Csodatölcsérfélék

A csodatölcsérfélék (éjjelnyílók, Nyctaginaceae) a szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjének egyik családja, amit az álkörmösfélék közeli rokonának tekintenek. Közel ötven nemzetségébe mintegy 3000 faj tartozik.

Csodatölcsérfélék
Virágzó murvafürt Egyiptomban
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots) Csoport: Core eudicots Rend: Szegfűvirágúak (Caryophyllales) Család: Csodatölcsérfélék (Nyctaginaceae) Juss.
Nemzetségek
Abronia Acleisanthes Allionia Allioniella Ammocodon Andradea Anulocaulis Belemia Boerhavia Boldoa murvafürt (Bougainvillea) Caribea Cephalotomandra Colignonia Commicarpus Cryptocarpus Cuscatlania Cyphomeris Grajalesia Guapira Hesperonia Izabalaea Leucaster csodatölcsér (Mirabilis) Neea Neeopsis Nyctaginia Okenia Oxybaphus Phaeoptilum Pisonia Pisoniella Quamoclidion Ramisia Reichenbachia Salpianthus Selinocarpus Tripterocalyx
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Csodatölcsérfélék témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Csodatölcsérfélék témájú kategóriát.

Az APG a családot a valódi kétszikűeken belül a core eudicots kládba sorolja.

Elterjedésük

Fajai főleg a trópusokon, elsősorban Amerikában terjedtek el.

Megjelenésük, felépítésük

Sok fajuk fásszárú.

Forrt, tölcséres leplű viráguk alatt csészére emlékeztető murvalevélkör helyezkedik el. Az álkörmösféléktől leveleik átellenes állása és a fellevelekből kialakult, a virágokat körbefogó, színes csalogatószervük különbözteti meg őket.

Életmódjuk

Sok fajukat madarak porozzák be.

Felhasználásuk

Több fajuk kerti dísznövény. Közülük a legismertebb a sok színváltozatban elterjedt nagy csodatölcsér (Mirabilis jalapa), amit Gregor Mendel genetikai kísérletei tettek híressé.

Források

• Kempelen Farkas digitális tankönyvtár: A libatopvirágúak rendje - Chenopodiales