Bar (Montenegró)
Bar (cirill betűkkel Бар, olaszul: Antivari, albánul: Tivari, görögül Θηβάριον [Thivárion] vagy Αντιβάριον [Antivárion]) város és község (járás) Montenegró déli részén, az Adriai-tenger partján. Itt van az ország legnagyobb kikötője.
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
Bar (Бар) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Montenegró | ||
Község | Bar község | ||
Polgármester | Zarko Pavicevic (DPS) | ||
Irányítószám | 85000 | ||
Körzethívószám | +382 30 | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 13 719 fő (2003) | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 5 m | ||
Terület | 598 km² | ||
Időzóna | CET (UTC+1) CEST (UTC+2) | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 42° 06′, k. h. 19° 06′42.100000°N 19.100000°EKoordináták: é. sz. 42° 06′, k. h. 19° 06′42.100000°N 19.100000°E | |||
Bar weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bar témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
A község (járás) települései
szerkesztésArbneš, Bar, Bartula, Besa, Bjeliši, Bobovište, Boljevići, Braćeni, Brca, Brijege, Bukovik, Burtaiši, Ckla, Čeluga, Čanj, Dabezići, Dedići, Dobra Voda, Donja Briska, Donji Brčeli, Donji Murići, Donja Poda, Dračevica, Dupilo, Đinđinovići, Đuravci, Đurmani, Gluhi Do, Godinje, Gornja Briska, Gornji Brčeli, Gornji Murići, Gornja Poda, Grdovići, Gurza, Karanikići, Komarno, Koštanjica, Krnjice, Kruševica, Kunje, Limljani, Livari, Lukići, Mačuge, Mala Gorana, Mali Mikulići, Mali Ostros, Marstijepovići, Martići, Miljevci, Mišići, Menke, Madguž, Orahovo, Ovtočići, Papani, Pečurice, Pelinkovići, Pinčići, Polje, Popratnica, Seoca, Sotonići, Sozina, Stari Bar, Sustaš, Sutomore, Šušanj, Tejani, Tomba, Tomići, Trnovo, Tuđemili, Turčini, Utrg, Velembusi, Veliki Mikulići, Veliki Ostros, Velja Gorana, Velje Selo, Virpazar, Zagrađe, Zaljevo, Zankovići, Zgrade és Zupci.
Fekvése
szerkesztésAz Adriai-tenger mellett, Ulcinjtől északra, a montenegrói tengermelléken fekszik a több mint tízezer lakosú város.
Éghajlat
szerkesztésHónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 12,3 | 12,9 | 14,9 | 17,9 | 21,9 | 25,2 | 27,8 | 27,8 | 25,3 | 21,7 | 17,3 | 13,7 | 19,9 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 4,3 | 5,1 | 6,7 | 9,2 | 13,0 | 16,3 | 18,4 | 18,3 | 15,9 | 12,6 | 9,2 | 5,9 | 11,3 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 156 | 149 | 130 | 126 | 86 | 57 | 37 | 53 | 107 | 140 | 182 | 170 | 1392 |
Havi napsütéses órák száma | 121 | 124 | 171 | 199 | 260 | 297 | 352 | 317 | 252 | 199 | 125 | 112 | 2528 |
Nevének eredete
szerkesztésBar – Antivari – neve a római Antibarium-ból származik, mivel az olasz parton fekvő Bari városával szemben fekszik.
Története
szerkesztésBar már a bizánci időkben fontos város és érseki székhely volt.
1441 és 1571 közötti időkben Antivari néven velencei, majd török kézen volt.
1878-ban a szabadságukat kivívó crnogorcok (montenegróiak) foglalták el. Az akkori harcoknak esett áldozatául a régi Bar nagy része is.
A régi Bar (Stari Bar) a mai, kikötő körül kiépült Bartól úgy 4 km-rel távolabb, a hegyoldalban terül el. Az egykori Bar romjai alatt még ma is áll az egykori török városrész megmaradt töredéke. A vele szemben levő dombon emelkednek a középkori prímási székhely romjai.
Bar városa máig kitűnik keleties hangulatával, a napjainkig fennmaradt török és albán népviselet és a keleti élet sokfajta megnyilvánulása pedig most is mindennapos a városban.
A mai (új) Bar a kikötő körül alakult ki, parkos, új főutcáját többemeletes szállodák szegélyezik. Bar tengerpartja 3 km hosszú homokos stranddal, a várost körülvevő olajfaligetekkel, melyek közül a hagyomány szerint a legöregebb legalább négyezer éves.
Nevezetességek
szerkesztés- A régi Bar romjai a város feletti hegyen.
- Szent Miklós templom
Galéria
szerkesztés-
A régi város romjai a hegytetőn
-
Plázák a Szolidaritás téren, a város főterén
-
Szolidaritás tér
-
Növények a városközpontban
-
A Szent Miklós templom
-
A Szent Miklós templom rózsaablaka
-
A Szent Miklós templom harangjai
-
A Szent Miklós templom belseje
-
Egy öreg olajfa Bar olajfaligeteiből
-
I. Miklós király nyári palotája 1896-ban épült
-
A legnagyobb városi strand
Jegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztés- Bács Gyula: A jugoszláv tengerpart (Panoráma útikönyvek, 1981) ISBN 963-243-220-7