Berliner Zeitung
A Berliner Zeitung (BZ, magyarul Berlini Újság) egy 1945-ben alapított regionális német napilap.
| Berliner Zeitung | |
 | |
 | |
| A lap székháza Berlinben az Alexanderplatzon | |
| Adatok | |
| Ország |  Németország |
| Alapítva | 1945. május 21. |
| Tulajdonos |
|
| Kiadó | Berliner Verlag GmbH |
| Főszerkesztő | Jochen Arntz |
| Nyelv | német |
| Székhely | Berlin |
| ISSN | 0947-174X |
| A Berliner Zeitung weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Berliner Zeitung témájú médiaállományokat. | |
Átlagos napi példányszáma 157 015 (2010-ben)[1] és naponta mintegy 400 ezer[2] olvasót ér el. Berlin-Brandenburg legnagyobb előfizetői körével bír. Általában a főváros keleti kerületeiben olvassák.
Története
szerkesztésA Berliner Zeitung 1945 és a rendszerváltás között Kelet-Berlinben jelent meg. Már korábban is volt ilyen című lap, ez 1877-ben jelent meg először és B.Z. néven ma is piacon van (Ullstein lapkiadó), ez viszont a rendszerváltásig Nyugat-Berlinben jelent meg. A mai Berliner Zeitung első száma 1945. május 21-én jelent meg, és 10 pfennigbe került. Eleinte volt alcíme is: A vörös hadsereg parancsnokságának sajtóorgánuma („Organ des Kommandos der Roten Armee“).
Az első főszerkesztő Alexander Kiszarnov szovjet ezredes volt. A szerkesztőség tagjai szovjet tisztekből, német ellenálló partizánokból és a KPD tagjaiból verbuválódott. Mikor júliusban a Berliner Tageblatt egykori munkatársa, és a szovjet titkosszolgálat egykori ügynöke, Rudolf Herrnstadt átvette a főszerkesztőséget, a kiadást is Berlin város magisztrátusára szállt át. Ennek megfelelően 1945. augusztus 2. után az újság alcíme „Amtliches Organ des Magistrats von Berlin“ (A berlini magisztrátus hivatalos sajtóorgánuma).[3] Az újság 1953 után az Német Szocialista Egységpárt (SED) központi bizottságának fennhatósága alá került, és bár az NDK főváros lapja – akkor 345 ezres példányszámmal – nem vált hivatalosan sajtóorgánummá, részben valamelyest kritikusabb hangvételt engedhetett meg magának. Már Németország újraegyesítése előtt felvásárolta a lapot a Maxwell Communications és a Gruner + Jahr cégek alkotta Joint Venture, majd 1992-től Gruner und Jahr azzal a kimondott céllal, hogy az újságból egyfajta német Washington Postot formál, azonban ez a célkitűzés nem sikerült. Miután Gruner und Jahr kiadó elhatározta, hogy kiszáll a napilap-üzletből 2002 júniusában a Georg von Holtzbrink kiadócsoport szerezte meg a lapot, ezt azonban a német versenyhivatal (Bundeskartellamt) 2004-ben megtiltotta. Ezután a lap egy brit lapkiadó holdinghoz került, majd 2009-ben a kölni M. DuMont Schauberg kiadóhoz, majd a szintén kölni Heinen kiadóhoz (Helmut Heinen). 2010 áprilisa óta a „DuMont-szerkesztőközösség“ része, ide tartoznak a Frankfurter Rundschau, a Kölner Stadt-Anzeiger és a Mitteldeutsche Zeitung.[4]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A német Információtársaság a Reklámhordozók Elterjedtségének Megállapítására (Informationsgemeinschaft zur Feststellung der Verbreitung von Werbeträgern, IVW) szerint, 2010 első negyedéve, H.–Szo. (az ivw.eu honlapon
- ↑ Médiaelemzés 2008, BZ[halott link] PDF
- ↑ Peter de Mendelsohn: Zeitungsstadt Berlin. Frankfurt/Main-Berlin-Wien 1982, 512. oldal.
- ↑ A lap saját cikke ezzel kapcsolatban: Uwe Vorkötter: „In eigener Sache“, in: Berliner Zeitung, 2010. április 26.
Források
szerkesztés- Berliner Zeitung (BZ). Berliner Verlag, Berlin 1.1945, (május 21.) ISSN 0947-174X
További információk
szerkesztés- A Berliner Zeitung honlapja (németül)