Csáp
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A csáp a rovarok és néhány gerinctelen állat fején levő érzékelő szerve. Módosult végtag, mely legnagyobb részben tapogatásra és néha még szaglásra is szolgál. A csápok egyes esetekben a helyváltoztatást is segítik [ pl. az alsórendű rákok osztályához tartozó ágascsápú rákoknál, vízi bolhánál (Daphnia pulex) a hatalmasan megnyúlt és dúsan szőrözött szerv ], bizonyos esetekben a táplálék megragadására is alkalmasak.
Szerkezetük és alakjuk nagyon változatos, s az egyes ízeltlábúak meghatározásánál fontos faji, illetve rendszertani bélyegek.
Formájuk és szerkezetük változatos, különösen a rovaroknál, de minden esetben több-kevesebb, egymással mozgékonyan ízülő ízből állanak. A rákoknál, és a csigáknál mindig két pár csáp van, míg a többi ízeltlábúnál csupán egy.
A zöld lombszöcske csápja hosszabb a fél testhossznál.[1]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Zöld lombszöcske. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 11.)
Források
szerkesztés- dr. Bakonyi Gábor, dr. Juhász Lajos, dr. Kiss István, dr. Palotás Gábor Állattan
- A Pallas nagy lexikona
- ARCANUM értelmező szótár
- Wikipedia EN
