Egyiptom földrajza
Egyiptom (hivatalos neve: Egyiptomi Arab Királyság) ország Észak-Afrika keleti részén. Egyiptom területe 1 001 449 km², ezzel a világ harmincadik legnagyobb országa. A Nílus völgyétől eltekintve az ország nagy része sivatagi táj. A szél homokdűnéket hoz létre, amik akár a 30 méteres magasságot is elérhetik.
Egyiptom | |
Egyiptom domborzati térképe | |
é. sz. 27°, k. h. 29°27.000000°N 29.000000°E | |
Kontinens | Afrika |
Szubrégió | Észak-Afrika |
Főbb területi jellemzők | |
Területi helyezés | 30. |
Teljes terület | 1 001 449 km² |
Partvonal | több mint 2900 km |
Környező országok | Líbia, Izrael, Szudán |
Extrém területi jellemzők | |
Legmagasabb pont | Mount Catherine, 2642 m |
Legalacsonyabb pont | Kattara-mélyföld, -133 m |
Leghosszabb folyó | Nílus, egyiptomi szakasza nagyjából 1600 km |
Használatban levő terület | |
Egyéb jellemzők | |
Éghajlat | forró övezeti sivatagi |
Domborzat | többnyire alföld |
A Wikimédia Commons tartalmaz Egyiptom témájú médiaállományokat. |
Meghatározó természeti értéke a Nílus, amit keleten az Arab- (Keleti-) sivatag, nyugaton pedig a Líbiai-sivatag vesz körül. Ezen kívül Egyiptomban hatalmas középhegységek, mészkő- és homokkő fennsíkok találhatók.
Határai
szerkesztés- északról a Földközi-tenger,
- délről a Líbiai- és a Núbiai-sivatag,
- nyugatról a Líbiai-sivatag,
- keletről a Vörös-tenger fogja körül.
Domborzata
szerkesztésDomborzata nem túl sokszínű, mivel területének nagy része sivatag, ami délebbre haladva egyre magasabb. Északi részének közepén a tengerszint alatt a Kattara-mélyföld található. Az ország legmagasabb hegycsúcsai Sínai-félsziget déli részén törnek a magasba.
Földtani szerkezete
szerkesztésDélkeleti részén ősföld található, de területének nagy részét a középidőben és az újidőben kialakult üledékes takarók fedik.
Vízrajza
szerkesztésEgyetlen folyója a Nílus, aminek Egyiptom területén nincs komolyabb mellékfolyója, csak mesterséges öntözőcsatornák ágaznak ki belőle és térnek vissza bele. Legnagyobb tava a Nasszer-tó, ami egy mesterséges víztározó Egyiptom és Szudán határán. Az Asszuáni-gáttal duzzasztották fel. Ezen kívül a tengerpartokon alakultak ki lagúnák, illetve a Szuezi-csatornát vezették keresztül pusztai sós tavakon.