Frank Klepacki

Frank Klepacki (Las Vegas, 1974. május 25. –) amerikai zenész, videójáték-zeneszerző és hangmérnök, legismertebb munkái a Command & Conquer-sorozat zenéi. Miután gyermekkorában megtanult dobolni, 17 évesen zeneszerzőként csatlakozott a szintén Las Vegas-i Westwood Studioshoz, ahol hamarosan vezető zeneszerző lett. Számos játéknál működött közre, beleértve a Lands of Lore-sorozatot, a Westwood Studios Dune játékait, a Legend of Kyrandia-sorozatot, az 1997-es Blade Runner point and clicket, valamint a Command & Conquer-sorozatot. Az 1996-os Command & Conquer: Red Alertben nyújtott munkáját többen is az év legjobb videójátékzenéjének tartják.

Frank Klepacki
Frank Klepack a 2002-es Morphscape című albumának borítóján
Életrajzi adatok
Született	1974. május 25. (50 éves) Las Vegas
Állampolgársága	amerikai
Pályafutás
Tevékenység	videójáték-zeneszerző, dobos, hangmérnök
Műfajok	indusztriál, indusztriális metál, post-grunge, alternatív rock, electronic, funk, thrash metál, soul, jazz fusion, progresszív rock
Hangszer	dob, gitár, basszusgitár, szintetizátor
weboldal MySpace IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Frank Klepacki témájú médiaállományokat.

Las Vegasban él, ahol szóló karrierbe is kezdett, és több helyi együttesben játszott és producerkedett. Személyes és zenekari munkássága számos műfajt érint, beleértve a a rockzenét, a hip-hopot, a soult és a funkot. Sajátos zenei stílusára rocktronicként hivatkozik. Munkái a médiába is eljutottak, többek között a Spike TV The Ultimate Fighter című műsorába.

Klepacki jelenleg a Petroglyph Games audioigazgatója, ahol a Star Wars: Empire at War zenéit szerezte. Klepackivel felvették a kapcsolatot a Command & Conquer 3: Tiberium Wars megzenésítéséhez is, de túl elfoglalt volt a Petroglyphnál ahhoz, hogy elvállalja a projektet, így nem fogadta azt el. Egy évvel később három dalt komponált, köztük a Hell March 3-at az EA Los Angeles által készített Command & Conquer: Red Alert 3-hoz.

Élete

Fiatalkora

Frank Klepacki lengyel és olasz származású zenészcsaládba született, akik a Las Vegas-i klubokban játszottak. Kezdetben a rajzolás érdekelte, de érdeklődési körében hamarosan a zene dominált. Első dobszettjét 8 éves korában kapta meg, és 11 évesen már profi dobos volt. A korai zenei hatások között szerepelt az elektronikus és a heavy metál zenekarok, köztük a Depeche Mode, az Afrika Bambaataa, az AC/DC és az Iron Maiden. A gitár, a basszusgitár és a szintetizátor használatának elsajátítására törekedve helyi zenekarokat hozott létre, és 17 éves korára eredeti anyagaiból demószalagot készített.

Korai munkássága a Westwood Studiosnál

Miután megtanult BASIC-ben programozni egy Tandy 1000-en, és érdeklődni kezdett a számítógépes és videójátékok iránt, játéktesztelőként jelentkezett a helyi Westwood Studiosba. Ekkor bemutatta a cég audioigazgatójának a demószalagját (amelyet később akusztikus gitárdalként jellemzett, elektromos gitár szólókkal, szintetizátor akkordokkal és eső hanghatásokkal, melyet később átdolgozva ki is adott). Az egyre növekvő vállalat végül felvette zeneszerzőként a DragonStrike NES portjába és a Eye of the Beholder II számítógépes játékba. Később MIDI-szekvenálással komponált számos darabot Dungeons & Dragons játékhoz. 1992-ben ő irányította a Dune II hanganyagának készítését, megkísérelve kiegészíteni az eredeti film zenéjét. Később megjegyezte, hogy a játék végigjátszása közben a végsőkig kihasználta az Amiga lehetőségeit. Míg 1994-ben a Disney Az oroszlánkirály című rajzfilmjének játékadaptációján dolgozott, neki és a Westwood csapatának bemutatták a még befejezetlen film vázlatait. Hans Zimmer filmzeneszerző később megdicsérte Klepackit, hogy milyen jól dolgozta át a kottáit.

A Command & Conquer és az azt követő évek

Command & Conquer: Tiberian Dawn

Miután befejezte a The Legend of Kyrandia sorozat harmadik részét, 1994-ben Frank összeült a Westwood vezetőivel, hogy megvitassák a közelgő Command & Conquer játék zenei világát: ez lett az első abban a sorozatban, amely széleskörű hírnevet és kritikai elismerést hozott a stúdió és Klepacki számára. A játék stílusának meghatározása érdekében Klepacki számos zenekart hallgatott, köztük a Nine Inch Nails és a Ministerium számait, amelyek a dalok többségében megtalálható ikonikus indusztriális stílust ihlették. A szerző kombinálta a zenék különböző elemeit, és hozzáadta saját elemeit, hogy egyedi és változatos hangzást hozzon létre. A vállalat ekkoriban állt át a 22 kHz-es hangzásra, így Klepacki ASR-10-es és Roland S760 samplerrel, egy Roland JD 990 szintetizátorral és elektromos gitárral komponálta meg a dalokat. Az első néhány szám, amelyet a Command & Conquer számára komponált, köztük a nevezetes Act on Instinct és a No Mercy, hangsávokat is tartalmaztak, ez utóbbi például a Bill és Ted haláli túrája című film néhány reprodukált idézetét is felhasználta. Később kiderült, hogy a szövegek zavarják a játék interface hangjait, ezért helyettesítették azokkal az instrumentális változatokkal, amelyekből hiányzik ez a hangsáv, bár az eredeti verziók (és számos más fel nem használt darab) továbbra is megtalálhatóak a DOS-os és a Covert Operations lemezeken. A dalok teljes verziói később külön is megjelentek a játékzene CD-albumán. Klepacki ezután instrumentális darabokat komponált a játék számára, amelyek ötvözték a house, heavy metal és hip hop zene tulajdonságait. A GDI kampányának végefőcíméhez írt Airstrike című szerzemény hookja később a többi játékban a frakció témája lett. Ezzel szemben a Nod kampányának befejezéséhez Klepacki helyi együttesének, az I AM-nek a Destructible Times című számát használta. A fejlesztők azért döntöttek a dal mellett, mert annak szövege hűen tükrözte a háború légkörét és a Nod frakciójának kemény és harcias hangulatát. A játék nagy sikert aratott, amiben jelentős szerepe volt a változatos stílusú, 22 számból álló soundtracknek, amelyből több zenei motívum is visszaköszönt az időközben franchise-zá bővülő Command & Conquer-sorozat későbbi játékaiban.

A Red Alert és annak kiegészítői

Feank Klepacki stúdiója a Westwood Studiosban annak bezárása előtt

A Covert Operations munkálatai közben Klepacki megalkotta egy csizmák menetelésére komponált rock szám koncepcióját, a gitárriff megírása után mindössze egyetlen nap alatt befejezte a dalt. A kész mű meghallgatásakor Brett Sperry, a Westwood egyik alapítója és vezetője ragaszkodott ahhoz, hogy ezt a dalt a következő játék, a Command & Conquer: Red Alert zenei témájaként használják fel. A zene eredetileg a Nod számára készült, így több katonai és ipari hangeffektet is tartalmaz, beleértve a menetelést, a gyári hangokat és a vezénylő parancsnokot. Klepacki kezdetben a sci-fi irányába vitte volna a dallamvilágot, de miután kiderült, hogy a játék egy előzmény lesz, amely a múltban játszódik, változtatott a koncepción. A komponálás előkészítése során Frank új hangmintákat szerzett egyedi és furcsa hangokból. A sajátos hangulatok eléréséhez egyszerre csak néhány dalon dolgozott. Először olyan nehéz és indusztriális dallamvilágú dalokat írt, mint a Workmen és a Crush, majd a semleges, synthwave jellegűek készültek el, mint például a Vector és a Roll Out. Klepacki még befejezte a Foggert és Mudot, az egyik személyes kedvencét, mielőtt a Militant Force-szal és a Radio 2-vel végzett. Ezután rövidebb szünetet tartott a munkában, hogy néhány cameo erejéig szerepeltessen az élőszereplős átvezető jelenetekben, ahol egy Kane által megölt szovjetőrt és egy szövetséges parancsnokot alakított. A szereplés és szinkron is része volt a munkáinak, mivel korábban Nod hackerként és a Commando egység játékbeli hangjaként szerepelt az eredeti játékban, és a későbbi Westwood-alkotásokban is ő kölcsönözte egyes szereplők hangját.

A Red Alert befejezése után rövid szünetet tartott, hogy áttekintse addigi munkáját. Klepacki arra a következtetésre jutott, hogy néhány dalt tovább lehetne még fejleszteni, de a Red Alert hamarosan aranylemezes játékká vált, kizárva ezzel az új verziókat. Ezek a remixek később a sikertelen Command & Conquer: Sole Survivor játékban jelentek meg. A Red Alert zenéjét a PC Gamer és a Gameslice magazinok 1996-ban a év legjobb videójáték-zenéjének választották, legyőzve többek közt Trent Reznor Quake-soundtrackjét. Frank később további zenéket írt a Red Alert kiegészítőihez, a Counterstrike-hoz és az Aftermathhoz. Klepacki kezdetben leírta zenéje népszerűségét, feltételezve, hogy azt csak a keményvonalas rajongók kedvelik, így igencsak meglepte, hogy a játékok zenéje híres lett a rajongók és kritikusok körében. Az internet elterjedésével a Hell March internetes mémmé vált, amit a legkülönbözőbb hadseregek háttérzenéjeként használtak fel a jelenlegi seregektől a történelmi alakulatokon át egészen a Pikachu-hadseregig.

Későbbi Westwood-játékok

1997-ben Klepacki készíthette el a Westwood Studios Blade Runner-adaptációjánakzenéjét. Habár a Westwood megszerezte Vangelis eredeti filmzenéjének felhasználási jogát, a társaságnak nem volt hozzáférése az eredeti felvételekhez, és Klepackinak hallás után kellett újra létrehoznia a témákat. A fejlesztők elégedettek voltak a részletességével, és úgy érezték, hogy a digitális dallamok még az eredetieknél is tisztábban szólnak. 1998-ban a Dune 2000-nek kellett megkomponálnia a soundtrackjét, ehhez megpróbálta átdolgozni és felfrissíteni a Dune II zenéjét, és tisztelettel adózott a Toto által a filmhez alkotott eredeti zene stílusa előtt. Habár a játékot a kritikusok általában negatívan értékelték a kevés újdonság és az elmaradott grafika miatt, Klepacki munkásságát dicsérték a hagyományos Dűne-stílushoz való ragaszkodása miatt.

A legnagyobb sikercím folytatásának, a Command & Conquer: Tiberian Sun zenéjéhez együttműködött Jarrid Mendelsonnal, akivel később az Emperor: Battle for Dune esetén is közösen dolgozott. Először a Stomp című, energikus rock darab megírásával kezdte a komponálást, ez stílusában az előző siker, a Hell March stílus- és dallamvilágához állt közel. Ez a szám tűnt fel később a játék egyik korai előzetesében. Nem sokkal később a Westwood ehelyett úgy döntött, hogy a Tiberian Sun atmoszférájához jobban illő, sötétebb tónusú dallamok készüljenek, a Stomp eredeti változata így a végleges játékból kimaradt. Klepacki a helyzet jelentős változása miatt kérte fel Mendelsont, hogy működjön vele együtt; később azokat a számokat tartotta a legjobbaknak, amelyeken mindketten dolgoztak. A Tiberian Sun végül sötét, ambient techno zenét és ambient space zenét adott hozzá a játék posztapokaliptikus és futurisztikus környezetéhez. Klepacki a Mad Rap című darabot tartotta saját műveiből a kedvencének. Lelkes Star Wars-rajongóként igencsak élvezte az átvezető jelenetek forgatását James Earl Jonessal, a Darth Vader eredeti hangját adó színésszel. A jelenetek lehetővé tették számára, hogy az Airstrike és No Mercy témáit is beépítse a játékba a stílusváltás ellenére is. A játék atmoszféráját ugyan kiemelkedőnek tartották a kritikusok, ám többen is hiányolták a C&C-szériára jellemző pörgős és keményhangzású dallamokat. Klepacki a Firestorm kiegészítőcsomaggal megpróbálta helyrehozni a dolgokat a korábbiakhoz hasonlóbb dalok írásával, a kimaradt és átdolgozott Stomp pedig a 2002-es Command & Conquer: Renegade fő témája lett.

A Tiberian Sunt követően Klepacki a Lands of Lore III és Command & Conquer: Red Alert 2 megzenésítésével foglalkozott. Utóbbi stílusát erőteljesen meghatározta a heavy metal gitárszólók és gyors tempójú ütemek, valamint az elektronikus zene együttese, a játék zenéit pedig egy Korg TR Rack, Novation Nova és Roland XV-5080 segítségével rögzítette. A Red Alert 2 a Hell March remixelt változatát is tartalmazta, ez utóbbi lett a játék hivatalos témája, amely az intróban is szerepelt. Az energikus dallamokhoz való visszatérés részben a Tiberian Sun rajongói kritikájának köszönhető. Klepacki megőrizte a stílust a Red Alert 2 kiegészítő csomagjában, a Yuri's Revenge-ben is.

A Petroglyph Games munkatársaként

Klepacki rövid szünetet tartott, hogy szólóalbumain dolgozhasson, majd 2004-ben teljes munkaidős audio igazgatóként csatlakozott a korábbi kollégái által létrehozott Petroglyph Gameshez. Első itteni munkája a Star Wars: Empire at War, a Petroglyph első saját játékának megzenésítése volt, emellett segített a szinkronszínészek kiválasztásában is. A Csillagok háborúja rajongójaként Klepacki igencsak élvezte John Williams dallamainak és stílusának kiegészítését, amikor a filmekben használt hangeffektekkel dolgozhatott. Szorosan együttműködött a programozókkal a tökéletes hangzásbeli funkcionalitás biztosítása érdekében. Bár a játék zenéinek legnagyobb része John Williams eredeti filmzenéjéből származik, Klepacki becslései szerint 20%-nyi saját szerzeménnyel járult hozzá. A fő témán kívül a szerkesztés minimalizálására törekedett, hogy megőrizze a klasszikus Csillagok háborúja hangzását. Főleg a Csillagok háborúja-univerzum új területeihez komponált, amelyek a játékban tűntek fel először. A programon végzett közreműködését a zeneszerző saját pályafutása csúcsának tartja. A zeneszerzés elnyeréseként felkereshette a Skywalker Ranch-t és az Industrial Light & Magic központját is,és büszke arra, hogy a nevét hivatalos Star Wars-termékhez használták fel.

Munkássága

Videójátékok zenéi

• Eye of the Beholder II (Westwood Studios, 1991)
• Dune II (Westwood Studios, 1992)
• Dungeons & Dragons: Warriors of the Eternal Sun (Westwood Studios, 1992)
• Order of the Griffon (Westwood Studios, 1992)
• DragonStrike (Westwood Studios, 1992)
• The Legend of Kyrandia (Westwood Studios, 1992)
• Lands of Lore: The Throne of Chaos (Westwood Studios, 1993)
• The Legend of Kyrandia: Hand of Fate (Westwood Studios, 1993)
• The Lion King (Westwood Studios, 1994)
• The Legend of Kyrandia: Malcolm's Revenge (Westwood Studios, 1994)
• Young Merlin (Westwood Studios, 1994)
• Command & Conquer (Westwood Studios, 1995)
• Monopoly (Westwood Studios, 1995)
• Command & Conquer: The Covert Operations (Westwood Studios, 1996)
• Command & Conquer: Red Alert (Westwood Studios, 1996)
• Command & Conquer: Red Alert: Counterstrike (Westwood Studios, 1997)
• Command & Conquer: Red Alert: The Aftermath (Westwood Studios, 1997)
• Lands of Lore: Guardians of Destiny (Westwood Studios, 1997)
• Blade Runner (Westwood Studios, 1997)
• Command & Conquer: Red Alert: Retaliation (Westwood Studios, 1998)
• Command & Conquer: Sole Survivor (Westwood Studios, 1998)
• Dune 2000 (Westwood Studios, 1998)
• Command & Conquer: Tiberian Sun (Westwood Studios, 1999)
• Lands of Lore III (Westwood Studios, 1999)
• Command & Conquer: Tiberian Sun – Firestorm (Westwood Studios, 2000)
• Command & Conquer: Red Alert 2 (Westwood Pacific, 2000)
• Nox (Westwood Studios, 2000)
• Command & Conquer: Red Alert 2: Yuri's Revenge (Westwood Pacific, 2001)
• Emperor: Battle for Dune (Westwood Studios, 2001)
• Pirates: The Legend of Black Kat (Westwood Studios, 2001)
• Command & Conquer: Renegade (Westwood Studios, 2002)
• Earth & Beyond (Westwood Studios, 2002)
• Star Wars: Empire at War (Petroglyph Games, 2006)
• Star Wars: Empire at War: Forces of Corruption (Petroglyph Games, 2006)
• Universe at War: Earth Assault (Petroglyph Games, 2007)
• Command & Conquer: Red Alert 3 (EA Los Angeles, 2008)
• Command & Conquer: Red Alert 3 – Uprising (EA Los Angeles, 2009)
• Panzer General: Allied Assault (Petroglyph Games, 2009)
• Guardians of Graxia (Petroglyph Games, 2010)
• Mytheon (Petroglyph Games/True Games, 2011)
• Rise of Immortals (Petroglyph Games, 2011)
• Battle for Graxia (Petroglyph Games, 2012)
• Coin a Phrase (Petroglyph Games, 2013)
• End of Nations (Petroglyph Games/Trion Worlds)
• Grey Goo (Petroglyph Games, 2015)
• 8-Bit Armies (Petroglyph Games, 2016)
• 8-Bit Hordes (Petroglyph Games, 2016)
• 8-Bit Invaders! (Petroglyph Games, 2016)
• Lethal League Blaze (Team Reptile, 2018)
• Conan Unconquered (Petroglyph Games, 2019)
• Command & Conquer: Remastered Collection (Petroglyph Games/EA, 2020)
• Earthbreakers (Petroglyph Games, TBA)

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Frank Klepacki című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.