Heptán
telített szénhidrogén
| Heptán | |||
 |
| ||
| IUPAC-név | heptán | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 142-82-5 | ||
| PubChem | 8900 | ||
| ChemSpider | 8560 | ||
| ChEBI | 43098 | ||
| |||
| Beilstein | 1730763 | ||
| ChEMBL | 134658 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C7H16 | ||
| Moláris tömeg | 100,21 g/mol | ||
| Megjelenés | színtelen folyadék | ||
| Sűrűség | 0,684 g/ml, folyékony | ||
| Olvadáspont | ‒90,61 °C (182,55 K) | ||
| Forráspont | 98,42 °C (371,58 K) | ||
| Oldhatóság (vízben) | nem elegyedik | ||
| Viszkozitás | 0,386 cP 25 °C-on | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | Gyúlékony (F) Ártalmas (Xn) Veszélyes a környezetre (N) | ||
| NFPA 704 |  3
1
0
| ||
| R mondatok | R11, R38, R50/53, R65, R67 | ||
| S mondatok | (S2), S9, S16, S29, S33, S60, S61, S62 | ||
| Lobbanáspont | ‒4 °C | ||
| Öngyulladási hőmérséklet | 285 °C | ||
| Robbanási határ | 1,1–6,7% | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Rokon alkánok | Hexán Oktán | ||
| Rokon vegyületek | Metilciklohexán Cikloheptán | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A heptán egy telített szénhidrogén, hét szénatomos alkán. Könnyen éghető folyadék. Vízben oldhatatlan, szerves oldószerekben (alkohol, benzin, benzol, szén-tetraklorid stb.) oldódik. A kőolaj alkotórésze.
Neve a görög hepta (επτά), közvetve a szanszkrit sapta szóra vezethető vissza; mindkettő 7-et jelent.[1]
Az oktánszám mérésének alapja: a 0 oktánszámú anyag.
Fizikai és kémiai tulajdonságai
szerkesztésA forráspontja +98,4 °C, a sűrűsége 0,6837 g/ml (20 °C-on). A fűtőértéke nagyobb a hexánénál. Kilenc szerkezeti izomerje létezik, ezek között vannak kiralitáscentrumot is tartalmazó vegyületek (a szerkezeti képletekben *-gal jelölve), melyeknél fellép az optikai izoméria jelensége is.
- heptán (n-heptán), H3C–CH2–CH2–CH2–CH2–CH2–CH3,
- 2-metilhexán (izoheptán), H3C–CH(CH3)–CH2–CH2–CH2–CH3,
- 3-metilhexán, H3C–CH2–C*H(CH3)–CH2–CH2–CH3 (királis),
- 2,2-dimetilpentán (neoheptán), (H3C)3–C–CH2–CH2–CH3,
- 2,3-dimetilpentán, (H3C)2–CH–C*H(CH3)–CH2–CH3 (királis),
- 2,4-dimetilpentán, (H3C)2–CH–CH2–CH–(CH3)2,
- 3,3-dimetilpentán, H3C–CH2–C(CH3)2–CH2–CH3,
- 3-etilpentán, H3C–CH2–CH(CH2CH3)–CH2–CH3,
- 2,2,3-trimetilbután, CH3–C(CH3)2–CH(CH3)–CH3
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 60. o. ISBN 963 8334 96 7
Források
szerkesztés- Furka Árpád: Szerves kémia. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 1988. 316. o. ISBN 963-19-2784-9
- Dr. Otto – Albrecht Neumüller: Römpp vegyészeti lexikon. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1981. 2 kötet., 416. o. ISBN 963-10-3269-8
