Hesseni Lujza dán királyné

Lujza hessen–kasseli hercegnő (németül: Luise Wilhelmine Friederike Caroline Auguste Julie von Hessen-Kassel, dánul: Louise Wilhelmine Frederikke Caroline Auguste Julie; teljes neve magyarul Hessen-Kasseli Lujza Vilhelmina Friderika Karolina Aguszta Júlia; Kassel, 1817. szeptember 7. – Gentofte, 1898. szeptember 29.) német hercegnő és IX. Keresztély dán király feleségeként 1863-tól haláláig Dánia királynéja.

Lujza hessen–kasseli hercegnő
Luise Wilhelmine Friederike Caroline Auguste Julie
Lujza dán királynéként
Lujza dán királyné, 1893
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Schleswig–Holstein–Sonderburg–Glücksburg-ház Hesseni-ház
Született	1817. szeptember 7. Hesseni Választófejedelemség, Kassel
Elhunyt	1898. szeptember 29. (81 évesen) Dánia, Gentofte
Nyughelye	Roskildei székesegyház
Édesapja	Vilmos hessen–kasseli tartománygróf
Édesanyja	Lujza Sarolta dán hercegnő
Testvére(i)	Mária Lujza Sarolta hessen–kasseli hercegnő Prince Frederick William of Hesse-Kassel Princess Auguste of Hessen-Kassel
Házastársa	IX. Keresztély dán király
Gyermekei	VIII. Frigyes dán király Alexandra (Alix) György Vilmos Maria Dagmar Tíra Valdemár
Lujza hessen–kasseli hercegnő aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Lujza hessen–kasseli hercegnő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Származása

Lujza hercegnő Kasselben, a Hessen-Kasseli Tartománygrófság fővárosában született. Édesapja Hesseni Vilmos tartománygróf (1787–1867) volt, III. Frigyes, Hessen-Kassel-Rumpenheim címzetes tartománygrófjának (1747–1837) és Karolina Polixénia nassau-usingeni hercegnő (1762–1823) fia.

Édesanyja Lujza Sarolta dán királyi hercegnő (1789–1864) volt, Frigyes dán–norvég trónörökös herceg (1753–1805) és Zsófia Friderika mecklenburg-schwerini hercegnő (1758–1794) leánya, V. Frigyes dán király unokája. Szülei házasságából hat gyermek született:

• Karolina (1811–1829)
• Mária (1814–1895), aki 1832-ben Frigyes Ágost anhalti herceg (1799–1864) felesége lett.
• Lujza (1817–1898), 1842-től Oldenburg-glücksburgi Keresztély herceg felesége, 1863-tól Dánia királynéja
• Frigyes Vilmos (1820–1884), Hessen-Kassel-Rumpenheim trónörököse, akinek első felesége 1844-től Alekszandra Nyikolajevna Romanova orosz nagyhercegnő (1825–1844), második felesége 1853-tól Anna Friderika porosz királyi hercegnő (1836–1918) volt.
• Auguszta (1823–1889), 1854-től Károly Frigyes blixen-finecke báró (1822–1873) felesége.
• Zsófia (*/† 1827), születésekor meghalt.

Házassága

Lujza dán királyné, korabeli fénykép

1842. május 26-án a koppenhágai Amalienborg palotában feleségül ment másodfokú unokafivéréhez, az Oldenburg-ház egyik mellékágából, a Schleswig-Holstein-Sonderburg-Glücksburg-házból származó Keresztély herceghez (1818–1906), Frigyes Vilmos schleswig–holstein–sonderburg–glücksburgi herceg (1785–1831) és Lujza Karolina hessen–kasseli hercegnő (1789–1867) negyedik fiához, anyai ágon az Oldenburg-házból származó V. Frigyes dán–norvég király unokájához. A házasságból hat gyermekük született:

• Keresztély Frigyes trónörökös herceg (1843–1912), 1843-tól apja örököseként VIII. Frigyes néven Dánia királya,
• Alexandra (Alix, 1844–1925), 1863-tól Eduárd brit trónörökös (1841–1910) felesége, 1901-től Nagy-Britannia királynéja,
• György Vilmos (1845–1913), 1863-tól I. György néven Görögország királya, aki 1867-ben Olga Konsztantyinovna Romanova orosz nagyhercegnőt (1851–1926) vette feleségül,
• Dagmar (1847–1928), 1866-tól Alekszandr Romanov cárevics, orosz trónörökös (1845–1894) felesége, 1881-től III. Sándor cár mellett Marija Fjodorovna néven Oroszország cárnéja.
• Tíra (Thyra, 1853–1933), 1875-től Ernő Ágost hannoveri királyi herceg (1845–1923) felesége,
• Valdemár (1858–1939), aki 1885-ben Mária Amália orléans-i hercegnőt (1865–1909), I. Lajos Fülöp francia király unokáját vette feleségül.

Dánia királynéja

A dán királyi család (1883-86)

Lujza hercegnőt több rokoni szál fűzte a dán Oldenburg királyi házhoz. Anyja révén VIII. Keresztély dán király (1786–1848) unokahúga, VII. Frigyes király (1808–1863) unokanővére, V. Frigyes dán király dédunokája volt. Amikor 1863-ban a gyermektelen VII. Frigyes király elhunytával az Oldenburg-ház főága megszakadt, Lujza hercegnő férfi házastársa már pusztán feleségének az Oldenburg-házból való közvetlen származása révén levezethette saját de iure uxoris trónöröklési igényét.

Keresztély herceg saját ősei is az Oldenburg királyi házból származtak, de az ő felmenői sokkal régebben ágaztak ki a család főágából. Ahhoz, hogy elismerjék a gyermektelen VII. Frigyes király örökösének, arra volt szükség, hogy saját (távoli) trónöröklési igényét egyesítse a felesége, Lujza hercegnő révén (de iure uxoris) reá szállt öröklési jogcímmel. A férj és feleség egyesített igényét elfogadva Keresztély herceget már 1853-ban kijelölték VII. Frigyes király trónjának várományosává. Frigyes király 1863. november 15-én a Glücksburg kastélyban időzve elhunyt, trónjára Lujza hercegnő férje lépett, IX. Keresztély néven.

Lujza királyné és férje, IX. Keresztély király megalapították a jelenleg (2017) is regnáló dán királyi dinasztiát, a Glücksburg-házat. Gyermekeik több jelentős európai uralkodóház tagjaival kötötték házasságot. Az első ilyen fontos esemény 1863-ban Alexandra hercegnő házassága volt a brit trónörökössel, a későbbi VII. Eduárd brit királlyal. A házasság Dániát a korabeli európai politika erőtér középpontjába állította. Többi gyermekük házassága más európai trónörökösökkel és uralkodókkal Lujza királynét és Keresztély királyt „Európa anyósává és apósává” avatták.

1898-ban bekövetkezett halála után a dán királyok hagyományos temetkezőhelyén, a Roskildei székesegyházban temették el.

Források, kapcsolódó információk

• A. Thorsoe: Louise Vilhelmine Frederikke Caroline Auguste Julie (dán nyelven). Dansk biografisk Lexikon / X. Bind. Laale - Løvenørn (Dán Életrajzi Lexikon). (Hozzáférés: 2017. szeptember 4.)
• Act of Acceptance and Assurance, issued the 15. July 1851 by her royal highness Louise of Glycksborg, born Princess of Hessen (Lujza hercegnő trónigényének indoklása és nyilatkozata) (angol nyelven). guide2womenleaders.com, 1851. július 15. [2017. október 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 4.)