Gyomnövény

A gyomnövény (vagy gyom, népies néven dudva, gaz) növénykultúrákban, a kertben, szántóföldön, réten, legelőn tenyésző nem vetett, hasznot nem hozó növény. A gyomnövény nemcsak haszontalan, de káros is lehet az adott növénykultúrára: árnyékot vethet, elvonhatja a tápanyagokat, ezzel hátráltatva a haszonnövények fejlődését, csökkentheti a legelők és a rétek növényállományának takarmányértékét. A gyomok a termesztett növények kártevőinek gazdanövényei is lehetnek, sőt paraziták is vannak köztük (pl. aranka). A gyomnövény maga akár kultúrnövény is lehet, például a búza közé keveredett rozs, vagy a hobbikertekből a természetbe kikerült mahónia.

Magyarország elterjedt gyomnövénye, az ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia)

A fenti definíció a gyomnövény fogalmát a gazdálkodó ember szemszögéből vizsgálja. Ugyanakkor létezik egy ökológiai megközelítés is: eszerint a gyomok a talaj „bolygatásához” (vagyis műveléséhez) legjobban alkalmazkodó növények. A növénytermesztés során a vegetációs idő alatt többször is bolygatják a talajt, így azok a növényfajok, melyek a háborítatlan talajt igénylik, nem tudnak megélni, viszont olyan növények szaporodnak el, amelyek rövidebb tenyészidejűek, gyors fejlődésűek, vagy olyan évelő fajok, melyek mélyen ülő gyökerei a talajművelés során okozott feldarabolódást nem sínylik meg, sőt az vegetatív szaporodásukat segíti. Ilyen módon a gyomnövények a másodlagos szukcesszió pionír fajainak tekinthetők.

Gyomirtás

A gyomok elleni védekezés egyik fő módszere a gyomirtás. Ezt végezhetjük agrotechnikai eszközökkel:

• gyomlálás,

• acatolás,

• kaszálás,

• kapálás,

• felégetés

vagy gyomirtó vegyszerekkel.

A gyomok irtása mulcsozással

A gyomok elleni védekezés egyik vegyszermentes módja a mulcsozás. Ez a földfelszín takarása valamilyen szerves, elbomló anyaggal, például falevél, kaszált fű stb. Ha a borítás elég vastag, akkor az alatta csírázó növények nem tudnak áttörni rajta. Ha nagyon gazos területen alkalmazzuk, néha szükséges két rétegben mulcsolni, vagyis a második réteget akkor felvinni, amikor az első rétegen átnőttek a gyomok és már elérték a 10–15 cm-t. A következő évre az évelő gyomok is eltűnnek, a föld szabadon bevethető.

Legfontosabb magyarországi gyomnövények

Magyarország szántóföldjeinek legelterjedtebb gyomnövényei a 2007-2008-ban végzett Ötödik Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés alapján.

Latin név	Magyar név
Ambrosia artemisiifolia	Ürömlevelű parlagfű
Echinochloa crus-galli	Közönséges kakaslábfű
Chenopodium album	Fehér libatop
Cirisium arvense	Mezei aszat
Setaria pumila	Fakó muhar
Convolvulus arvensis	Apró szulák
Amaranthus retroflexus	Szőrös disznóparéj
Tripleurospermum inodorum	Ebszékfű
Datura stramonium	Csattanó maszlag
Panicum miliaceum	Termesztett köles
Amaranthus chlorostachys	Karcsú disznóparéj
Apera spica-venti	Nagy széltippan
Elymus repens	Tarackbúza
Sorghum halepense	Fenyércirok
Galium aparine	Ragadós galaj
Fallopia convolvulus	Szulák keserűfű
Persicaria lapathifolia	Lapulevelű keserűfű
Helianthus annuus	Napraforgó
Hibiscus trionum	Varjúmák
Consolida regalis	Mezei szarkaláb

További információk

• Weed Identification Guide from Virginia Tech (Southeastern United States): Gyomazonosítási útmutató számítógépes program) (angolul)
• Common weeds of the northern United States and Canada: USA és Kanada jól ismert gyomjai (angolul)
• Michigan State University Weed Science: Gyomtudomány (angolul)
• 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről