Deneb
A Deneb (Alfa Cyg, Alfa Cygni, α Cygni) a Hattyú csillagkép legfényesebb csillaga.
| Deneb | |
 | |
| A Deneb a Hattyú csillagképben az Északi Kereszt legfelső csillaga | |
| Megfigyelési adatok | |
| Csillagkép | Hattyú csillagkép |
| Epocha | 2000 |
| Rektaszcenzió | 20h 41m |
| Deklináció | +45,3° |
| Távolság | 1500 fé |
| Látszólagos fényesség | 1,25[1] |
| Abszolút fényesség | -7,5 |
| Színkép típusa | A2 |
| Változócsillag típusa | Alfa Cygni típusú |
| Pályaadatok | |
| Évi parallaxis | 0,001" |
| Radiális sebesség | −4,9 km/s |
| Sajátmozgás | |
| rektaszcenzióban | 2,01 mas/év |
| deklinációban | 1,85 mas/év |
| Fizikai adatok | |
| Sugár | 200 R☉ |
| Tömeg | 20 M☉ |
| Hőmérséklet | |
| Felszín | 8400 K |
| Luminozitás | +210000 L☉ |
| Forgási adatok | |
| Radiális forgási sebesség | 39 km/s[2] |
Róla nevezték el az Alfa Cygni típusú változócsillag kategóriát.
Leírása
szerkesztésA Deneb színképtípusa A2. Átmérője a Napénak 200-szorosa. (Ha a Naprendszerben helyezkedne el, majdnem a Föld pályájáig érne).
A Deneb távolsága bizonytalan. A legvalószínűbb minimális érték 1500 fényév. Ez alapján az abszolút fényessége -7,5 magnitúdó. (egyes források 1600-1700 fényéves távolságot adnak meg). Ha ezt az 1500 fényéves távolságot adottnak vesszük, akkor a Deneb egyetlen szeptemberi éjszaka alatt annyi fényt sugároz ki, mint a mi Napunk száz év alatt.
Egyes becslések szerint a távolsága 2100 vagy akár 2600 fényév is lehet. Ezek alapján a Deneb 160 000-szer fényesebb a Napunknál.
A magjában már elhasználódott a hidrogén. James Kaler szerint a Deneb 100 000-szeres anyagmennyiséget veszít a Napunkhoz viszonyítva, ez azonban nem akadályozza meg, hogy csillagászati távlatban rövid időn belül szupernovává váljék.
Róla nevezték el az Alfa Cygni típusú kategóriát.
Nevének eredete
szerkesztésNeve az arab dhanab szóból származik, jelentése: farok. A Deneb tehát a Hattyú csillagkép farkát jelképezi. (Maga a Deneb szó több más csillag nevében is előfordul „farok” jelentéssel: Denebola (az oroszlán farka - Oroszlán csillagkép), Deneb Kaitos (a cet farka, Cet csillagkép), Deneb Algiedi (az egyszarvú farka - Bak csillagkép).
A középkori arabok még a „dhanab al-dadzsadzsa” nevet használták, aminek jelentése: „a tyúk farka”, manapság azonban hattyúként gondolunk rá.
Ezer évvel korábban az arabok még az „al-ridf” nevet használták a Denebre. Paul Kunitzsch fordítása szerint ennek jelentése: „aki a lovas mögött ül”, vagy: „a követő”. R. H. Allen úgy fordította: „a leghátsó”. Kunitzsch megjegyzi, hogy ez a megnevezés a Deneb helyzetére vonatkozhat a Delta, Gamma, Epsilon és Zeta Cygnihez viszonyítva, amik neve „al-fawarisz”, vagyis „a lovasok”. Az „al-ridf” névből alakult ki a Denebre régebben alkalmazott név: Arided.
Megjelenése a kultúrában
szerkesztés- A Hatalomérzet (angolul: The Feeling of Power) Isaac Asimov tudományos-fantasztikus novellája. Ebben a Földi Föderáció háborúban áll a Denebbel.
- Az Uncommon Sense Hal Clement 1945-ös tudományos-fantasztikus novellája. A novella 1996-ban visszamenőleg megkapta az 1946-os Hugo-díjat a „Best Short Story” kategóriában.[3]
- Az AMD 45 nanométeres technológiájával készült 4 magos processzorainak jó része egy Deneb kódnevű lapkára épül.
Források
szerkesztés- Fred Schaaf: Brightest Stars - Discovering the Universe Through the Sky's Most Brilliant Stars, 2008, ISBN 978-0-471-70410-2
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ [1]
- ↑ Rotational velocities of A-type stars in the northern hemisphere. II. Measurement of v sin i, SIMBAD
- ↑ 1946 Retro Hugo Awards. thehugoawards.org. (Hozzáférés: 2011. február 21.)