Csáky Miklós (püspök)

(1465—1514) püspök
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 22.

Körösszegi báró Csáky Miklós (1465 körül – Nagylak, Csanád vármegye, 1514. május 28.) kinevezett és megerősített, de föl nem szentelt csanádi püspök. Püspöki széke révén Csanád vármegye örökös főispánja, ebbéli minőségében a Dózsa György-féle parasztfelkelés idején a Csanád vármegyei nemesi hadak vezére.

Csáky Miklós
Csanád püspöke
Született1465 körül
nem ismert
Elhunyt1514. május 18. (48-49 évesen)
Nagylak
Nemzetiségmagyar
IskoláiPadovai Egyetem (1495–1498)
Felekezetrómai katolikus egyház
Püspökségi ideje
1500. május 8. – 1514. május 28.
Előző püspök
Következő püspök
Barátin Lukács
Csaholy Ferenc
Csáky Miklós a Catholic Hierarchy-n
 
A belezi kunkereszt Magyarcsanád külterületén, Csáky kivégzésének feltételezett helye

Csáky Benedek temesi nagybirtokos és rozgonyi Rozgonyi Apollónia fiaként született, testvérei: László, Ferenc, Anna (bajnai Both András horvat bán hitvese), Borbála (hédervári Héderváry Ferenchez ment feleségül), Kata, Borbála voltak. 1495-98 között Páduában tanult. 1491-ben II. Ulászló magyar király kinevezte nagybányai plébánossá, de a város nem fogadta el. 1499. május 18-án kárpótlásul megkapta a szerémi püspöki kinevezést. 1500-tól lett ténylegesen szerémi megyéspüspök.

1500. május 8-án csanádi püspökké nevezte ki a király, tényleges beosztását 1501–14 között látta el püspökként. Ehhez a jóváhagyást 1504. szeptember 15-én kapta meg. 1507-től egyben Körösszeg várának birtokosa. Mint sokan a reneszánsz főpapok közül, Csáky sem szenteltette föl magát püspökké, csak kormányzott és élvezte a püspökség előnyeit. A királyi udvarban főleg a cseh humanistákkal tartott kapcsolatot. A művészetek iránt is érdeklődött, Matthaeus Andronicus Tragurinus páduai professzor egyik művét Csákynak ajánlotta.

A kirobbanó Dózsa György-féle parasztfelkelés során a paraszthadak déli irányba nyomulva érintették a Csanádi egyházmegye területét is. A helybeli és környező nemesekkel egyesülve Báthory István temesvári ispán és Csáky Miklós csanádi püspök vezetése alatt álló nemesi hadak összecsaptak a parasztok seregével, 1514. május 23-án Dózsa György alvezérét, Balogh Istvánt legyőzte az apátfalvi révnél. A győzelmet ünneplő nemeseken még az éjjel rajtaütött a Dózsa vezette fősereg Nagylakon. Csáky, aki előzőleg Dózsát Budán megalázta, nem kapott kegyelmet. Elfogták és karóba húzták.[1]

  1. Garda Dezső: Karóba húzott magyar főurak. erdelyinaplo.ro, 2018. október 26. (Hozzáférés: 2021. október 12.)


Előde:
Barátin Lukács
Utóda:
Csaholy Ferenc
  NODES