Darmstadt

	Darmstadt
; Darmstadt címere	; Darmstadt zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Hessen
Kerület	Darmstadt kormányzati kerület
Járás	Darmstadt Government Region (1945–)
Alapítás éve	1196
Polgármester	Hanno Benz (SPD)
Irányítószám	64283–64297
Körzethívószám	06151; 06150; 06159;
Rendszám	DA
Testvérvárosok	Lista Graz (1968. október – )
	Népesség
Teljes népesség	164 792 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	1139 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	144 m
Terület	122,23 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 52′, k. h. 8° 39′49.866667°N 8.650000°EKoordináták: é. sz. 49° 52′, k. h. 8° 39′49.866667°N 8.650000°E
	Darmstadt Pozíció Hessen térképén
	Elhelyezkedése Hessen térképén
	Darmstadt weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Darmstadt témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Darmstadt város Németországban, Hessen szövetségi tartomány déli részén. Hessen negyedik legnépesebb városa Frankfurt am Main, Wiesbaden és Kassel után. Jelentőségét jól illusztrálja a hesseni belügyminisztérium által 1997-ben adományozott "tudomány városa" (Wissenschaftsstadt) kitüntetés, amit elsősorban az 1877-ben alapított műszaki egyetemének (Technische Universität), három főiskolájának, illetve számos kutatóintézetének köszönhet. A város felsőoktatási intézményei összesen több mint 30 000 hallgatót számlálnak.

Darmstadt ismert még a Jugendstil központjaként is. Ezen hírnevét az 1899-ben Ernő Lajos hesseni nagyherceg által alapított művészkolónia munkássága alapozta meg.
Itt található az Európai Űrügynökség repülésirányító központja, az ESOC. Innen több űrszonda és Föld körül keringő műhold tevékenységét irányítják.

Fekvése

Hessen szövetségi tartomány déli részén található város. A legközelebbi nagyvárosok: kb. 30 km-re északra Frankfurt am Main és kb. 45 km-re délre Mannheim.

Városrészei

Arheilgen
Bessungen
Eberstadt
Kranichstein
Mitte
Nord
Ost
West
Wixhausen
Europaviertel
Johannesviertel
Martinsviertel

Városrészei

Története

Darmstadt 1661-ben

A vidéket már Kr. e. 2000-ben is lakták. Az egykori római utak mentén épült várost 8. vagy a 9. században alapították a frankok. A 11. században a Sigebodo grófok tulajdona lett. 1002-ben a Wormsi püspök itt székelt. 1330. július 30-án Bajor Lajos gróf városi jogokat adományozott a településnek. Ekkoriban kezdték el építeni a városfalat. A 14. és a 15. században a Katzenelnbogen grófok felépítik ismét a várat. A 15. század közepén rezidenciájukat is itt építették ki. 1479-ben kihalt a Katzenelnbogen család, és a város III. Henrik hesseni tartománygróf tulajdonába került. 1567-ben meghalt I. Fülöp tartománygróf, aki felosztotta Hessent négy fia között. 1567-től I. György - Fülöp hesseni gróf fia - Darmstadtban rendezte be rezidenciáját, a kastélyban francia mintáraazdag udvart tartottak. Az 1580-as években többször felüti a fejét a pestis. A város V. Lajos alatt tovább fejlődött. A harmincéves háborút azonban Darmstadt is megszenvedte: 1630-ban a svédek bevették a várost, és csak 1649-ben távoztak. 1693-ban a franciák lerombolják a várost, ám Ernő Lajos újjáépíttette az elővárost 1695-ben. 1790-ben X. Lajos vallásszabadságot hirdetett. 1806-ban Napóleon X. Lajost nagyherceggé nevezte ki, aki önigazgatási jogot adott a városnak.1815-ben Darmstadt a Hesseni Nagyhercegség része lett. 1870-ben a megalakuló Német Birodalom része lett.

Darmstadtban találkozott egymással Goethe, Wieland és Herder valamint a Sturm und Drang irányzatának több más képviselője is. A világhírú költők alkotta baráti kör kialakulásában Karoline (Henriette Cristiane) von Hessen grófnő személye nagy szerepet játszott, aki (miközben férje katonáskodott) maga köré gyűjtötte e szellemi nagyságokat. Herrengartenben levő sírjának felirata is erre emlékeztet.

Művészet

Az 1900-as évek eleje körül Ernst Ludwig nagyherceg művészkolóniát alapított a máig híres Mathildenhöhén, ahova neves külföldi mestereket is meghívott: festők, képzőművészek érkeztek a városba,bemutatva műveiket, s közben az itteni környezet is újabb művek készítésére ihlette őket. Ez a hagyomány máig fennmaradt, a Rosenhöhén máig működik egy művészkolónia, amelynek talán a város különleges atmoszféráját köszönheti, s amelyet a második világháború sem tudott teljesen megszüntetni.

2021 óta Mathildenhöhe a világörökség része.^[2]

Látnivalók

Régi városháza
Lajos-szobor
Márk-téren álló kastély
Mathildenhöhe művésztelep
János-templom
Lajos-templom
Pál-templom
Várostemplom (evangélikus)
Városfal

Galéria

Légifelvétel
Darmstadt látképe
Nosztalgia-vonat
Hundertwasser-ház
II. világháborús emlékmű

Közúti közlekedés

A várost érinti az A5-ös autópálya .

Vasúti közlekedés

Bővebben: Darmstadt Hauptbahnhof

Média

Az 50-es, 60-as években megindult a televízióadás.

Aktuális újságok:

Darmstädter Echo
Frankfurter Rundschau
Frankfurter Allgemeine Zeitung
„Bessunger Neue Nachrichten“
„Lokalanzeiger”
Arheilger Post

A városban működik a Radio Darmstadt.

Itt születtek, itt éltek

Andreas Böhm (1720–1790), német filozófus és matematikus, a Gießeni Egyetem professzora
Georg Christoph Lichtenberg (1742–1799), matematikus, fizikus és író
Johann Wilhelm Ernst Wägner (1800–1886), író, fordító és evangélikus teológus
Justus von Liebig (1803–1873) vegyész
Georg Büchner (1813–1837), orvos, forradalmár és költő
Ludwig von der Tann-Rathsamhausen (1815–1881) katona
Karl Raupp (1837–1918), festő
Georg Gottfried Gervinus (1805–1871), történetíró és politikus
Georg von Hertling (1843–1919) politikus
Hesseni Alekszandra Fjodorovna orosz cárné (1872–1918), orosz cárné
Friedrich Gundolf (1880–1931), költő, irodalomtörténész és egyetemi tanár.
Carl-Heinrich von Stülpnagel (1886–1944), katona
Christa Winsloe (1888–1944), írónő
Georg Dascher (1911–1944), kézilabdázó
Hans Christian Blech (1915–1993), színész
Karlheinz Böhm (1928–2014), színész
Mirjam Pressler (1940–2019), írónő és műfordító
Björn Phau (1979–), teniszező
Oliver Heil (1988–), labdarúgó
Marco Koch (1990–), úszó
Roberto Soriano (1991–), labdarúgó