Emulátor
Az emulátor egy olyan számítógépes program vagy hardver, ami más programoknak vagy eszközöknek a környezetét (vagy annak részét) „szimulálja”, vagyis lehetővé teszik az adott rendszerrel nem kompatibilis programok (vagy operációs rendszerek) vagy számítógépek futtatását. Természetesen (a szükséges átalakítások miatt) az emulátorok néha[1] lassabban működnek, mint az eredeti környezet. Tesztelésre is ideálisak lehetnek az emulátorok, mivel hiba esetén csak az álkörnyezet fagy le és nem kell újraindítani a teljes rendszert.
A számítástechnikában az emulátor egy olyan hardver, szoftver vagy mindkettő, amely lemásolja ill. utánozza (emulálja) egy kiinduló számítástechnikai rendszer funkcióit egy második, eltérő számítógépes rendszeren, úgy, hogy a második rendszer viselkedése minél jobban megközelítse a kiinduló rendszer viselkedését. A hangsúly a külső viselkedés pontos visszaadásán van, ellentétben a szimulációval, amelyben egy rendszer absztrakt modelljét állítják elő. Emiatt például egy hurrikán vagy kémiai reakció szimulációja nem emuláció.
Az emulátor leggyakrabban tehát egy olyan program, amely más rendszereket vagy konkrét gépeket "utánoz", például játékkonzolokat. Az emulátorok megpróbálják értelmezni vagy végrehajtani az eredeti szoftver kódját az adott rendszeren. A kártyával (cartridge) működő játékkonzolok játékai úgynevezett ROM fájlokban, míg a lemezes adattárolást használó játékkonzolok (pl. Nintendo GameCube, PlayStation) szoftverei lemezképfájlokban vannak eltárolva.
Néhány tipikus alkalmazás
szerkesztés- Más operációs rendszer alá írt programok futtatása (pl. Linux alatti wine Windows-os programok futtatásához)
- Az új operációs rendszer alatt egyes régebbi programok használatára is szükség van (pl. Windows vagy Linux alatti DOS emulátor)
- A hardver fejlődése miatt egyes régi gépeken működő operációs rendszer és szoftver már nem működik az új számítógépeken (pl. Solaris 10 alatt un. branded zóna létesíthető régebbi változatok (Solaris 8 és 9) számára)
- Virtualizáció (pl. vmware, vagy Solaris 10 alatti zónák, amikben egy gépen több solaris 10-es rendszer futhat, mintha külön számítógépek lennének)
Emulátorok a számítástechnikában
szerkesztésAz emuláció azt jelenti, hogy egy adott számítógépen futó program képes egy másik programkódot végrehajtani vagy egy másik eszköz működését pontosan visszaadni, utánozni. Például sok nyomtató a Hewlett-Packard LaserJet nyomtató viselkedését emulálja, a HP nyomtatókhoz írt nagy mennyiségű szoftver miatt. Amikor egy nem-HP nyomtató egy HP nyomtatót emulál, az összes valódi HP nyomtatókra írt program működni fog az emulált környezetben és ugyanazt a nyomtatási eredményt állítja elő.
A hardver-emulátor (hardware emulator) egy hardvereszközzel megvalósított emulátor. Ilyen emulátorok például a régi DOS-kompatibilis Macintosh gépekbe (pl. Centris 610 vagy Performa 630[2]) épített DOS bővítőkártyák, amelyek lehetővé tették PC (DOS) környezetre készült programok futtatását ezeken a gépeken; vagy újabban az FPGA-kkal felépített hardveremulátorok.
Elméleti értelemben a Church–Turing-tézisből következik, hogy bármilyen operációs környezetben emulálható bármely másik operációs környezet. A gyakorlatban azonban ezt elég nehéz lehet megvalósítani, különösen akkor, ha az emulálni szándékozott rendszer nincs kellően dokumentálva és a működését visszafejtéssel kell kikövetkeztetni. Az állítás semmit sem mond az időbeli viselkedésről; ha az emulátor működése lassabb az eredeti hardveren működő rendszernél, akkor az emulált szoftver is lassabban fut az eredetinél, így az időzítések gyakran eltérnek attól, ami teljesítménybeli vagy működési hibákat okozhat.
Az emuláció szerepe a digitális megőrzésben
szerkesztésAz emuláció a digitális megőrzés egyik módszere a technikai elavulás elleni küzdelemben. Az emuláció az eredeti számítástechnikai környezet újraalkotására helyezi a hangsúlyt, ami gyakran időigényes és nehezen elérhető cél, azonban igen értékes, mert ez a technika sokkal közelebbi ill. szorosabb kapcsolatot biztosít az eredeti digitális objektumokhoz.[3][4]
Az emuláció a digitális objektum eredeti hardver- és szoftverkörnyezetét célozza és építi fel újra egy aktuális, újabb számítógépen.[5] Az emulátor használata esetén a felhasználó használhatja az aktuális (jelenlegi, modern) számítástechnikai platformon elérhető operációs rendszert vagy bármely alkalmazást, miközben az emulált szoftver az eredeti környezetében megszokott módon működik.[6]
Jeffery Rothenberg, a digitális megőrzési stratégia korai előterjesztőjének állítása szerint „az ideális megközelítés egyetlen kiterjeszthető és hosszútávú megoldást ad, amelyet csak egyszer kell megtervezni, és egységesen, automatikusan és kellő időben (pl. minden frissítési ciklusban) alkalmazható az összes dokumentum- és médiatípusra.”[7] Továbbá kijelenti, hogy ez a módszer nem csak a kiöregedő rendszerek esetében használható, hanem működik a jövőbeli ismeretlen rendszerek irányában is.[8] A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy adott alkalmazás új verziójának megjelenésekor a korábbi változat által létrehozott digitális objektumok kompatibilitási és migrációs kérdéseinek megoldása helyett létrehozható az alkalmazás egy emulátora, amely lehetővé teszi a hozzáférést a szóban forgó digitális objektumokhoz.
Előnyök
szerkesztés- Az emulátorok fenntartják a digitális objektumok eredeti kinézetét és viselkedését, amely éppen olyan fontos, mint maga a digitális adat.[9]
- Egy emulátor kifejlesztése költséges, hosszú időt tekintve mégis ez a legkifizetődőbb megoldás.[10]
- A módszer csökkenti a digitális objektumok kezelésére fordított munkát, mivel megszünteti a folyamatos konvertálást: egy adott emulátorban realizált technológia folyamatosan alkalmazható az emulált platform összes dokumentumára.[6]
- Sok emulátor készült és érhető el szabad szoftverként, GNU General Public License hatálya alatt, ami lehetővé teszi a széles körű együttműködést a fejlesztésben és felhasználásban.[5]
- Az emulátorok lehetővé teszik a kizárólag egyetlen rendszerre írt videójátékok használatát más rendszereken is. Például egy kizárólag PlayStation 2 videójáték emulátor használatával (elméletileg) játszhatóvá válik PC vagy Xbox 360 gépeken.
Akadályok
szerkesztés- Szellemi tulajdon – Több technológiaszállító alkalmaz nem szabványos, egyedi megoldásokat a programfejlesztés során, a piaci jelenlét megszerzése vagy növelése érdekében, miközben folyamatos frissítéseket bocsát ki a versenyképesség fenntartása miatt. Ez jó hatással lehet a technológia fejlődésére és a szállító piaci részesedésére, azonban a felhasználók számára rémálommá válik az adatok megőrzése, miközben a hardver és szoftver védett jellege miatt kevés a támogató dokumentáció.[11]
- Szerzői jog – Az egyedi fejlesztésű szoftver- és hardverspecifikációk és dokumentáció megőrzése egy emulátor-modulban nem esnek a szerzői jog hatálya alá.[12]
Emulátorok az új médiaművészetben
szerkesztésAz új médiaművészet (new media art) elsősorban digitális formátumokat alkalmaz, emiatt erősen támaszkodik az emulációra mint megőrzési stratégiára. Cory Arcangel és hasonló művészek elavult technológiák feltámasztását alkalmazzák műveikben és kiállnak a digitális művészet decentralizált és nem-intézményesített módon való megőrzésének fontossága mellett.
Az új médiaművészetben az emulációt leginkább a digitális médium megőrzése céljából alkalmazzák, hogy az korlátlanul elmenthető és hibamentesen reprodukálható legyen, tehát ne támaszkodjon valamilyen adott fizikai hordozóra vagy hardverre, ami idővel tönkremehet vagy elavulhat. Érdekes ellentmondás, hogy az alkalmazott emulációnak és emulátoroknak jövőbeli számítógépeken kell működniük, tehát jelenleg még nemlétező gépekre kell el/felkészülniük.[13]
Emuláció a jövőbeli rendszerek tervezésében
szerkesztésÚj rendszerek tervezése és fejlesztése alatt gyakran használnak emulációs technikákat. Ez megkönnyíti a fejlesztési folyamatot, mivel lehetővé teszi a tervezési hibák korai felismerését és azok kijavítását még az adott rendszer elkészülése előtt.[14] Ez különösen hasznos a többmagos rendszerek tervezésénél, ahol nehezen detektálható konkurenciahibák jelentkezhetnek, amelyeket igen nehéz lehet javítani a virtuális hardver által biztosított kontrollált környezet nélkül.[15] Az emuláció lehetővé teszi a szoftverfejlesztést is a tervezés alatt álló, tehát fizikailag nemlétező hardverre,[16] ami segítséget nyújthat a tervezési döntések értékelésében is.
Az emulátorok fajtáiról
szerkesztésA legtöbb emulátor csak a hardveres architektúrát (hardverfelépítést) emulálja – ha a futtatni kívánt szoftverhez operációs rendszer, firmware vagy egyéb további szoftver szükséges, akkor azt külön biztosítani kell, és azok is emulálhatók. Mind az operációs rendszert, mind a szoftvert az emulátor értelmezi (értelmező segítségével futtatja), mivel ekkor a kód nem a natív hardveren fut. Az emulált bináris gépi nyelv értelmezője (interpretere) mellett szükség van egyéb hardverelemek, pl. be- és kimeneti eszközök, jelenlétére is virtuális formában. Például ha egy adott memóriahely írása befolyásolja a megjelenő képet, akkor ezt a kapcsolatot is emulálni kell.
Bár az emuláció szélsőséges esetben elérheti a legalsó elemi szintet, tehát kiszámítható az eredeti hardver áramköreinek működése és az emulátor által mutatott működés alapulhat ezen az alacsony szintű szimuláción is, ez a gyakorlatban egy nagyon szokatlan megoldás lenne. Az emulátorok általában a csak a dokumentált hardverspecifikációk és a digitális logika szintjéig mennek el a szimulációban. Bizonyos hardverplatformok megfelelő emulációja rendkívüli pontosságot igényel, gyakran szükség lehet akár a különálló órajelciklusok, a nem dokumentált tulajdonságok, kiszámíthatatlan analóg elemek és a végrehajtási hibák pontos visszaadására is. Pontosan ez a helyzet a klasszikus otthoni számítógépek esetén; erre példa, hogy a Commodore 64 gépre írt programok működése gyakran az intuitív játék- és demo-programozók által feltalált rendkívül kifinomult alacsony szintű programozási trükköktől függ.
Ezzel ellentétben, léteznek más hardverplatformok, amelyek sokkal kevésbé használják a hardver közvetlen elérését. Ezekben az esetekben elegendő lehet egy egyszerű kompatibilitási réteg, amely az eredeti rendszerhívásokat a gazdarendszerben található rendszerhívásokká fordítja az emulált rendszer számára, ilyen pl. a *BSD Linux kompatibilitási rétege, amit a FreeBSD, NetBSD és OpenBSD rendszerekben a zárt forrású natív Linux szoftverek futtatására használnak.
Beágyazott rendszerek szoftverei vagy videójátékok fejlesztése során gyakran különösen pontos, szimulátornak nevezett emulátorokat használnak, ezeken futtatják és tesztelik a programokat, még a valódi hardveren való kipróbálás előtt. Ez előnyös, mivel a szoftver elkészíthető és tesztelhető, mielőtt a végleges hardver nagyobb mennyiségben rendelkezésre állna, a tesztelés során nem kell azt a hardverre másolni, a hibakeresés (debug) alacsony szinten történhet, a hibakereső szoftver (debugger) mellékhatásainak figyelembevétele nélkül. Sok esetben a szimulátort a hardvergyártó készíti, ami elméletileg (illetve elvárható módon) növeli annak pontosságát.
A matematikai koprocesszor-emulátorok lehetővé teszik a matematikai utasításokat tartalmazó programok futtatását olyan gépeken is, amelyek nem rendelkeznek matematikai koprocesszorral, ilyenkor azonban a számításokat a fő processzor végzi, ami lassítja a rendszer működését. A koprocesszor hiánya esetén (a gépben nincs installált különálló vagy CPU-ba integrált koprocesszor) mikor a CPU-ba megkezdi egy koprocesszor-utasítás végrehajtását, ez az esemény egy meghatározott megszakítást okoz (példa: a Motorola 68000 processzor „1010 kód emulátor” és „1111 kód emulátor” megszakításai), ezután a megszakításkezelő a matematikai koprocesszor-emulátor rutinjai segítségével elvégzi a műveletet. Mikor ez sikeresen megtörtént, folytatódik a program végrehajtása.
Emuláció kontra szimuláció
szerkesztésA „emulátor” szót az IBM-nél alkották meg 1963-ban[17] az NPL (IBM 360) termékcsalád fejlesztése során, miközben „a szoftver, mikrokód és hardver új kombinációját” alkalmazták[18] a működés felgyorsítására. A IBM-nél nagy hangsúlyt kapott az az elv, hogy a hardveres változások során a programok minden változtatás nélkül futtathatóak maradjanak. Ezt a célt az újabb rendszereken gyakran szoftveres szimulációval érték el, ami viszont lassította a programok végrehajtását. Felfedezték, hogy a szimuláció sebessége mikrokódolt hardver használatával drasztikusan felgyorsítható. 1957-ben az IBM az IBM 709, majd később az IBM 7090 gépet is egy interpreter programmal látta el, hogy az képes legyen futtatni az „örökölt”, IBM 704 gépre írt programokat.[19] 1963-ban használták először a mikrokódos gyorsítást a szimulációhoz, ekkor alkották az IBM mérnökei a kifejezést az új elv leírására, rátalálva a létező „emuláció” kifejezésre. A szó latin eredetű, jelentése kb.: törekvés valaki utolérésére vagy meghaladására.[20][21]
Az „emuláció” szó szoftveres értelemben való használata csak nemrégiben terjedt el. 1980 előtt a szót csak a mikrokóddal segített hardveres működésre használták, és a „szimuláció” a tiszta szoftveres megoldást jelentette.[22] Ezek szerint egy számítógép, amelyet külön arra terveztek, hogy egy másik architektúrára írt programokat futtasson, az egy emulátor, ellenben a szimulátor pl. lehet egy személyi számítógépen futó program, amely lehetővé teszi régi Atari játékok futtatását. A puristák továbbra is ragaszkodnak az elméleti különbségtételhez, de jelenleg az „emuláció” leggyakrabban egy teljes gép és az azon futó bináris kód végrehajtásának utánzását jelenti.
Játékkonzol-emulátorok
szerkesztésSony
szerkesztés| név | aktuális verzió | utolsó kiadás | aktív | rendszer | platform | licenc | hivatkozás |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Xebra/Arbex | 110425 | 2011. április 25. | Igen | PlayStation | Windows | Freeware | [1] |
| FPSE | 0.10.58 | 2010. november 21. | Igen | PlayStation | Android, Windows Mobile | tulajdonosi | [2] |
| PCSX-Reloaded | 1.9.92 | 2010. augusztus 5. | Igen | PlayStation | Windows, Mac OS, Linux | GPLv2 | [3] Archiválva 2018. január 28-i dátummal a Wayback Machine-ben |
| PCSX-df | 1.10 | 2009. március 29. | Nem | PlayStation | Linux | GPL | [4][5] |
| PCSX | 1.5 | 2003. május 12. | Nem | PlayStation | Windows, Mac OS, Linux | GPL | [6] |
| ePSXe | 1.9.0 | 2013. augusztus 3. | Igen | PlayStation | Windows, Linux, Android | Freeware | [7] |
| pSX | 1.13 | 2007. augusztus 27. | Nem | PlayStation | Windows, Linux | Freeware | [8] |
| PSXeven | 0.19 | 2005. április 25. | Nem | PlayStation | Windows | Freeware | |
| SSSPSX | 0034 | 2003. május 12. | Nem | PlayStation | Windows, Linux | GPL | nincs, [9] |
| AdriPSX | 1.0.5 | 2002. április 21. | Nem | PlayStation | Windows, DOS | Freeware | nincs, [10] |
| bleemcast! | 1.0 beta | 2001. november | Nem | PlayStation | Dreamcast | tulajdonosi | |
| bleem! | 1.6b | 2001. augusztus 16. | Nem | PlayStation | Windows | tulajdonosi | |
| Connectix Virtual Game Station | 1.4.1 | 2000. október 11. | Nem | PlayStation | Windows, Mac OS | tulajdonosi |
| név | aktuális verzió | utolsó kiadás | aktív | rendszer | platform | licenc | hivatkozás |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| PCSX2 | 0.9.8 r4600 | 2011. május 1. | Igen | PlayStation 2 | Windows, Linux | GPL | [11][12] |
| NeutrinoSX2[23] | 0.8.1 | 2004. | Nem | PlayStation 2 | Windows | GPL | [13] |
| PS2emu | 0.1 | 2004. május 8. | Nem | PlayStation 2 | Windows | Freeware | [14] |
| név | aktuális verzió | utolsó kiadás | aktív | rendszer | platform | licenc | hivatkozás |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| PPSSPP | v0.4 | 2012. december 1. | Igen | PSP | Windows, Mac OS, GNU/Linux, Android, BlackBerry 10 | GPLv2 vagy későbbi | [15] |
| JPCSP | 0.6 r2394 | 2011. december 5. | Igen | PSP | Windows, Mac OS, Linux | GPLv3 | [16] |
| PSPE[24] | 0.9 | 2005. június 4. | Igen | PSP | Windows | nincs, [17] | |
| Potemkin[25] | 0.1 | 2007. május 23. | Nem | PSP | Windows | GPL | nincs, [18] |
videójáték-konzolok
szerkesztés| név | aktuális verzió | utolsó kiadás | aktív | rendszer | platform | licenc | hivatkozás |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Pasofami | 1.6j | 2011. december 24. | Igen | NES | Windows, DOS | Freeware | [19][20] |
| nemulator | 2.5 | 2011. november 11. | Igen | NES | Windows | [21] | |
| FCEUX | 2.1.5 | 2011. június 4. | Igen | NES | Cross-platform | GPL | [22] |
| vNES[26] | 2.14 | 2011. május 31. | Igen | NES | Java ME, Symbian | GPL | [23][halott link] |
| IMBNes[27] | 2.14 | 2011. május 31. | Igen | NES | PlayStation | tulajdonosi | |
| iNES[28] | 1.4 | 2011. január 1. | Igen | NES | iOS | [24] | |
| Jnes | 1.0.2 | 2010. február 6. | Igen | NES | Windows | tulajdonosi | [25] |
| Nester | beta4a | 2009. február 15. | NES | Windows | GPL | [26] | |
| FakeNES[29] | 0.5.9 beta3 | 2008. július 20. | NES | Windows | zlib | [27] | |
| NEStopia | 1.40 | 2008. június 11. | Igen | NES | Windows, Linux, Mac OS | GPL | [28][29] |
| TI-NESulator | 0.40 | 2008. május 30. | NES | Windows, Linux, Mac OS | tulajdonosi | [30] | |
| TuxNES | 0.75 | 2001. április 15. | Nem | NES | Linux, FreeBSD | GPL | [31] |
| NESten[30] | 0.61 beta1 | 2001. február 11. | Nem | NES | Windows | [32] | |
| NESticle[31] | x.xx | 1998. augusztus 18. | Nem | NES | MS-DOS | [33] Archiválva 2011. április 30-i dátummal a Wayback Machine-ben |
| név | aktuális verzió | utolsó kiadás | aktív | rendszer | platform | licenc | hivatkozás |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| RetroArch (korábban: SSNES) | 0.9.8 | 2013. január 25. | Igen | SNES, NES, GBA, Game Boy, GBC, egyéb arcade | Linux, Windows, Mac OS, *BSD, PS3, Xbox 360, Wii, Android | GNU GPL | [34] |
| bsnes | 0.84 | 2011. november 7. | Igen | SNES, Super Game Boy, Satellaview, Sufami Turbo, NES | Linux, Mac OS, Windows | GNU GPLv3 | [35][halott link][36] |
| Snes9x | 1.53 | 2011. április 25. | Igen | SNES | Linux, Mac OS, Windows, PlayStation 3, GameCube, Wii, PSP, iOS, Android | nem kereskedelmi, nyílt forráskódú | [37] |
| ZSNES | 1.51 | 2007. január 24. | Igen | SNES | Linux, MS-DOS, Windows, Mac OS X (Intel-only) | GPL | [38] |
| SNEeSe | 0.853 | 2006. augusztus 29. | Nem | SNES | MS-DOS (, Windows) | Freeware | [39] |
| SnEM | 0.02 | 2003. december 22. | Nem | SNES | Windows | Freeware | [40] |
| név | aktuális verzió | utolsó kiadás | aktív | rendszer | platform | licenc | hivatkozás |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| N64oid[32] | 2.6.2 | 2011. november 29. | Igen | Nintendo 64 | Android | nyílt forráskód | [41] |
| Mupen64 Plus | 1.99.4 | 2011. július | Igen | Nintendo 64 | Linux | GPL v2 | [42] |
| Project64 | 1.7.51.51 | 2011. január 4. | Nintendo 64 | Windows | tulajdonosi, Freeware | [43] | |
| 1964 | 1.1 | 2009. július 7. | Igen | Nintendo 64 | Windows | GPL | [44][45] |
| Sixtyforce | 0.9.5 beta 1 | 2010. április 3. | Igen | Nintendo 64 | Mac OS | tulajdonosi | [46] |
| Corn | 0.3 | 2006. július 13. | Nem | Nintendo 64 | Windows | [47] | |
| Apollo | 0.55.1?? (forráskód) | 2003. december 4. | Nem | Nintendo 64 | Windows | Freeware | [48],[49] |
| SupraHLE | az UltraHLE egy változata | 2003. július 13. | Nem | Nintendo 64 | Windows | Freeware | [50] |
| TR64 | 5.666a | 2003. július 13. | Nem | Nintendo 64 | Windows | Freeware | [51] |
| TRWin | 2.36 | 2003. július 13. | Nem | Nintendo 64 | Windows | Freeware | [52] |
| Nemu64 | ?? | 2003. március 22. | Nem | Nintendo 64 | Windows | Freeware | [53] |
| Daedalus | 0.07b | 2002. június 20. | Nem | Nintendo 64 | Windows | Freeware | [54] |
| UltraHLE | 1.0.0 | 1999. január 28. | Nem | Nintendo 64 | Windows | [55] | |
| Paper Mario | 1.0.0 | 2000. január 28. | Nem | Nintendo 64 | Windows | Freeware | [56] |
| név | aktuális verzió | utolsó kiadás | aktív | rendszer | platform | licenc | hivatkozás |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Dolphin | 3.0 | 2011. december 24. | Igen | Nintendo GameCube, Nintendo Wii, Triforce | Windows, Linux, Mac OS | GPL | [57][58] |
| Dolwin | 0.10 | 2007. december 3. | Igen | Nintendo GameCube | Windows | Public Domain | [59][60][61] |
| WhineCube | 8 | 2008. október 15. | Nem | Nintendo GameCube | Windows | Freeware | [62] |
| GCEmu | 20051211 | 2006. február 8. | Nem | Nintendo GameCube | Windows | Freeware | [63] |
| Gcube | 0.3 | 2004. december 5. | Nem | Nintendo GameCube | Windows | Freeware | [64] |
| név | aktuális verzió | utolsó kiadás | aktív | rendszer | platform | licenc | hivatkozás |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Dolphin | 3.0 | 2011. december 24. | Igen | Nintendo GameCube, Nintendo Wii, Triforce | Windows, Linux, Mac OS | GPL | [65][66] |
kézikonzolok
szerkesztés| név | aktuális verzió | utolsó kiadás | aktív | rendszer | platform | licenc | hivatkozás |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| zBoy | 0.50, 0.11 (DOS) | 2011. szept. 4. | Igen | Game Boy | Linux, DOS, Windows | GPLv3 | [67] |
| crystalboy | 1.4 | 2011. július 4. | Igen | Game Boy, Game Boy Color, Super Game Boy, Game Boy Advance in Game Boy Color Mode | Windows | GPLv3 | [68] |
| BGB[33][34] | 1.3.2 | 2011. április 10. | Igen | Game Boy, Game Boy Color, Super Game Boy | Windows | [69] | |
| GEST | 1.1.1 | 2011. január 6. | Igen | Game Boy, Game Boy Color, Super Game Boy | Windows | Freeware | [70] |
| Goomba Paletted | 2.40 | 2011. január 31. | Igen | Game Boy, Game Boy Color | Game Boy Advance, Nintendo DS | GPL | [71] |
| Goomba Color | 3-31-2008 | 2008. március 31. | Nem | Game Boy Color | Game Boy Advance, Nintendo DS | tulajdonosi | [72] |
| Goomba | 2.3 | 2005. szept. 17. | Nem | Game Boy, Game Boy Color | Game Boy Advance, Nintendo DS | tulajdonosi | [73] |
| EmuMaster | 3.0 | 2010. február 12. | ? | Game Boy, Game Boy Color, Super Game Boy, Sega Master System, Sega Game Gear | PSP | GPL | [74] |
| Lameboy | 0.12 | 2009. május 2. | Nem | Game Boy, Game Boy Color | Nintendo DS | GPL | [75] |
| KiGB[35] | 2.0.5 | 2008. szept. 27. | Igen | Game Boy, Game Boy Color | Windows, Mac OS | tulajdonosi | [76][77] |
| Phoinix[36] | 1.4.2 | 2008. június 14. | Nem | Game Boy | Palm OS | GPL | [78] |
| GeMP | 3.3 | 2006. április 19. | Nem | Game Boy, Game Boy Color | PSP | GPL | [79] |
| VisualBoyAdvance | 1.7.2 | 2004. május 25. | Nem | Game Boy, Game Boy Color, Super Game Boy, Game Boy Advance | Windows, Linux, Mac OS | GPL | [80] |
| PocketGnuBoy | 1.21 | 2006. augusztus 5. | Nem | Game Boy, Game Boy Color | Windows Mobile | GPL | [81] |
| GNUboy[37] | 1.0.3 | 2001. december 8. | Nem | Game Boy | Cross-platform | GPL | |
| Basic Boy | 2.0.3 | 2004. július 7. | Nem | Game Boy, Game Boy Color | Windows | Freeware | nincs, [82] |
| TGB Dual | vol.8 | 2004. március 16. | Nem | Game Boy, Game Boy Color | Windows | GPL | [83] |
| PlayGuy | 1.03b | 2002. szept. 3. | Nem | Game Boy, Game Boy Color | Windows | Freeware | [84] |
| DreamGBC | 2001 Final Beta 5 | 2001. április 4. | Nem | Game Boy Color | Windows | Freeware | nincs, [85] |
| név | aktuális verzió | utolsó kiadás | aktív | rendszer | platform | licenc | hivatkozás |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| iDeaS[38] | 1.0.3.9 | 2011. február 17. | Igen | Nintendo DS, Game Boy Advance | Windows, Linux | [86] | |
| VBA-M | rev1025 | 2011. június 15. | Igen | Game Boy, Game Boy Color, Game Boy Advance | Windows, Linux | GPL | [87] Archiválva 2021. november 14-i dátummal a Wayback Machine-ben |
| Visual Boy Advance GX | 2.2.2 | 2010. október 7. | Igen | Game Boy, Game Boy Color, Game Boy Advance | GameCube, Wii | GPL | [88] |
| VBA2 | SVN246 | 2010. február 23. | Igen | Game Boy, Game Boy Color, Game Boy Advance | Windows, Linux | GPL | [89] |
| VisualBoyAdvance | 1.7.2 | 2004. május 25. | Nem | Game Boy, Game Boy Color, Game Boy Advance | Windows, Linux, Mac OS | GPL | [90] |
| Boycott Advance | 0.4.0 | 2008. szept. 27. | Igen | Game Boy Advance | Mac OS | [91] | |
| NO$GBA | 2.6a | 2008. január 23. | Nem | Game Boy Advance, Nintendo DS | Windows | [92] | |
| PocketGBA | rel. 060526 | 2006. június 28. | Nem | Game Boy Advance | Windows Mobile | Freeware | [93] |
| PSP GBA v1.2 | v. 1.2 | 2006. június 26. | Nem | Game Boy Advance | PSP | Freeware, nyílt forrású | [94] |
| GPSP, GPSP-J | J: 110507 | 2011. május 7. | Igen | Game Boy Advance | PSP (aláírt program) | nem ismert | [95] |
| név | aktuális verzió | utolsó kiadás | aktív | rendszer | platform | licenc | hivatkozás |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| DeSmuME | 0.9.10 | 2013. november 27. | Igen | Nintendo DS | Windows, Linux, Mac OS | GPL | [96][97] |
| NO$GBA | v2.7b | 2013. november 10. | Igen | Nintendo DS, Game Boy Advance | Windows | [98][99] | |
| DSonPSP | 0.7 | 2011. május 28. | Igen | Nintendo DS | PSP | GPL | nincs |
| iDeaS | 1.0.4.0 | 2012. február 12. | Igen | Nintendo DS, Game Boy Advance | Windows, Linux | [100](2012-02-12) | |
| Ensata | 1.4e | 2007. március 16. | Nem | Nintendo DS | Windows | csak hivatalos fejlesztőknek | [101] |
| NeonDS | 0.2.1 | 2008. július 13. | Nem | Nintendo DS | Windows | Freeware | [102][103] |
| DSEmu | 0.4.10 | 2006. január 17. | Nem | Nintendo DS | Windows | BSD licenc | [104] |
| Dualis | 20.4 | 2007. május 27. | Nem | Nintendo DS | Windows | Freeware | [105] |
Master System
szerkesztés| név | aktuális verzió | utolsó kiadás | aktív | rendszer | platform | licenc | hivatkozás |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Kega Fusion[39] | 3.64 (Windows), 3.63i (Mac OS), 3.63x (Linux) | 2010. március 7. | Igen | SG-1000, SC-3000, SF-7000, Master System, Game Gear, Sega Pico, Mega Drive, Sega CD, Sega 32x, SVP | Windows, Linux, Mac OS | [106] | |
| EmuMaster | 3.0 | 2010. február 12. | ? | Game Boy, Game Boy Color, | PSP | GPL | [107] |
| DSMasterPlus[40] | 1.3 | 2007. augusztus 20. | Master System, Game Gear | Nintendo DS | [108] |
Sega Genesis / Sega CD / Sega 32X
szerkesztés| név | aktuális verzió | utolsó kiadás | aktív | rendszer | platform | licenc | hivatkozás |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| SSF | 0.12 beta R2 | 2011. július 30. | Igen | Sega Saturn, ST-V | Windows | Freeware | [124] |
| Yabause | 0.9.11 | 2011. november 27. | Igen | Sega Saturn | Windows, Mac OS, Linux, Dreamcast, Wii, PSP | GNU GPL | [125] |
| Satourne | 2.0 Beta3 | 2006. szeptember 2. | Nem | Sega Saturn | Windows | Freeware | [126] |
| Saturnin | 0.40 | 2005. december 27. | Nem | Sega Saturn | Windows | Freeware | [127] |
| GiriGiri[42] | 0.6a | 2003 | Nem | Sega Saturn | Windows, PSP | Freeware, később kereskedelmi | [128] |
| név | aktuális verzió | utolsó kiadás | aktív | rendszer | platform | licenc | hivatkozás |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| nullDC | 1.0.4 r136 | 2011. augusztus 21. | Igen | Dreamcast | Windows | GPLv3 | [129] |
| lxdream[43] | 0.9.1 | 2009. június 29. | Igen | Dreamcast | Linux, Mac OS | GPL | [130] |
| Chankast[44] | 0.25 | 2005. május 18. | Nem | Dreamcast | Windows | Freeware | [131] |
| DEmul | 0.5.6 | 2011. június 4. | Igen | Dreamcast | Windows | Freeware | [132] |
| DreamEMU | 0.0.4.1 | 2003. július 16. | Nem | Dreamcast | Windows | Freeware | [133] |
| Icarus (emulátor) | nem elérhető | ?? | Nem | Dreamcast | [134] | ||
| Redream | 1.5.0 | 2020. február 1. | Igen | Dreamcast | Windows, Linux, macOS, Raspberry, Android | Weboldal |
Xbox emulátorok
szerkesztésEgyéb emulátorok
szerkesztés- Bochs - x86 PC emulátor
- DOSBox - DOS alapú x86 PC emulátor
- Dosemu - DOS alapú x86 PC emulátor
- FreeSCI - SCI-alapú játékok emulátora
- QEMU - többfajta architektúra emulátora
- ScummVM - Scumm-alapú játékok emulátora
- Wine - Windows alapú szoftver Unix alapú rendszeren való futtatásához
- Hercules emulátor – IBM nagyszámítógép emulátor, multiplatformos, IBM System/370, System/390, zSeries/System z és egyéb kompatibilis (pl. Amdahl) gépeket emulál
- SoftMac emulátorcsalád – Macintosh gépek emulációja Windows környezetben
Néhány emulátorok által használt fájlkiterjesztés
szerkesztésA régebbi játékkonzolok programjai leginkább csak-olvasható formában – kazettákon, CD-ROM-on – kerültek forgalomba. A játékok / programok ROM-kép formában archiválhatóak; a játékkonzol-emulátorok általában ilyen ROM-kép fájlokat használnak, amelyek sok eltérő fájlformátumban és kiterjesztéssel érhetők el. Ezek általában jogvédett programokat vagy egyéb alkotásokat tartalmaznak, ezért terjesztésük gyakran jogi akadályokba ütközik.
Néhány közismert fájlkiterjesztés:
- .a26 – Atari 2600 játékkazetta
- .bin – bináris állomány, több emulátor is használja
- .cdi – DiscJuggler szoftverrel készített lemezkép
- .crt – C64 CaRTridge Image, a kiterjesztés-foglalatba (cartridge port) illeszthető ROM-modulok tartalma
- .cso – tömörített ISO, pl. PlayStation Portable UMD játékoknál
- .dci – Dreamcast játék
- .elf – általános végrehajtható fájlformátum (Executable and Linkable Format)
- .gb, .gbc, .gba – Game Boy, Game Boy Color és Game Boy Advance ROM-képek
- .gdi – Sega Dreamcast játékok
- .iso – CD, UMD, DVD lemezképfájl
- .n64, .z64 – Nintendo 64 ROM (tömörítetlen, zip-tömörített)
- .nds – Nintendo DS
- .nes – Nintendo Entertainment System
- .smc – Super Nintendo ROM
- .smd – Sega Mega Drive ROM (Super Magic Drive másolóval készített kép)
- .sms – Sega Master System
- .xbe, .xex – Xbox Executable
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Emulációra gyakran a számítógép hardverének elöregedése miatt van szükség, mivel az újabb gyártású, és mellesleg nyilván gyorsabb számítógépeken nem futtatható a régi operációs rendszer és a szoftver. Ilyen esetben az emuláció is leggyakrabban jóval gyorsabban fut.
- ↑ Macintosh Performa Users Guide (angol nyelven) (pdf). manuals pp. ix. Apple Computer, Inc., 1995. [2013. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012)
- ↑ What is emulation?. Koninklijke Bibliotheek. [2011. június 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 11.)
- ↑ Calimera útmutató / Harmadik kötet: Technikai útmutató / Digitális megőrzés (angol nyelven). cordis.europa.eu IST, 2005. március 16. [2013. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012)
- ↑ a b van der Hoeven, Jeffrey, Bram Lohman, and Remco Verdegem. "Emulation for Digital Preservation in Practice: The Results." The International Journal of Digital Curation 2.2 (2007): 123–132.
- ↑ a b Muira, Gregory. „Pushing the Boundaries of Traditional Heritage Policy: maintaining long-term access to multimedia content.” IFLA Journal 33 (2007): 323–326.
- ↑ Rothenberg, Jeffrey: "Criteria for an Ideal Solution." Avoiding Technological Quicksand: Finding a Viable Technical Foundation for Digital Preservation.. Council on Library and Information Resources, 1998. (Hozzáférés: 2008. március 8.)
- ↑ Rothenberg, Jeffrey. "The Emulation Solution." Avoiding Technological Quicksand: Finding a Viable Technical Foundation for Digital Preservation. Washington, DC: Council on Library and Information Resources, 1998. Council on Library and Information Resources. 2008. 28 Mar. 2008 http://www.clir.org/pubs/reports/rothenberg/contents.html
- ↑ Muira, Gregory. "Pushing the Boundaries of Traditional Heritage Policy: maintaining long-term access to multimedia content.", IFLA Journal 33 (2007): 323–326.
- ↑ Granger, Stewart. Digital Preservation & Emulation: from theory to practice. Proc. of the ichim01 Meeting, vol. 2, 3 -7 Sept. 2001. Milano, Italy. Toronto: Archives and Museum Informatics, University of Toronto, 2001. 28 Mar. 2008 http://www.leeds.ac.uk/cedars/pubconf/papers/ichim01SG.html Archiválva 2009. január 31-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Granger, Stewart. "Emulation as a Digital Preservation Strategy." D-Lib Magazine 6.19 (2000). 29 Mar 2008 http://www.dlib.org/dlib/october00/granger/10granger.html
- ↑ Rothenberg, Jeffrey. "The Emulation Solution." Avoiding Technological Quicksand: Finding a Viable Technical Foundation for Digital Preservation. Washington, DC: Council on Library and Information Resources, 1998. Council on Library and Information Resources. 2008. 28 Mar. 2008
- ↑ Echoes of Art: Emulation as preservation strategy. [2007. október 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 11.)
- ↑ Peter Magnusson: Full System Simulation: Software Development's Missing Link, 2004. [2012. október 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 11.)
- ↑ Debugging and Full System Simulation
- ↑ Vania Joloboff: Full System Simulation of Embedded Systems, 2009. [2014. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 11.)
- ↑ Pugh, Emerson W.. Building IBM: Shaping an Industry and Its Technology. MIT, 274. o. (1995). ISBN 0-262-16147-8
- ↑ Pugh, Emerson W., et al.. IBM's 360 and Early 370 Systems. MIT (1991). ISBN 0-262-16123-0 pages 160-161
- ↑ "7090 Data Processing System" - "Compatibility feature for IBM 704 programs" subsection
- ↑ emulation (angol nyelven). Dictionary.com, 2012. (Hozzáférés: 2012. december 7.)
- ↑ emulate (angol nyelven). Merriam-Webster, 2012. [2013. január 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 7.)
- ↑ S. G. Tucker, "Emulation of Large Systems", Communications of the ACM (CACM) Vol. 8, No. 12, Dec. 1965, pp. 753–761
- ↑ Stolarz 2005, p.319
- ↑ Prochnow, Dave. PSP Hacks, Mods, and Expansions. McGraw-Hill, 124. o. (2005)
- ↑ Yoon, Andrew: Experimental emulator brings PSP games to Windows. Joystiq, 2007. május 6. [2011. március 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 5.)
- ↑ Kohler 2006, p. 205
- ↑ PSX Scene, p. 205
- ↑ Kohler 2006, p. 166
- ↑ Kohler 2006, p. 171
- ↑ Carless, 2004, p. 60
- ↑ Kohler 2006, p. 165
- ↑ McElroy, Griffin: N64oid emulates Nintendo 64 classics on Android smartphones. Joystiq. AOL, 2011. március 7. [2012. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 10.)
- ↑ Kohler 2006, p. 194
- ↑ Gralla 2007, p. 469
- ↑ Kohler 2006, p. 181
- ↑ Kohler 2006, p. 203
- ↑ Kohler 2006, p. 202
- ↑ Ransom-Wiley, James: DS emulator off the ground, still glitchy. Joystiq, 1020. május 5. [2012. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 14.)
- ↑ a b Kohler 2006, p. 178
- ↑ Fletcher, JC: Emulating the gaming world on DS. Joystiq. AOL, 2008. május 22. [2011. augusztus 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 7.)
- ↑ Fletcher, JC: Welcome to the Next Generation of Wii homebrew. Joystiq, 2008. április 3. [2012. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 11.)
- ↑ Sheffield, Brandon: A Tough Nut To Karrak: Sony's New PR Boss Talks PlayStation 3 Plans. Gamasutra, 2006. november 6. (Hozzáférés: 2011. július 12.)
- ↑ Goodwin, Steven. Appliance Hacking, Smart Home Automation with Linux. Apress, 53. o. (2010)
- ↑ Stolarz 2005, p.318
