Császári és Királyi Hadsereg

A Császári és Királyi Hadsereg, németül: kaiserlich und königliche Armee (k.u.k. Armee) volt az Osztrák–Magyar Monarchia szárazföldi hadereje 1867-től 1918-ig. A hadsereg az Osztrák–Magyar Fegyveres Erők része volt a haditengerészettel együtt. Korabeli hivatalos forrásokban általában csak a Bewaffnete Macht (Fegyveres Erők) elnevezés szerepelt.

Császári és Királyi Hadsereg
Az Osztrák–Magyar Monarchia hadizászlaja 1918-ban
Dátum	1867–1918
Ország	Osztrák–Magyar Monarchia
Típus	hadsereg
Feladat	Az Osztrák–Magyar Monarchia szuverenitásának és területi épségének védelme
Méret	430 000 fő (1913) 2 500 000 fő (1914) 7 800 000 fő (1914-1918)
Parancsnokok
Híres parancsnokok	Rudolf von Steinstätten (utolsó hadügyminiszter) Kövess Hermann (utolsó vezérkari főnök) Horthy Miklós (utolsó flottaparancsnok) Frigyes főherceg Conrad von Hötzendorf Rohr Ferenc
Kultúra és történelem
Háborús részvétel	Bosznia-Hercegovina okkupációja Első világháború
A Wikimédia Commons tartalmaz Császári és Királyi Hadsereg témájú médiaállományokat.

Három hadseregből állt:

• A Közös Hadsereg (Gemeinsame Armee)
• Az osztrák Császári-Királyi Honvédség (k.k. Landwehr)
• Magyar Királyi Honvédség (k.u. Landwehr)

Az Osztrák–Magyar Hadsereg katonai kerületei/hadtestjeinek elhelyezése

A Császári és Királyi Hadsereg uniformisai

A hadsereg élén a korlátlan rendelkezési joggal bíró császár és király, mint legfőbb hadúr (Allerhöchster Kriegsherr) állt, az ő kezében összpontosult a legfelsőbb főparancsnokság (Allerhöchste Oberbefehl).

Története

Az 1848-49-es szabadságharc utáni 20 évnyi nyugtalan együttélés idején a magyar katonák legtöbbször Magyarországon kívül, vegyes nemzetiségű egységekben szolgáltak. Az 1867-es kiegyezés után hozták létre a három részből álló haderőt, amely a Monarchia 1918-as felbomlásakor szűnt meg.

Megnevezésük

A Császári és Királyi Hadügyminisztérium alá rendelt hadseregek számára különböző megnevezéseket használt. A császári törvényhozás számára a közösen irányított, illetve felügyelet haderőket az egyszerűség kedvéért „közös hadseregnek” nevezték. Háború esetén amikor a többi haderőt is közösen irányították csakis a „Császári és Királyi Hadsereg” megnevezést használták. viszont. Az ún. hadsereg-főparancsnokság (Armeeoberkommando, rövidítva AOK) csakis háborúban állt fel.

A haderők feladata és finanszírozásuk

A haderők feladata és fenntartásukat az 1889. évi törvényben rögzítették:

• A Császári és Királyi Hadsereg és a Császári és Királyi Haditengerészet az Osztrák–Magyar Monarchia területi épségéért és a belső rend fenntartásáért volt hivatott felelős.
• A „Landwehr” és a Honvédség a közös hadsereget egészítette ki háború idején. Béke időben a belső rend fenntartását volt hivatott fenntartani.
• A népfelkelő alakulatok csakis háború esetén álltak fel, amik a már meglévő haderőket egészítették ki.

A teljes pénzügyi kiadás a haderőnemek finanszírozására 1912-ben kb. 670 millió Koronát tett ki. Ez a teljes ország nettó bevételeinek a 3,5%-a volt. Oroszországban és Németországban ezek a kiadások a nettó bevételek 5%-át tették ki.

Vezérkari főnökök

• 1874–1876: Franz von John
• 1876–1881: Anton von Schönfeld
• 1881–1906: Friedrich von Beck-Rzikowsky
• 1906–1911: Franz Conrad von Hötzendorf
• 1911–1912: Blasius Schemua
• 1912−1917: Franz Conrad von Hötzendorf
• 1917–1918: Arthur Arz von Straussenburg

Szervezeti felépítés

Őfelsége Katonai Irodája

A uralkodó az Osztrák–Magyar Monarchia összes fegyveres erejének Legfelsőbb Hadura. Ebbéli tevékenységének ellátására, valamint a közte és a katonai hivatalok közti közvetítésre hivatott az 1849. óta működő Katonai Iroda, amely önálló hatóságot nem képez, hanem a beérkező felterjesztéseket Őfelsége parancsai szerint kezeli és a legfelsőbb elhatározások tervezeteit szerkeszti. Az Iroda főnöke egy tábornok vagy ezredes, a többi személyzet törzs- és főtisztekből, valamint hivatalnokokból áll. Az iroda feladata a katonai összeköttetés volt az uralkodó és a központi hivatalok felé katonai ügyekben. Ezek voltak a bécsi Császári és Királyi Hadügyminisztérium, a szintén Bécsben lévő Osztrák Császári Hadügyminisztérium és a budapesti Magyar Királyi Hadügyminisztérium.

I. Ferenc József osztrák császár és magyar király 1885 körül

Császári és Királyi Vezérkar Főnöke

A vezérkar hivatali szervezetének gyökerei a XVIII. század elejére nyúlnak vissza. 1801-től békében is működő szervezetté vált, a fenti névvel a kiegyezés körüli évektől jelölték, és 1895-től lett a hivatalos neve: Chef des Generalstabes für die gesamte bewaffnete Macht. A haderő 1853-as reformja során a hadügyminisztérium segédközegéül sorolták be, de a nagy egyéniségű vezetői mint pl. Friedrich von Beck-Rzikowsky vagy Franz Conrad von Hötzendorf idején a hadügyminisztertől függetlenítve és az uralkodónak közvetlenül alárendelve működött, így a vezérkari főnök kezében összpontosult a haderő tényleges irányítása.

Franz Conrad von Hötzendorf tábornagy, vezérkari főnök

Birodalmi Hadügyminisztérium

A hadügyminisztériumnak közvetlenül voltak alárendelve a katonai kerületparancsnokságok. Élükön egy-egy tábornok állt. A parancsnokságok a következőképpen szerveződtek:

• A katonai osztály élén a vezérkari főnökkel felelt a katonai ügyekért.
• A katonai műszaki-építő osztály felelt a katonai került műszaki építményeiért.
• A hadtest vagy katonai került parancsnokság igazgatási ügyeit intéző osztály.
• A kiszolgáló alakulatok a hadtest vagy katonai kerület tüzérségét, jogi ügyvitelét, egészségügyi ellátását, tábori lelkészi tevékenységeit ölelte fel.

Összegezve az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregét (Landstreitkräfte) 5 részre lehet bontani:

• A Közös hadsereg (Gemeinsame Armee), amely állt;
  • német ezredekből,
  • magyar ezredekből
• az Osztrák Császári-Királyi Honvédségre (k.k. Landwehr),
• a Magyar Királyi Honvédségre (k.u. Landwehr),
• és ezen belül a Horvát-Szlavón Honvédségre (kroatisch-slawonische Landwehr, hrvatsko domobranstvo)

1915-től az alakulatok elveszítették különleges megnevezéseiket, ezután hivatalosan csakis a számozásukat használták. A köznyelv és a katonák azonban továbbra is korábbi neveiken nevezték ezredeiket.

A Közös Hadsereg

A Császári és Királyi Hadsereg 1915-ben bevezetett gyalogsági zászlója (K.u.k.Infanteriefahne).

A Hadsereg fő erejét a közös „Császári és Királyi Hadsereg” (németül: kaiserlich und königliche (k.u.k.) Armee) adta, ehhez képest az osztrák k.k. Landwehr és a Magyar Királyi Honvédség eltörpült mind létszámra, mind fegyverzetre, alapvetően másodlagos jelentőségű volt. A két honvédség például egyáltalán nem rendelkezett nehéztüzérséggel. A Honvédség és a Landwehr ezredei három zászlóaljból álltak, a közös hadsereg ezredei pedig négy zászlóaljból álltak.

Az első világháború kitörésekor a hadseregek szervezeti felépítése

A hadseregek 1914-es mozgósítás előtti létszáma

• 25 000 tiszt (Orvosokat, állatorvosokat és számvevő tiszteket nem bele számolva.)
• 415 000 altiszt és legénységi beosztású katonák
• 87 000 ló
• 1200 löveg – (Erőd lövegek és tartalékos alakulat lövegeit nem bele számolva.)

Az Osztrák Császári Hadsereg ulánus tisztjének tcsapkája

Császári és Királyi Hadsereg (k.u.k. Armee)

• 16 hadtest parancsnokság
• 49 gyalogos hadosztály

→ 76 gyalogdandár

→ 14 hegyi dandár

• 8 lovassági hadosztály

→ 16 lovasdandár

• 102 gyalogezred 4 zászlóaljjal
• 4 bosznia-hercegovinai gyalogezred 4 zászlóaljjal
• 4 tiroli "Kaiserjäger – Császárvadász" vadászezred 4 zászlóaljjal
• 32 tábori "Feldjäger" zászlóalj
• 1 bosznia-hercegovinai tábori "Feldjäger" zászlóalj
• 42 tábori tüzérezred
• 14 tábori ágyútarackos tüzérezred
• 11 lóvontatású tüzérosztály
• 14 nehéz ágyútarackos tüzérosztály
• 11 hegyi tüzérezred
• 6 erőd tüzérezred
• 10 önálló erőd tüzérosztály
• 15 dragonyos ezred
• 16 huszárezred
• 11 ulánus ezred
• 16 trén "hadtáp" osztály
• 14 utász zászlóalj
• 9 műszaki zászlóalj
• 1 hidász zászlóalj
• 1 vasúti ezred
• 1 távíró ezred

A k.u.k. dragonyos tiszt sisakja

Osztrák Császári-királyi Honvédség (k.k. Landwehr)

• 35 honvéd "Landwehr" gyalogezred 3 zászlóaljjal
• 2 honvéd "Landwehr" hegyi gyalogezred
• 3 tiroli "Landesschützen" lövészezred
• 1 lovasított tiroli "Landesschützen" lövészosztály
• 1 lovasított dalmáciai "Landesschützen" lövészosztály
• 6 honvéd "Landwehr" ulánus ezred
• 8 honvéd "Landwehr" tábori tüzérosztály
• 8 honvéd "Landwehr" tábori ágyútarackos tüzérosztály

Magyar Királyi Honvédség (k.u. Landwehr)

• 6 magyar királyi honvéd katonai kerület
• 2 magyar királyi honvéd gyalogos hadosztály
• 2 magyar királyi honvéd lovassági hadosztály
• 4 magyar királyi honvéd gyalogdandár
• 12 önálló magyar királyi honvéd gyalogdandár
• 4 magyar királyi honvéd lovasdandár
• 32 magyar királyi honvéd gyalogezred
• 10 magyar királyi honvéd huszárezred
• 8 magyar királyi honvéd tábori tüzérezred
• 1 magyar királyi honvéd lóvontatású tüzérosztály

Csapatzászlók

Más országoktól eltérően az Osztrák–Magyar Monarchia nem használt minden egyes ezred számára különböző csapatzászlót. Csak ötféle különböző megjelenésű csapatzászló volt engedélyezve: kettő a Császári és Királyi Hadseregnek, egyet fehér alapszínnel, egyet az ún. császár sárga alapszínnel és egy az osztrák k.k. Landwehr, és kettő a Magyar Királyi Honvédség magyar és horvát ezredei számára. A Császári és Királyi Hadsereg fehér és sárga zászlóinak elülső oldalán egységesen a Habsburg–Lotaringiai-ház nagycímere szerepelt, a fehér hátoldalán egy stilizált Szűz Mária és kis Jézus alakot viselt. Azonban a sárga zászló mindkét oldalán a kétfejű sast viselte. Két anyagból varrták össze őket, amit három oldalon fekete-sárga-vörös színű lángnyelvek sora zárt. A zászlórudat ugyanilyen színű spirálisan felvitt csíkok színesítették. A közös hadsereg alakulatait a fehér színű zászlóval látták el, kivéve a 2., 4., 39., 41., 57. gyalogezredeket. Az osztrák k.k. Landwehr zászlójának előoldalán a kétfejű sas, hátoldalán I. Ferenc József osztrák (német) uralkodói névjele szerepelt. A Magyar Királyi Honvédség kétféle zászlót használt, egyet a magyar, egyet a horvát alakulatai számára. Ezek előoldalán a Magyar Királyság középcímere, hátoldalán I. Ferenc József magyar uralkodói névjele szerepelt. Eltérés, hogy a magyar zászlókon a magyar piros-fehér-zöld, a horváton pedig a horvát piros-fehér-kék nemzeti színek szerepeltek.

• 
  A "Császári és Királyi Hadsereg" fehér színű csapatzászlajának előoldala
• 
  A "Császári és Királyi Hadsereg" fehér színű csapatzászlajának hátoldala Szűz Máriával és a kis Jézussal
• 
  A "Császári és Királyi Hadsereg" sárga színű csapatzászlaja (mindkét oldal megegyezik)
• 
  A "k.k. Landwehr" fehér színű csapatzászlajának előoldala (megegyezik a "Császári és Királyi Hadsereg" fehér színű csapatzászlajának előoldalával)
• 
  A "k.k. Landwehr" fehér színű csapatzászlajának hátoldala I. Ferenc József osztrák (német) uralkodói névjelével
• 
  A "Magyar Királyi Honvédség" csapatzászlajának elülső oldala a Magyar Királyság középcímerével
• 
  A "Magyar Királyi Honvédség" csapatzászlajának hátoldala I. Ferenc József magyar uralkodói névjelével (1FJ)
• 
  A "Horvát-Szlavón Honvédség" csapatzászlajának elülső oldala a Magyar Királyság középcímerével
• 
  A "Horvát-Szlavón Honvédség" csapatzászlajának hátoldala I. Ferenc József magyar uralkodói névjelével

Kapcsolódó szócikkek

• Császári és Királyi Fegyveres Erők
• A Császári és Királyi Hadsereg hadtestei 1914-ben
• A Császári és Királyi Hadsereg hadosztályai 1914-ben
• A Császári és Királyi Hadsereg rendfokozatai (szárazföldi egységek)
• A császári és királyi haditengerészet rendfokozatai
• Császári és Királyi Haditengerészet
• A Császári-Királyi Hadsereg 1848-1849-ben
• Császári és Királyi Huszárok
• Magyar Királyi Honvédség
• Hadtörténeti Múzeum (Bécs)