Diophantosz
Diophantosz (200 – 284 vagy 214 – 298 körül[1]) egyiptomi hellenisztikus matematikus.
| Diophantosz | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 3. század (?) Alexandria |
| Elhunyt | 3. század (?) Alexandria |
| Ismeretes mint | matematikus |
| Nemzetiség | görög |
| Pályafutása | |
| Szakterület | matematika → diofantoszi egyenlet |
| Jelentős munkái | Aritmetika |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Diophantosz témájú médiaállományokat. | |
Élete
szerkesztésAlexandriából származott. Az ókori görög matematika utolsó nagy képviselőjeként korának híres problémamegoldója volt. Erre utal állítólagos sírfelirata is:
„Az istenek kegyelméből élete egyhatodát gyermekként töltötte. Eltelt életének még egytizenketted része, és kiserkent szakálla. További hetedrész múltán esküvői gyertyái égtek. Öt évvel a lakodalom után fia született, de ó, jaj! A későn született, gyenge gyermeket elragadta a kegyetlen sors, alighogy apja életének felét leélte. Gyászoló apja a számelméletben keresett vigaszt, ám négy év múlva az ő élete is véget ért.”
A szöveg alapján felírható egyenleteket megoldva Diophantosz 84 éves korában halt meg, míg fia 42 évesen.[2]
Az olyan feladványokat kedvelte, amelyek megoldása egész szám, ezért az ilyeneket mindmáig diofantoszi egyenletnek nevezik.
Bár Diophantosz nem használt fejlett algebrai jelöléseket, ő volt az első, aki az ismeretlen mennyiséget szimbólummal jelölte. Ugyancsak ő volt az első, aki az „egyenlő” kifejezés helyett jelölést használt; ezzel megtette az első lépést a szóbeli feladványoktól a szimbolikus algebra felé.[3]
Diophantosz műve évszázadokkal később is alapműnek számított, és nagy hatást gyakorolt a reneszánsz kori Európa tudósaira.[3]
Pierre Fermat (1601–1665) az Aritmetika egyik példányának margóján tette meg később híressé vált sejtésének közlését, amit a szövegben lévő egyik gyakorlat ihletett. Ez három évszázadon át tartó kutatást indított el a matematikusok körében a számelmélet terén.[3]
Az Aritmetika
szerkesztésFő műve, az „Aritmetika” tizenhárom könyvéből csak hat maradt fenn görög nyelven, a Maximosz Planudész-féle scholionokkal.
További hét könyv arab fordításban maradt fent. Az első három könyv tartalma megegyezik a görög és az arab változatban, a többi eltér. Szakértők egyetértenek abban, hogy az arab változat őrzi az eredeti tartalmat, és a görög számozás szerinti 4-5-6. könyvek csupán kivonatok az eredeti 8-13. könyvekből.[4]
A 13 kötetből napjainkra 10 maradt fent. Diophantosz mintegy 130 problémát tárgyal konkrétan, és ezek általános megoldási módszerét is levezeti.[3] A mű az első- és másodfokú egyenleteket egy ismeretlennel tárgyalja. A negatív értékű vagy irracionális számot adó megoldásokat nem fogadta el.
Ránk maradt tőle még egy „Peri polügónon arithmón” című mű, valamint írt egy „Poriszmata” című tanulmányt is.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Születési ideje bizonytalan, lehet, hogy korábban élt, az 1. vagy 2. században.
- ↑ Eric W. Weisstein: The CRC concise encyclopedia of mathematics, 1999, CRC Press, ISBN 0-8493-9640-9
- ↑ a b c d James Tanton, Ph.D.: Encyclopedia of Mathematics, 2005, Facts on File, ISBN 0-8160-5124-0
- ↑ S. Cuomo: Ancient mathematics, Taylor and Francis e-Library, 2005, ISBN 0-203-99573-2, p. 218
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztésForrások
szerkesztés- Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904.
- Simon Singh: A nagy Fermat-sejtés. Park Könyvkiadó, Bp., 2007.
