Həmidə Məmmədquluzadə

azerbajdzsáni filantróp, forditó, nőjogi aktivista
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. május 23.

Həmidə xanım Əhməd bəy qızı Məmmədquluzadə-Cavanşir (Böyük Kəhrizli (ma Hegyi-Karabah), 1873. január 29.Baku, 1955. február 2.) Azerbajdzsán egyik első népművelője, a női egyenjogúság szószólója, Cəlil Məmmədquluzadə azeri író felesége.

Həmidə Məmmədquluzadə
SzületettHəmidə xanım Əhməd bəy qızı Cavanşir
1873. január 19.
Böyük Kəhrizli
Elhunyt1955. február 6. (82 évesen)
Baku
Állampolgársága
HázastársaJalil Mammadguluzadeh (1907–1932)
Gyermekei
  • Mina Davatdarova
  • Muzaffar Davatdarov
  • Midhat Mammadguluzade
  • Anvar Mammadguluzade
SzüleiAhmad bey Javanshir
Foglalkozása
  • nőjogi aktivista
  • filantróp
  • publicista
SírhelyeAlley of Honor
A Wikimédia Commons tartalmaz Həmidə Məmmədquluzadə témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Həmidə Məmmədquluzadə az Orosz birodalom Susinszki ujezdjének Böyük Kəhrizli városkájában (ma Hegyi-Karabah) született, apja Əhməd bəy Cavanşir ismert költő, fordító. Həmidə gyermekkorában magántanulóként kiváló oktatást kapott és anyanyelve mellett tökéletesen megtanult oroszul is. Családi hagyományoknak megfelelően nagy műveltségre tett szert. Fiatalon, 1890-ben férjhez ment İbrahim bəy Davatdarov alezredeshez, az orosz hadsereg tisztjéhez. Ebből a házasságából két gyermek született, az első 1893-ban Breszt-Litovszkban.

Férje 1902-es váratlan halálát követően két gyermekével visszatért szülőfalujába apjának birtokára. Igyekezett saját faluját modernizálni, kórházat, takács üzemet alapított és 1909-ben koedukált iskolát hozott létre, ahol 30 fiú mellett 10 leány is tanulhatott. 1906-ban egyik alapítója volt a Kaukázusi muzulmán nők jótékonysági egyletének. 1907-ben Tbiliszibe utazott, hogy apja addig kiadatlan műveinek (elbeszélések, mesék) kiadását intézze. Ekkor ismerkedett meg második férjével, Cəlil Məmmədquluzadə-vel. Férjével a házasságkötést követően Bakuban telepedtek le. Ebből a házasságából két fiúgyermek született.

Segített férjének a Molla Nəsrəddin szatirikus irodalmi hetilapnak a szerkesztésében. Jelentős volt fordítói tevékenysége, elsősorban az azeri irodalom orosz nyelvre fordításában. 1955-ben halt meg Bakuban. Sírja az Azerbajdzsáni nemzeti sírkertben, a „Tisztelet sugárúton” van.

  NODES