Domborzat

földrajzi fogalom
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 24.

A domborzat vagy (föld)felszín (relief) természetföldrajzi fogalom, egy bolygó szilárd kérgének (litoszféra) és vízburkának (hidroszféra) felülete. Azokon a bolygókon, amelyeknek van légköre, a domborzat az iménti két szféra és az atmoszféra határfelülete. A domborzat legjobban leírható jellemzője vertikális tagolódás, ezért alapfogalma a tengerszint feletti magasság. A földrajz pusztán leírja a földfelszínt, a földtörténeti korokban folyamatosan változó domborzati elemek (síkság, domb, hegy, völgy stb.) behatóbb vizsgálatával a geomorfológia foglalkozik. A természettudományi diszciplínák nagy része vizsgálja a domborzatnak a biotikus (például állatföldrajz, mezőgazdaságtan) és az abiotikus környezetre (például klimatológia, meteorológia) gyakorolt hatását, sőt, maguk a domborzati viszonyok az abiotikus tényezők lényeges részei. A víz alatti domborzat kutatásával a batimetria foglalkozik.

Más megfogalmazás szerint a domborzat a Föld térszínformáinak összessége, a földfelszín függőleges tagozódása.[1]

A Világ térképe.
  1. Értelmező 1. köt. 241. o.
  • Értelmező: Magyar Értelmező Kéziszótár I-II. Budapest: Akadémiai. 1987.  
  NODES
os 8