Endívia
Az endívia vagy endíviasaláta (Cichorium endivia) az őszirózsafélék családjába, a cikória (Cichorium) nemzetségbe tartozó növényfaj. Ugyanígy, vagy salátakatángnak nevezik a mezei katáng levélzöldségként termesztett fajtáját (C. intybus convar. foliosum) is. Európában őshonos növény, már a középkorban jól ismerték. A vadon növő endíviasaláta kétéves növény, ám egyévesként termesztik. Több fajtája is ismert.
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Escarole (széles levelű) fajta
| ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Cichorium endivia L. | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Endívia témájú médiaállományokat és Endívia témájú kategóriát. |
| Energia 17 kcal 71 kJ | |
| Szénhidrátok | 3.35 g |
|---|---|
| - Étkezési rostok 3.1 g | |
| Zsír | 0.2 g |
| Fehérje | 1.25 g |
| A-vitamin ekviv. 108 μg | 14% |
| β-karotin 1300 μg | 12% |
| Tiamin (B1-vitamin) 0.08 mg | 7% |
| Riboflavin (B2-vitamin) 0.075 mg | 6% |
| Niacin (B3-vitamin) 0.4 mg | 3% |
| Pantoténsav (B5-vitamin) 0.9 mg | 18% |
| Folsav (B9-vitamin) 142 μg | 36% |
| C-vitamin 6.5 mg | 8% |
| E-vitamin 0.44 mg | 3% |
| K-vitamin 231 μg | 220% |
| Kalcium 52 mg | 5% |
| Vas 0.83 mg | 6% |
| Magnézium 15 mg | 4% |
| Mangán 0.42 mg | 20% |
| Foszfor 28 mg | 4% |
| Kálium 314 mg | 7% |
| Cink 0.79 mg | 8% |
| Közvetlen hivatkozás A százalékos értékek az amerikai felnőttek számára javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak. Forrás: USDA tápanyag adatbázis | |
Jellemzői
szerkesztésVékony, finom gyökerei függőlegesen, oldalra alig elágazva haladnak lefelé akár a 130–160 cm-es mélységig. A gyökérnyakból induló tőlevelek alakja és színe fajtától függően igen különböző lehet. Lehetnek szétterülők vagy alkothatnak fejet, a levélnyél és az erezet húsos, a levéllemez lehet keskeny vagy széles, kerek, kopasz vagy fehéren csíkozott, hullámos, szeldelt vagy karéjozott, széle fodrozott vagy csipkézett. Színük a zöld különböző árnyalataitól a sárgán és a vörösön keresztül a barnáig terjed. A kemény magszár a tőlevélrózsából későn fejlődik ki, nyárra 80–100 cm magasságot ér el. Virágai kékek vagy rózsaszínek, hímnősek, öntermékenyülésre képesek; a fészkek a szárvégeken és a levélhónaljakon fejlődnek, a fészekpikkelyek két sorban állnak. Termése kaszat, 2–3 mm hosszú és mintegy 1 mm vastag.
Táplálékként
szerkesztésTápértéke és íze a fejes salátáétól kevéssel tér el, valamivel alacsonyabb kalóriaértéke és magasabb ásványianyag-tartalma van: foszforból, mészből és vasból tartalmaz jelentősebb mennyiséget. Kissé kesernyés ízét a szeszkviterpén-laktonok közé tartozó intibin okozza. Inulint is tartalmaz.
A szabadföldön termesztett endívia 100 grammja a következő mennyiségeket tartalmazza: kalóriaérték 14 kJ; 0,83% szénhidrát, 1,35% fehérje; 12 mg C-vitamin, 1,0 mg karotin, 0,02 mg B1-vitamin, 0,15 mg B2-vitamin, 0,4 mg P-vitamin; 20,0 mg kalcium, 70,0 mg foszfor, 1,0 mg vas.[1]
Főzve is fogyasztják, dekorativitása miatt azonban elsősorban hidegtálak díszítésére, nyers salátákban használják fel.
A levelek összekötésével, vagy takarással halványítják (ez elveszi a keserű ízt), egész évben termesztik.
Termesztett változatai
szerkesztés- hullámos levelű: zöld, hullámos külső levelei vannak
- Escarole típus (széleslevelű): széles, fakó zöld levelei vannak, a többi változatnál kevésbé keserű ízű
- Frisée típus (szeldelt levelű)
Források
szerkesztés- Terebess konyhakert: Endívia
- Kárpátinfo: Az endívia saláta termesztése
- Hazipatika.com: Endívia: egy furcsa „idegen” Archiválva 2011. október 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Agrofórum 2008. júniusi száma: Dr. Terbe István: Nagyobb figyelmet érdemelnének a salátafélék[halott link]
