, fehér vagy krémszínű olívazöld vagy szürke pöttyös tojás van. A kotlás 14-15 napig tart. A fiatal madarak 16-19 napos korukban repülnek ki.
Természetvédelmi helyzete
szerkesztésAz elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. november 19.)
- ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. november 19.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. november 19.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. november 19.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. november 19.)
Források
szerkesztés- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. november 19.)
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 - magyar neve
