Dracunculiasis
A dracunculiasis, amely guineaféreg-betegség néven is ismert, a guineaféreg által okozott fertőzés.[1] Emberbe guineaféreg-lárva által fertőzött vízibolha viszi, ha ivóvízzel a személy szervezetébe kerül.[1] Kezdetben tünetmentes.[2] Körülbelül egy év elteltével a személy fájdalmas égető érzést tapasztal, amikor a féreg hólyagot formal a bőrben, rendszerint az alsó végtagokban.[1] Néhány héttel ezután a féreg a bőr felszínére mászik.[3] Ez idő alatt a járás és munkavégzés nehézségekbe ütközhet.[2] A betegség csak nagyon ritka esetben halálos.[1]
Az ember az egyedüli emlős, amelyet a guineaféreg megfertőz.[2] A féreg kb. egy-két milliméter széles, a kifejlődött nőstény 60-100 centiméter hosszú (a hímek rövidebbek).[1][2] Az emberi testen kívüli tojások legfeljebb három héten keresztül maradnak életben.[4] A vízi bolha ez időn belül kell, hogy elfogyassza őket.[1] A vízi bolhában lévő lárva négy hónapon keresztül marad életben.[4] Ezért a betegség olyan területen fejlődik ki, ahol a személyek egy helyben maradnak.[5] A betegséget rendszerint a betegség jelei és tünetei alapján lehet diagnosztizálni.[6]
A megelőzés korai diagnózissal lehetséges, majd annak elkerülésével, hogy a páciens a sebet ivóvízbe mártsa.[1] Egyéb törekvések: tiszta vízhez való hozzáférés lehetőségének javítása és vízszűrés, ha a víz nem tiszta.[1] Gyakran a vásznon keresztüli szűrés elegendő.[3] A fertőzött ivóvizet vegyileg úgynevezett temefosszal kezelik a lárva megöléséhez.[1] Nincs gyógyszer vagy oltás a betegség gyógyítására.[1] A férget néhány hét alatt el lehet távolítani egy pálcikára tekerve.[2] A kitörő féreg által képzett fekélyt baktérium elfertőzheti.[2] A fájdalom a féreg eltávolítása után akár néhány hónappal is érezhető lehet.[2]
2013-ban 148 esetet regisztráltak.[1] A szám 1986-ban 3,5 millió volt.[2] Mára már csak négy afrikai országban létezik, ez a szám a 80-as években 20 volt.[1] A legfertőzöttebb ország Dél-Szudán.[1] Nagyon valószínű, hogy ez lesz az első kipusztított parazitás betegség.[7] A guineaféreg-betegséget ősidőktől kezdve ismerjük.[2] Az Ebers tekercsekben már meg lett említve, amely i. e. 1550-re datálható.[8] A „dracunculiasis” név jelentése latinul ’kis sárkányok miatti megpróbáltatás’,[9] míg a „guineaféreg” megnevezést az európaiak adták, miután a 17. században találkoztak a betegséggel Guinea partjain, Nyugat-Afrika területén.[8] A guineaféreghez hasonló fajok egyéb állatfajokban okoznak betegségeket.[10] Ezek nem támadják meg az embert.[10] Elhanyagolt trópusi betegségként osztályozott.[11]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c d e f g h i j k l m Dracunculiasis (guinea-worm disease) Fact sheet N°359 (Revised). World Health Organization, 2014. március 1. (Hozzáférés: 2014. március 18.)
- ↑ a b c d e f g h i Greenaway, C (2004. február 17.). „Dracunculiasis (guinea worm disease).”. CMAJ : Canadian Medical Association journal = journal de l'Association medicale canadienne 170 (4), 495–500. o. PMID 14970098. PMC 332717.
- ↑ a b Cairncross, S (2012. június 1.). „Why is dracunculiasis eradication taking so long?”. Trends in parasitology 28 (6), 225–30. o. DOI:10.1016/j.pt.2012.03.003. PMID 22520367.
- ↑ a b Junghanss, Jeremy Farrar, Peter J. Hotez, Thomas. Manson's tropical diseases., 23rd edition, Oxford: Elsevier/Saunders, e62. o. (2013). ISBN 9780702053061
- ↑ Parasites - Dracunculiasis (also known as Guinea Worm Disease) Eradication Program. CDC, 2013. november 22. (Hozzáférés: 2014. március 19.)
- ↑ Cook, Gordon. Manson's tropical diseases., 22nd ed., [Edinburgh]: Saunders, 1506. o. (2009). ISBN 9781416044703
- ↑ Guinea Worm Eradication Program. The Carter Center. Carter Center. [2015. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 1.)
- ↑ a b Tropical Medicine Central Resource: Dracunculiasis. Uniformed Services University of the Health Sciences. [2015. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 15.)
- ↑ Barry M (2007. június 1.). „The tail end of guinea worm — global eradication without a drug or a vaccine”. N. Engl. J. Med. 356 (25), 2561–4. o. [2010. július 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1056/NEJMp078089. PMID 17582064. (Hozzáférés: 2015. július 16.)
- ↑ a b Junghanss, Jeremy Farrar, Peter J. Hotez, Thomas. Manson's tropical diseases., 23rd edition, Oxford: Elsevier/Saunders, 763. o. (2013). ISBN 9780702053061
- ↑ Neglected Tropical Diseases. cdc.gov , 2011. június 6. (Hozzáférés: 2014. november 28.)