Hidzsáb

A hidzsáb (حجاب, ħijāb) arab szó, jelentése: ’kendő’, így nevezik a nők haját eltakaró fátylat, amit a muszlim nők és lányok hordanak kamaszkortól, nyilvános helyeken.

Néhány arab és nyugati országban a hidzsáb szó elsősorban a muszlim nők fejét és testét takaró ruhát jelöli, de az iszlámban szélesebb jelentése van, többek között a szerénységet, a titoktartást és az erkölcsösséget is jelenti.

A Korán a fejkendőre a khimār (خمار) szót használja.

Viselésének szükségessége

Hagyományőrző megtekintés

Egyesek úgy gondolják, hogy a nők kötelesek eltakarni nemcsak a testüket és hajukat, hanem arcukat és kezüket is, mások ezt nem tekintik elengedhetetlennek, inkább csak ajánlják.^{[pontosabban?]}

Mohamed próféta előírja a Koránban a hidzsáb viselését. Nincs egységesen meghatározva az az életkor, amikor egy nő elkezdi viselni a hidzsábot, de sok muszlim kultúrában a pubertáskor a választóvonal.

Ha a nő egyedül van, vagy közeli hozzátartozók körében, akkor mellőzheti ezt a ruhadarabot.

Alternatív vélemények

Leila Ahmed szerint a fejfedőnek nem kellene kötelezőnek lennie az iszlámban. Mások azt mondják, hogy nem szükséges, hiszen Mohamed próféta korában sem volt hagyományos viselet a hidzsáb. Egy másik modern értelmezés kimondja, hogy a fátyol viselete nem kötelező a vakok előtt.

Kortárs gyakorlat

Nigériai nők

Stílusai és gyakorlata eltérő az egész világon.

2014-ben közvélemény-kutatást végeztek abban a hét országban, ahol a lakosság többsége muszlim, hogy melyik stílusú női ruhát tekintik legmegfelelőbbnek a nyilvánosság előtt. Egyiptomban, Irakban, Tunéziában és Törökországban a többség a fejkendőt, Szaúd-Arábiában 63%-ban a nikábot, ill. Pakisztánban is ez utóbbit választották.

Ugyanakkor a nők támogatják azt a nézőpontot, miszerint joguk van választani. Szaúd-Arábia kivételével az országok többsége is ebből a szemszögből nézi az ügyet.

Az Amerikai Egyesült Államokban mintegy egymillió muszlim nő él, 43%-uk rendszeresen fejkendőt visel. Egy vizsgálat során kiderült, hogy az amerikai muzulmán nők 36%-a visel hidzsábot nyilvánosság előtt, 24%-uk csak néhány alkalommal hordja, míg a maradék 40% azt mondta, hogy soha nem vette fel ezt az öltözéket.

Törökországban korábban betiltották a hidzsábot a magán- és az állami egyetemeken, valamint az iskolákban. 2000-es évek első évtizede közepétől a török nők több mint 60%-a fedte el fejét otthonán kívül, de csak 11%-uk viselt turbánt. Az egyetemeken 2011-ben, a kormányzati épületekben 2013-ban, az iskolákban pedig 2014-ben oldották fel ezt a törvényt.

Burka és nikáb

Többféle fátyol van, amely részben vagy egészben kiterjed az arcra.

A burka olyan ruhadarab, amely az egész testet beburkolja, beleértve az arcot is. A szemrészt egyfajta háló fedi, hogy a nő kiláthasson a ruhából.

A nikáb olyan fogalom, amelyet gyakran helytelenül, szinonimaként használnak a burkára. Valójában egy olyan ruhadarabra utal, amely a szem kivételével fedi el a nők testét. Hagyományosan az Arab-félszigeten viselik.

Egy 2014-ben végzett felmérés szerint a nők a burkát Szaúd-Arábiában 1%-ban, Irakban 4%-ban, Pakisztánban 3%-ban, Libanonban 2%-ban, Egyiptomban, Tunéziában és Törökországban 1%-ban hordják.

Története

Az iszlám előtti használata

Lányok hidzsábban

Női rabszolgáknak és a prostituáltaknak tilos volt fátyol viselete, szigorú büntetések terhe mellett. Így tettek különbséget a "tisztességes" (pontosabban: tiltott) nők és azok között, akikhez szabadon hozzá lehetett férni.

I. e. 550 és 323 között az ókori Görögországban a nők szintén fátyollal fedték el magukat a férfiak szeme elől.

A férjezett zsidó nők is kendővel takarták el a hajukat.

Régészeti bizonyítékok arra utalnak, hogy az ókori Rómában a keresztény nők takarták el a hajukat. A legismertebb korai keresztény nézet a fátyolról a Korinthosziakhoz írt első levélből való: 11:5-6.

1 Kor 11:5 Minden asszony, aki fedetlen fővel imádkozik vagy prófétál, szégyent hoz fejére.
1 Kor 11:6 Ha az asszony nem fedi be fejét, vágassa le a haját; ha viszont szégyenletes dolog az asszonynak, hogy a haját levágassa vagy leborotváltassa, fedje csak be fejét.

A görög, perzsa, és a szemita népek viseltek fátylat Közel-Keleten. A vidéki területeken bevett szokás volt a haj beborítása, viszont az arcé nem.

Mohamed próféta élete alatt

A rendelkezésre álló adatok arra utalnak, hogy a fátyol már létezett Arábiában Mohamed életében, különösen a városokban, bár talán nem olyan elterjedten, mint a szomszédos országokban, különösen Szíriában és Palesztinában.

A modern kor előtt

Reza Aslan azt állítja, hogy „A fátyol nem volt sem kötelező, sem széles körben elfogadott”.

A fátyol használata fokozatosan terjedt el, míg végül az egész Közel-Keletet meghódította. A vidéken élő nők sokkal lassabban fogadták el a fátylat, mert akadályozta őket a mezőgazdasági munkájukban.

Modern kori története

Manöken Malajziában

Pakisztánban, Afganisztánban és Iránban sok liberális nő viselt rövid szoknyát, hippi ruhát, trapéznadrágot, és hidzsáb nélkül jelent meg a nyilvánosság előtt. Ez megváltozott a szovjet inváziót követően Afganisztánban, a katonai diktatúra után Pakisztánban, és az iráni forradalomkor, 1979-ben, amikor újra a hagyományos öltözékeket kezdték viselni.

Egy „ébredés” után a vallásosság jele kezdett megmutatkozni a ruházaton is. Néhány nő úgy döntött, hogy használja a nikábot, valamint a két kesztyűt és zoknit, hogy a bőre ne legyen látható.

Annak ellenére, hogy számos kritika szerint a hidzsáb gyakorlata nyomasztó és káros a nők és a férfiak közti egyenlőségre nézve, a muszlim nők úgy tekintik, hogy kendőjük pozitív dolog. Úgy gondolják, ez a módja annak, hogy elkerüljék a zaklatást. A kendő ugyanakkor jelezheti viselője elköteleződését az iszlám vallás mellett, bár ez a kapcsolat inkább a hagyományon, mintsem tételes vallási előíráson alapul. Végül a kendő pszichológiai védelmet is jelenthet viselője számára illetve megkímél a nemkívánatos pillantásoktól az arcot ért traumás vagy betegség okozta elváltozás esetén.

Vita tárgya, hogy a hidzsáb viselete valóban a nők választása-e, vagy kényszerítik a nőket erre.

A nők, akik úgy döntenek, hogy hordják a hidzsábot, úgy gondolják, lehetővé teszi számukra, hogy megtartsák a szerénységet és az erkölcsöt.

Louis A. Cainkar azt írja, az adatok arra utalnak, hogy a nők azért hordanak inkább hidzsábot, mert a támadóktól így igyekeznek megvédeni magukat, amely - ha igaz - szemléletes képet ad a közállapotokról.^[forrás?]

Kényszer

Egyes kormányok ösztönzik és kötelezik a nőket a hidzsáb viseletére, míg mások betiltották, legalább néhány nyilvános helyen.

Jogi végrehajtás

A Szaúd-Arábiai Királyság megköveteli a muzulmán nőktől, hogy fedjék be egész testüket. A szaúd-arábiai nők gyakran viselnek hagyományos abaját, míg a külföldiek néha dönthetnek a hosszú kabát mellett.

Iránban két hónapot és tíz napot kell börtönben töltenie annak a nőnek, aki mellőzi a hidzsábot. A kormányzati és egyházi intézményekben kimár típusú fejkendőt ill. felöltőt hordanak, míg más nyilvános helyeken a nők gyakran fejkendőt viselnek.

Jogi tilalmak

Fiatal iráni nő

1936-ban Iránban a rendőrség letartóztatta azokat a nőket, akik fátylat hordtak. Az emberek felháborodtak ezen, hiszen úgy tartják, ha egy nő nyilvánosan megjelenik hidzsáb nélkül, az olyan, mintha meztelen volna. Sok nő nem volt hajlandó elhagyni a házat, mert féltek Reza sah rendőrségétől.

Törökországban, Tunéziában és Tádzsikisztánban a törvény tiltja, vagy a közelmúltban tiltotta a hidzsábot a kormányzati épületekben, iskolában és egyetemeken. 2010 decemberében azonban a török kormány hatályon kívül helyezte ezt a rendeletet.

2004. március 15-én Franciaországban az iskolákban betiltották az olyan öltözéket, amely „szimbólum, amin keresztül a hallgatók feltűnően megjelenítik vallási hovatartozásukat”. Maaseikben 2006. július 13-án tiltották be a nikábot. 2016-ban pedig több mint húsz francia városban a burka használatát.

Lebeszélés

Kazahsztánban arról számoltak be, hogy a hatóságok diszkriminálják azokat, akik viselik a hidzsábot. 2016-ban Kirgizisztánban a kormány által támogatott utcai transzparensek célja volt lebeszélni a nőket a hidzsáb viseletéről.

A hidzsáb világnapja

A hidzsáb világnapja éves esemény, február 1-jén zajlik. Először 2013-ban ünnepelték, és arra ösztönzi a muzulmán és nem muzulmán nőket, hogy viseljék a hidzsábot és így eltűnjenek a közösség szeme elől.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Hijab című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

Ahmed, Leila. Women and Gender in Islam: Historical Roots of a Modern Debate. New Haven: Yale University Press (1992). ISBN 0-300-05583-8
Aslan, Reza, No god but God: The Origins, Evolution, and Future of Islam, Random House, 2005
Islam: A Thousand Years of Faith and Power. Yale University Press (2002). ISBN 0-300-09422-1
El Guindi, Fadwa. Veil: Modesty, Privacy, and Resistance. Oxford: Berg (1999). ISBN 1-85973-929-6
Elver, Hilal. The Headscarf Controversy: Secularism and Freedom of Religion (Oxford University Press; 2012); 265 pages; Criticizes policies that serve to exclude pious Muslim women from the public sphere in Turkey, France, Germany, and the United States.
Esposito, John. The Oxford Dictionary of Islam. Oxford University Press (2003). ISBN 0-19-512558-4

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Hidzsáb témájú médiaállományokat.

BBC News
Kiverte a biztosítékot az Európa Tanács fejkendő tiszteletére buzdító kampánya (hu.euronews.com)