Csáky Miklós (püspök)
Körösszegi báró Csáky Miklós (1465 körül – Nagylak, Csanád vármegye, 1514. május 28.) kinevezett és megerősített, de föl nem szentelt csanádi püspök. Püspöki széke révén Csanád vármegye örökös főispánja, ebbéli minőségében a Dózsa György-féle parasztfelkelés idején a Csanád vármegyei nemesi hadak vezére.
Csáky Miklós | |||||
Csanád püspöke | |||||
Született | 1465 körül nem ismert | ||||
Elhunyt | 1514. május 18. (48-49 évesen) Nagylak | ||||
Nemzetiség | magyar | ||||
Iskolái | Padovai Egyetem (1495–1498) | ||||
Felekezet | római katolikus egyház | ||||
Püspökségi ideje 1500. május 8. – 1514. május 28. | |||||
Csáky Miklós a Catholic Hierarchy-n |
Élete
szerkesztésCsáky Benedek temesi nagybirtokos és rozgonyi Rozgonyi Apollónia fiaként született, testvérei: László, Ferenc, Anna (bajnai Both András horvat bán hitvese), Borbála (hédervári Héderváry Ferenchez ment feleségül), Kata, Borbála voltak. 1495-98 között Páduában tanult. 1491-ben II. Ulászló magyar király kinevezte nagybányai plébánossá, de a város nem fogadta el. 1499. május 18-án kárpótlásul megkapta a szerémi püspöki kinevezést. 1500-tól lett ténylegesen szerémi megyéspüspök.
1500. május 8-án csanádi püspökké nevezte ki a király, tényleges beosztását 1501–14 között látta el püspökként. Ehhez a jóváhagyást 1504. szeptember 15-én kapta meg. 1507-től egyben Körösszeg várának birtokosa. Mint sokan a reneszánsz főpapok közül, Csáky sem szenteltette föl magát püspökké, csak kormányzott és élvezte a püspökség előnyeit. A királyi udvarban főleg a cseh humanistákkal tartott kapcsolatot. A művészetek iránt is érdeklődött, Matthaeus Andronicus Tragurinus páduai professzor egyik művét Csákynak ajánlotta.
Halála
szerkesztésA kirobbanó Dózsa György-féle parasztfelkelés során a paraszthadak déli irányba nyomulva érintették a Csanádi egyházmegye területét is. A helybeli és környező nemesekkel egyesülve Báthory István temesvári ispán és Csáky Miklós csanádi püspök vezetése alatt álló nemesi hadak összecsaptak a parasztok seregével, 1514. május 23-án Dózsa György alvezérét, Balogh Istvánt legyőzte az apátfalvi révnél. A győzelmet ünneplő nemeseken még az éjjel rajtaütött a Dózsa vezette fősereg Nagylakon. Csáky, aki előzőleg Dózsát Budán megalázta, nem kapott kegyelmet. Elfogták és karóba húzták.[1]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Garda Dezső: Karóba húzott magyar főurak. erdelyinaplo.ro, 2018. október 26. (Hozzáférés: 2021. október 12.)
Források
szerkesztés- Magyar katolikus lexikon I–XVII. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2014. ISBN 963-361-626-3
Előde: Barátin Lukács |
Csanádi püspök
1500–1514 |
Utóda: Csaholy Ferenc |