Bráhmi eredetű írásrendszerek

A bráhmi eredetű írásrendszerek összefoglaló elnevezése több mint negyven ma használatos indiai írásnak, és nagy valószínűséggel innen ered a khmer, és a tibeti írás, de számos kelet és délkelet-ázsiai írás, mint a burmai, thai, illetve a japán írás egyik fajtája is. Eredetére vonatkozóan elméletek születtek a föníciai, vagy arámi ábécé-vel való kapcsolatára, ám az bizonyos, hogy első változata Indiában valószínűleg i. e. 500 körül jelenhetett meg a vele párhuzamosan fejlődő Kharosthi írással együtt, amely utóbbi azonban eltűnt i. e. 300 körül. Más feltételezések szerint az írás az indus-völgyi civilizációban született és már Harappában is használatos volt. Az ismert legkorábbi feliratok a Maurja dinasztia – melynek uralkodási területe felöleli az indiai szubkontinens szinte valamennyi területét – harmadik uralkodójához, Asókához (i. e. 270-232) köthetők. Általánosságban elmondható, hogy a bráhmi írásból származtatott mai írásrendszerek két nagy csoportra, azaz északi és a déli csoportra oszthatók, függetlenül attól, hogy a beszélt nyelv árja vagy dravida eredetű. Ez a felosztás is elég esetleges, mivel az egymáshoz közeli területek írásrendszerei is erősen hatottak egymásra. Az északi csoportba tartoznak az ősi írások, mint a gupta, nagári és sárada, valamint azok modern származékai, mint például a dévanágari írás, bengáli, gurmuki írás és orija írás. A déli csoportba a régi nyelvek közül a grantha, kadamba és kalinga, valamint ezek modern megfelelői, a tamil, malajálam, kannada, telugu és szinhála tartozik. Ez utóbbi öt dravida nyelvnek van önálló írása és történetileg is jelentős írásbelisége.

Bráhmi eredetű írásrendszerek

A Wikimédia Commons tartalmaz Bráhmi eredetű írásrendszerek témájú médiaállományokat.

A „Ka” írásjel fejlődése különböző bráhmi alapú írásokban

A különféle bráhmi írásrendszerek Dél- és Délkelet-Ázsiában

Általános jellemzők

Az írásrendszer ősét a bráhmit egy rendkívül letisztult, egyszerű jelkészlet jellemzi. Eredetileg a szanszkrit és prákrit vallási szövegek lejegyzésére szolgált. Főbb jellemzőit a származtatott írások csaknem mind átvették:

• Az írás balról jobbra halad.
• Alfaszillabikus írás, úgynevezett szótagábécé, (abugida típusú, amennyiben egy szótag egy mássalhangzóból és egy magánhangzóból áll), azaz minden mássalhangzó hordoz egy alapértelmezett („inherens”) magánhangzót, általában /a/ de a bengáli, orija, és asszámi nyelvekben rövid /o/. Az inherens magánhangzótól az eltérést mellékjelekkel (diakritikus jelek) jelzik, illetve szó elején, vagy magánhangzó után önálló alakjukkal jelölik. Amennyiben a mássalhangzót nem követi magánhangzó, szintén jelzik (viráma). A mássalhangzót követő nazális mássalhangzó és a magánhangzót követő néma hangzó jelölésére külön jel szolgál (anusvára, illetve a visarga).

A bengáli írás példája a „ko” szótag magánhangzójának módosulására. A jelölt szótag balról jobbra: ko, ka, ki, kí, ku, kú, kri, ké, koi, kó, kou

• Néhány hangértékhez többféle írásjegy is tartozhat.
• Gyakori a mássalhangzók összekapcsolása amennyiben két, vagy több mássalhangzó követi egymást, így változatos ligatúrák alakulnak ki
• Nem különböztetnek meg kis és nagybetűt
• Az írásjelek csoportosítása kiejtésük szerint történik, a következő felosztás szerint:
  • Magánhangzók – megkülönbözteti a hosszú és rövid magánhangzókat
  • Mássalhangzók
    • Veláris (kemény ínyhang)
    • Palatális (kemény, az íny tájékán képzett mássalhangzó)
    • Retroflex (a kemény íny tájékán visszahajló nyelvheggyel képzett mássalhangzó)
    • Dentális (foghang)
    • Bilabiális (két ajakkal képzett mássalhangzó)
    • Approximáns (pergetett mássalhangzó, oldalréshang)
    • Szibiláns (sziszegő hangzók)
  • Gutturális (torokhangok) és ezek kombinációi.

Összehasonlítás

A főbb indiai írások átírásának összehasonlítását az alábbi táblázat szemlélteti az ISO 15919 szerint. A kiejtést a nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) alapján jelöltük, és a szanszkrit kiejtést szerint ahol lehetséges, de más nyelven is, amennyiben szükséges. Ezek a listák nem teljeskörűek, néhány írásjel ezekben nem szerepel. A kiejtés néhol pontatlan, vagy eltér a szabványoktól, részben azért, mert bár származásilag megfelelnek az adott írásjelnek, azonban ugyanabban az oszlopban hangzás szempontjából nem feltétlenül azonosak.

A dravida és ind nyelvek különbözősége régebben a fonémarendszerükben is megnyilvánult. A dravidára egyébként jellemző (magánhangzók között az e – é, o – ó hangzáspárok markáns megkülönböztetését, az r – l magánhangzók, illetve a hehezetes mássalhangzók hiányát, a kakuminális és retroflex zárthangok és a /zs/ mássalhangzó meglétét) hangrendszert napjainkra kiszorította a szanszkrit fonémarendszer és annak írásmódja. A tamil írás esetében például a hiányzó, és fokozatosan gyökeret vert "idegen" hangok jelölésére az ősi írás mellé új írásjeleket vettek át a grantha írásból. (A tamil, átírási szempontból abban is eltér a ind és a többi dravida nyelvtől, hogy az írás nem feltétlenül adja vissza a kiejtést, azaz nem feleltethető meg minden esetben az írott és a beszélt nyelv. A telugu nyelvnél is előfordulnak ilyen eltérések, főleg a /cs/, /dzs/ írásában, azonban ezek kötött nyelvtani szabályokkal kikövetkeztethetők.)

Mássalhangzók

ISO	k	kh	g	gh	ṅ	c	ch	j	jh	ñ	ṭ	ṭh	ḍ	ḍh	ṇ	t	th	d	dh	n	ṉ
IPA	k	kʰ	ɡ	ɡʱ	ŋ	c	cʰ	ɟ	ɟʱ	ɲ	ʈ	ʈʰ	ɖ	ɖʱ	ɳ	t̪	t̪ʰ	d̪	d̪ʱ	n̪	n
Orija	କ	ଖ	ଗ	ଘ	ଙ	ଚ	ଛ	ଜ	ଝ	ଞ	ଟ	ଠ	ଡ	ଢ	ଣ	ତ	ଥ	ଦ	ଧ	ନ
Bengáli	ক	খ	গ	ঘ	ঙ	চ	ছ	জ	ঝ	ঞ	ট	ঠ	ড	ঢ	ণ	ত	থ	দ	ধ	ন
Dévanágari	क	ख	ग	घ	ङ	च	छ	ज	झ	ञ	ट	ठ	ड	ढ	ण	त	थ	द	ध	न	ऩ
Gudzsaráti	ક	ખ	ગ	ઘ	ઙ	ચ	છ	જ	ઝ	ઞ	ટ	ઠ	ડ	ઢ	ણ	ત	થ	દ	ધ	ન
Gurmuki	ਕ	ਖ	ਗ	ਘ	ਙ	ਚ	ਛ	ਜ	ਝ	ਞ	ਟ	ਠ	ਡ	ਢ	ਣ	ਤ	ਥ	ਦ	ਧ	ਨ
Tibeti	ཀ	ཁ	ག		ང	ཅ	ཆ	ཇ		ཉ	ཊ	ཋ	ཌ		ཎ	ཏ	ཐ	ད		ན
Bráhmi
Telugu	క	ఖ	గ	ఘ	ఙ	చ	ఛ	జ	ఝ	ఞ	ట	ఠ	డ	ఢ	ణ	త	థ	ద	ధ	న
Kannada	ಕ	ಖ	ಗ	ಘ	ಙ	ಚ	ಛ	ಜ	ಝ	ಞ	ಟ	ಠ	ಡ	ಢ	ಣ	ತ	ಥ	ದ	ಧ	ನ
Szinhála	ක	ඛ	ග	ඝ	ඞ	ච	ඡ	ජ	ඣ	ඤ	ට	ඨ	ඩ	ඪ	ණ	ත	ථ	ද	ධ	න
Malajálam	ക	ഖ	ഗ	ഘ	ങ	ച	ഛ	ജ	ഝ	ഞ	ട	ഠ	ഡ	ഢ	ണ	ത	ഥ	ദ	ധ	ന
Tamil	க				ங	ச		ஜ		ஞ	ட				ண	த				ந	ன
Khmer	ក	ខ	គ	ឃ	ង	ច	ឆ	ជ	ឈ	ញ	ដ	ឋ	ឌ	ឍ	ណ	ត	ថ	ទ	ធ	ន
Thai	ก	ข	ค	ฆ	ง	จ	ฉ	ช	ฌ	ญ	ฏ	ฐ	ฑ	ฒ	ณ	ต	ถ	ท	ธ	น

ISO	p	ph	b	bh	m	y	r	ṟ	l	ḷ	ḻ	v	ś	ṣ	s	h
IPA	p	pʰ	b	bʱ	m	j	r	ɾ	l	ɭ	ɻ	ʋ	ʃ	ʂ	s	ɦ
Orija	ପ	ଫ	ବ	ଭ	ମ	ଯ	ର		ଲ	ଳ		ଵ	ଶ	ଷ	ସ	ହ
Bengáli	প	ফ	ব	ভ	ম	য	র/ৰ		ল			ৱ	শ	ষ	স	হ
Dévanágari	प	फ	ब	भ	म	य	र	ऱ	ल	ळ	ऴ	व	श	ष	स	ह
Gudzsaráti	પ	ફ	બ	ભ	મ	ય	ર		લ	ળ		વ	શ	ષ	સ	હ
Gurmuki	ਪ	ਫ	ਬ	ਭ	ਮ	ਯ	ਰ		ਲ	ਲ਼		ਵ	ਸ਼		ਸ	ਹ
Tibeti	པ	ཕ	བ		མ	ཡ	ར		ལ			ཝ	ཤ	ཥ	ས	ཧ
Bráhmi
Telugu	ప	ఫ	బ	భ	మ	య	ర	ఱ	ల	ళ		వ	శ	ష	స	హ
Kannada	ಪ	ಫ	ಬ	ಭ	ಮ	ಯ	ರ	ಱ	ಲ	ಳ	ೞ	ವ	ಶ	ಷ	ಸ	ಹ
Szinhála	ප	ඵ	බ	භ	ම	ය	ර		ල	ළ		ව	ශ	ෂ	ස	හ
Malajálam	പ	ഫ	ബ	ഭ	മ	യ	ര	റ	ല	ള	ഴ	വ	ശ	ഷ	സ	ഹ
Tamil	ப				ம	ய	ர	ற	ல	ள	ழ	வ	ஶ	ஷ	ஸ	ஹ
Khmer	ប	ផ	ព	ភ	ម	យ	រ		ល	ឡ		វ	ឝ	ឞ	ស	ហ
Thai	ป	ผ	พ	ภ	ม	ย	ร		ล	ฬ		ว	ศ	ษ	ส	ห

Magánhangzók

Az egyes magánhangzók első oszlopában az önálló forma szerepel, a másodikban a „Ka” mássalhangzóhoz kapcsolt alak, vagy a diakritikus megfelelője

ISO	a		ā		æ		ǣ		i		ī		u		ū		e		ē
IPA	ə		ɑː		æ		æː		i		iː		u		uː		e		eː
Orija	ଅ	କ	ଆ	କା					ଇ	କି	ଈ	କୀ	ଉ	କୁ	ଊ	କୂ			ଏ	କେ
Nagari	অ	ক	আ	কা	অ্যা	ক্যা			ই	িক	ঈ	কী	উ	কু	ঊ	কূ			এ	েক
Dévanágari	अ	क	आ	का	अॅ	कॅ	ऑ	कॉ	इ	कि	ई	की	उ	कु	ऊ	कू	ऎ	कॆ	ए	के
Gudzsaráti	અ	ક	આ	કા					ઇ	કિ	ઈ	કી	ઉ	કુ	ઊ	કૂ			એ	કે
Gurmuki	ਅ	ਕ	ਆ	ਕਾ					ਇ	ਕਿ	ਈ	ਕੀ	ਉ	ਕੁ	ਊ	ਕੂ			ਏ	ਕੇ
Tibeti	ཨ	ཀ	ཨཱ	ཀཱ					ཨི	ཀི	ཨཱི	ཀཱི	ཨུ	ཀུ	ཨཱུ	ཀཱུ			ཨེ	ཀེ
Bráhmi
Telugu	అ	క	ఆ	కా					ఇ	కి	ఈ	కీ	ఉ	కు	ఊ	కూ	ఎ	కె	ఏ	కే
Kannada	ಅ	ಕ	ಆ	ಕಾ					ಇ	ಕಿ	ಈ	ಕೀ	ಉ	ಕು	ಊ	ಕೂ	ಎ	ಕೆ	ಏ	ಕೇ
Szinhála	අ	ක	ආ	කා	ඇ	කැ	ඈ	කෑ	ඉ	කි	ඊ	කී	උ	කු	ඌ	කූ	එ	කෙ	ඒ	කේ
Malajálam	അ	ക	ആ	കാ					ഇ	കി	ഈ	കീ	ഉ	കു	ഊ	കൂ	എ	കെ	ഏ	കേ
Tamil	அ	க	ஆ	கா					இ	கி	ஈ	கீ	உ	கு	ஊ	கூ	எ	கெ	ஏ	கே
Khmer	ឣ	ក	ឤ	កា					ឥ	កិ	ឦ	កី	ឧ	កុ	ឩ	កូ			ឯ	កេ
Thai	อะ	ก	อา	กา					อิ	กิ	อี	กี	อุ	กุ	อู	กู			เ	เก

ISO	ai		o		ō		au		r̥		r̥̄		l̥		l̥̄
IPA	əi		o		oː		əu		r̩		r̩ː		l̩		l̩ː
Orija	ଐ	କୈ			ଓ	କୋ	ଔ	କୌ	ଋ	କୃ	ୠ	କୄ	ଌ	କୢ	ୡ	କୣ
Nagari	ঐ	ৈক			ও	েকা	ঔ	েকৗ	ঋ	কৃ	ৠ	কৄ	ঌ	কৢ	ৡ	কৣ
Dévanágari	ऐ	कै	ऒ	कॊ	ओ	को	औ	कौ	ऋ	कृ	ॠ	कॄ	ऌ	कॢ	ॡ	कॣ
Gudzsaráti	ઐ	કૈ			ઓ	કો	ઔ	કૌ	ઋ	કૃ	ૠ	કૄ	ઌ	કૢ	ૡ	કૣ
Gurmuki	ਐ	ਕੈ			ਓ	ਕੋ	ਔ	ਕੌ
Tibeti	ཨཻ	ཀཻ			ཨོ	ཀོ	ཨཽ	ཀཽ	རྀ	ཀྲྀ	རཱྀ	ཀཷ	ལྀ	ཀླྀ	ལཱྀ	ཀླཱྀ
Bráhmi
Telugu	ఐ	కై	ఒ	కొ	ఓ	కో	ఔ	కౌ	ఋ	కృ	ౠ	కౄ	ఌ	కౢ	ౡ	కౣ
Kannada	ಐ	ಕೈ	ಒ	ಕೊ	ಓ	ಕೋ	ಔ	ಕೌ	ಋ	ಕೃ	ೠ	ಕೄ	ಌ	ಕೢ	ೡ	ಕೣ
Szinhála	ඓ	කෛ	ඔ	කො	ඕ	කෝ	ඖ	කෞ	ඍ	කෘ	ඎ	කෲ	ඏ	කෟ	ඐ	කෳ
Malajálam	ഐ	കൈ	ഒ	കൊ	ഓ	കോ	ഔ	കൗ	ഋ	കൃ	ൠ	കൄ	ഌ	കൢ	ൡ	കൣ
Tamil	ஐ	கை	ஒ	கொ	ஓ	கோ	ஔ	கௌ
Khmer	ឰ	កៃ			ឱ	កោ	ឳ	កៅ	ឫ	ក្ឫ	ឬ	ក្ឬ	ឭ	ក្ឭ	ឮ	ក្ឮ
Thai	อาย	กาย			โอ	โก	อาว	กาว	อฤ	กฤ	อฤๅ	กฤๅ	อฦ	กฦ	อฦๅ	กฦๅ

Számok

	0	1	2	3	4	5	6	7	8	9
Orija	୦	୧	୨	୩	୪	୫	୬	୭	୮	୯
Nagári	০	১	২	৩	৪	৫	৬	৭	৮	৯
Dévanagári	०	१	२	३	४	५	६	७	८	९
Gudzsaráti	૦	૧	૨	૩	૪	૫	૬	૭	૮	૯
Gurmuki	੦	੧	੨	੩	੪	੫	੬	੭	੮	੯
Tibeti	༠	༡	༢	༣	༤	༥	༦	༧	༨	༩
Bráhmi
Telugu	౦	౧	౨	౩	౪	౫	౬	౭	౮	౯
Kannada	೦	೧	೨	೩	೪	೫	೬	೭	೮	೯
Malajálam	൦	൧	൨	൩	൪	൫	൬	൭	൮	൯
Tamil	೦	௧	௨	௩	௪	௫	௬	௭	௮	௯
Khmer	០	១	២	៣	៤	៥	៦	៧	៨	៩
Thai	๐	๑	๒	๓	๔	๕	๖	๗	๘	๙

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Brahmic family of scripts című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Major István: VI. Dél-Ázsia nyelvei. In Ligeti Lajos (szerk.): Keleti nevek magyar helyesírása. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2080-X  
• Languages and Scripts of India. cs.colostate.edu. (Hozzáférés: 2011. március 22.)
• Fodor István (szerk): A világ nyelvei. Budapest: Akadémia. 1999. ISBN 9630575973  
• Brāhmī Alphabet. Omniglot - Writing systems. (Hozzáférés: 2011. március 22.)