Fritz Kreisler
Fritz Kreisler (Bécs, 1875. február 2. – New York, 1962. január 29.) osztrák születésű, később Amerikába települt hegedűművész, zeneszerző.
| Fritz Kreisler | |
 | |
| Született | 1875. február 2.[1][2][3][4][5] Bécs[6][7][8][9] |
| Elhunyt | 1962. január 29. (86 évesen)[1][10][2][3][4] NewYork–Presbyterian Hospital[11][7] |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Bécsi Zene- és Előadóművészeti Egyetem |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Woodlawn Temető[12] |
 | |
| Fritz Kreisler aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fritz Kreisler témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésAnyja Anna Reches, apja Samuel Kreisler, zsidó orvos volt. A csodagyerek Kreisler már háromévesen tudott kottát olvasni. Első hegedűleckéit még apjától kapta, aki lelkes amatőr muzsikus volt, majd Jacques Auber lett a mestere.
1882-ben (7 évesen) a Bécsi Zenei Konzervatórium legfiatalabb diákjaként ifjabb Josef Hellmesberger és Anton Bruckner irányítása alatt tanult. Két évvel később, 9 évesen mutatkozott be szólistaként és a következő évben, 10 évesen a Párizsi Zenei Konzervatóriumban folytatta tanulmányait Lambert-Joseph Massart, Massenet és Delibes szárnyai alatt.
12 éves korában kikeresztelkedett.
1888-ban az Egyesült Államokban tett első alkalommal hangversenykörutat Moriz (Moritz) Rosenthallal, majd néhány évi szünet után, abbahagyva orvosi tanulmányait, folytatta a koncertezést egészen 1899-ig. 1924-ben Berlinben, majd 1933-ban Párizsban telepedett le, s 1938-ban francia állampolgár lett. A nácik üldözése elől 1939-ben Amerikába emigrált és 1943-ban ott is állampolgárságot kapott. 1941-ben egy közlekedési baleset következményeként karrierje megtört, bár még 1950-ig játszott a hangszerén. 1902-ben vette feleségül Harriet Lies-t, aki igazi menedzserként segítette koncertjeinek szervezését.
Munkái
szerkesztésKreisler számtalan olyan hegedűdarab szerzője, amelyeknek az előadása bravúros technikát követel, ugyanakkor alkalmasak a „szalonok” igényeit kielégíteni romantikus melódiájukkal. Gyakran fordult régi híres muzsikusok – Dvořák, Paganini, Albéniz, Manuel de Falla, Corelli, Mozart, Tartini – stílusához, nemegyszer azt a látszatot keltve (és megerősítve), hogy műve amazok egy-egy szerzeményének átirata. (Pl. a XX. század közepéig szerzőként Pugnani-Kreisler szerepelt a ma már "Praeludium és allegro Pugnani stílusában" című virtuóz darab kottáján[13])
Legismertebb műveiből
szerkesztés- Régi bécsi táncdallamok:
- Liebesfreud - (Szerelmi öröm)
- Liebesleid - (Szerelmi bánat)
- Schön Rosmarin - (Szép Rozmaring)
- Praeludium et Allegro Gaetano Pugnani stílusában
- La Précieuse Couperin stílusában
- Variációk egy Corelli témára
- Rondino egy Beethoven témára
- Rosamunda - (balett)
- Concerto Vivaldi stílusában
- Kadenciák Beethoven és Brahms hegedűversenyéhez
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
- ↑ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Крейслер Фриц, 2015. szeptember 28.
- ↑ http://www.worldatlas.com/webimage/countrys/europe/austriaviennaphotos.htm
- ↑ Archivio Storico Ricordi. (Hozzáférés: 2020. december 3.)
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Крейслер Фриц, 2015. szeptember 27.
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
- ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. július 2.)
- ↑ Itzhak Perlman előadásában. YouTube
További információk
szerkesztés- Encyclopaedia Britannica
- Legendary Violinsts Archiválva 2013. július 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Shelia Barr: Fritz Kreisler
- The Violin Site
